Egy lépésre vagyunk a nyugdíjkatasztrófától: rámehet az idősek háza, lakása is

Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az egyedül élő magyar időseknek 95 százaléka saját ingatlanban élt, az olyan háztartások esetében pedig, ahol ketten élnek, és legalább egyikük már betöltötte a 65. életévét, ez az arány még magasabb. Magyarországon egyébként is magas a saját ingatlanban élők aránya, a teljes lakosság körében ez 91,3 százalék volt 2020-ban, míg az uniós átlag ennél alacsonyabb: 69,8 volt az utolsó, 2019-es adatok alapján. A medián jövedelem (bruttó 332 ezer forint) 60%-a alatt kereső magyarok között is alacsonyabb az arány: 83,2 százalék, az egyedül élő idősek esetében 93 százalék.

Hogy a magyar idősek saját ingatlanaikban élnek nagyrészt hiteltől mentesen, önmagában pozitív, azonban más statisztikákkal együtt nézve ezt az adatot láthatjuk, hogy az idősek által birtokolt ingatlanok gyakran túl nagyok és túl drága fenntartásúak ahhoz képest, milyen körülmények között él sok nyugdíjas hazánkban. Az Eurostat friss adatai alapján ugyanis 2020-ban Magyarországon a lakosság 24,5 százaléka olyan ingatlanban él, amely az igényeihez mérten túlméretezett. (2019-ben ez az arány még csak 23,9 százalék volt.) Ha viszont csak a 65 év felettiek arányát nézzük, akkor ez múlt évben 40,6 százalék volt.

10-ből 4 magyar idős él tehát igényeit meghaladó méretű házban, lakásban.

Önmagában még ezzel sincsen semmi gond, hiszen az Eurostat számítási módszere alapján a luxusingatlanokban, tágas otthonokban élők is ebbe a kategóriába tartoznak. Viszont korántse gondoljuk, hogy annyi luxusnyugdíjas élne Magyarországon, hogy megengedhetik maguknak a nagyfokú kényelmet. Minden korcsoportot tekintve, azok között, akiknek a jövedelme a medián kereset 60%-a alatt van - tehát a szegénység fenyegeti őket - 21,2 százalék azok aránya, akik igényeikhez képest túl nagy ingatlanban élnek. Ami azt is jelenti, hogy az ingatlan nagyobb fenntartási költségeit is viselniük kell, miközben keresetük alacsony.

A 65 év feletti korosztályban, a medián kereset 60%-a alatti havi jövedelemmel redelkezők körében azok aránya, akik túl nagy ingatlanban élnek 35,7 százalék. Tehát minden harmadik idős, akinek a jövedelme alacsonynak számít, olyan házban, lakásban él, amely túlméretezett az igényeihez és feltételezhetően a fenntartási költségei is magasabbak, mint egy kisebb lakásnak lehetnének.

Amíg az idős, kis keresetű férfiak körében 40 százalék él az igényeinél nagyobb ingatlanokban, addig az idős nők esetében ez 32,9 százalék. 

Hogyha visszamenőleg is megvizsgáljuk a statisztikákat, akkor látható, hogy egyre égetőbbé válik ez a probléma az idősek számára. 2017-ben volt egy nagyobb ugrás a statisztikákban, viszont azóta emelkedik folyamatosan azoknak az alacsony kerestűeknek az aránya, akik túl nagy ingatlanban élnek, és ez az idősekre is igaz. 

Túl nagy kiadást jelent a nagyobb ingatlan idős korban

Egy ingatlan sokféleképpen számíthat túlméretezettnek a háztartás lakóinak igényeihez mérten: ide érthetjük, ha középkorú elvált férfi lakja egyedül, viszont a nappali, a háló mellett még két további szobája van, de akkor is, ha egy négy fős családban a két szülőnek az egy hálón, és a két gyereknek a két szobáján túl rendelkezésre áll még nappali, dolgozószoba, játszós szoba, stb. Számos élethelyzet vezethet oda, hogy valaki nagyobb házban él, mint az igényei: öröklés, válás, vagy amikor a gyerekek "kirepülnek" és nincs már szükség a szobáikra. Ilyen helyzetet az is előidézhet, amikor idős korban a házastárs halála után az ember egyedül marad.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliókat bukhat az, aki így vásárol lakást: kevesen figyelnek erre, pedig nem egyedi eset

Mutatjuk, hogyan kerülheted el a csapdákat a lakásvásárlás útvesztőjében.

A túl nagy ingatlanok igazán akkor válnak teherré, amikor a nyugdíjazáskor jellemzően kevesebb jövedelemből kell kigazdálkodni a kiadásokat, amelyek viszont gyakran egyre nőnek - az idősek egészségükre, gyógyszerekre, a család támogatására jellemzően többet költenek. A házastárs halála után egyedül maradó időseknek pedig végképp óriási teher lesz egy olyan ingatlannak a fenntartása, amely korábban egy egész család igényeihez lett méretezve. Egyetlen, alacsony nyugdíj már végképp nem fedezi a a kiadásokat. 

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjasnak szembe kell néznie

Becslések szerint 30 év alatt csaknem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta.

Az idősek elszegényedése évről évre nagyobb problémát jelent Magyarországon. Az elszegényedési kockázati ráta a 60 év alattiak körében folyamatosan csökken 2013 óta, míg az idősödő korosztályban egyre több azok aránya, akiket a szegénység fenyeget. Valószínűleg az elmúlt évben a járvány, az infláció és más együttes hatások növelték meredeken a kockázatot, ugyanis

2019-ben még a 60 éves vagy idősebb lakosságnak 11,4 százalékát fenyegette a szegénység, 2020-ra ez az arány 15,3 százalékkal nőtt.

Bár évek óta hangoztatják elemzők, hogy közeleg a nyugdíjkatasztrófa - ugyanis a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható, túl sok nyugdíjas ellátását kellene kitermelnie egyre kevesebb aktív dolgozónak; a kisnyugdíjasok egyre szegényebbek, míg a luxusnyugdíjasok egyre gazdagodnak, és az infláció fokozott hatással van a nyugdíjasokra - még nem indultak el érdemi egyeztetések a változtatásról. A 13. havi nyugdíj lépcsőzetes visszaépítése halad, szakértők szerint viszont ez sem jelent megoldást. 

Azoknak az időseknek, akiknek alacsony a nyugdíja, maradnak a szociális támogatások, a család jóindulata, ha nem tudják eltartani magukat - vagy kénytelenek visszatérni a munkaerőpiacra idős korban úgy, hogy az egészségük viszont nem a régi.

Kihasználhatják a lakhatási válságot

Látva, hogy mennyi idős küszködik azzal, hogy fenntartsa magát a kis nyugdíjából, ugyanakkor ebben a korosztályban rengetegen élnek az igényeiket meghaladó méretű ingatlanokban, arra következtethetünk, hogy sok nyugdíjas küszködik, miközben jelentős ingatlanvagyonon ül. A saját tulajdonú ingatlan eladásával, kisebbre cserélésével ugyanis az idősek felszabadíthatnak annyi tőkét, amivel a nyugdíjukat kiegészíthetnék, illetve azt befektetve biztosíthatnák a megélhetésüket.

Az idősebb generáció az életútja során megszerzett ingatlan értékesítésével olyan tőkére tehet szert, amelyből olcsóbb ingatlan vásárlása esetén akkora különbözethez jut, hogy abból befektetési céllal vásárolhat egy másik ingatlant. Ez a megoldás a nyugdíjas évekre plusz jövedelmet jelent

- ismertette korábban Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője az öngondoskodás egyik lehetőségét.

A járvány hatására most ráadásul akár a vidéken található, nehezebben eladható ingatlanoktól is könnyebb megszabadulni, mivel a városiak, családosok szinte menekülnek a nagyvárosokból és kifejezetten keresik az eldugottabb helyeket. Olyan falvakba is megindult a beköltözési hullám, amelyeknek lakosságszáma évek óta csak apadt.

A budapesti lakosság vándorlásból származó csökkenése öt éve tart. Ennek abszolút számban kifejezett mértéke (-8.600 fő) 2020-ban 16 éves rekordot döntött. Ezzel egyidőben viszont a községek népességgyarapodása (+13.300 fő) megközelítette a 2004-es csúcsot

– mondta el a fővárosból vidékre történő kivándorlás kapcsán Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

EZ IS ÉRDEKELHET

Dúl a harc a hazai településeken: durván kiéleződött a város-vidék ellentét

Szeptembertől két település, Kiskunlacháza és Nyírbogát városi rangra emelkedik. Kiskunlacházának idén január 1-jén 9245 állandó lakosa volt, Nyírbogátnak pedig 3076.

A KSH adatai alapján a használt lakások piacán fordulatot jelentett, hogy bár 2021. I. negyedévében továbbra is a kisebb településeken értékesítették a legtöbb használt lakást, Budapest és a megyeszékhelyek részesedése nőtt. Az év első három hónapjában a lakáspiac regionális összetételének változása is folytatódott, a használt lakások közel felét az Alföldön és az északi megyékben értékesítették.

A Balaton környékén tapasztalható folyamatos és jelentős ár- és forgalomnövekedés, valamint az agglomerációs települések térnyerése, amit az évek óta tartó budapesti kiköltözési hullám táplál, országos szinten is megjelenik a lakáspiaci árakban. A keleti országrész jellemzően olcsóbb árszínvonala miatt nem meglepő az itt tapasztalható élénkülés, és a Tisza-tó környéki településeken már megfigyelhető piaci pezsgés az árak további növekedését okozhatja regionális szinten

– tette hozzá Valkó Dávid.

Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője elmondta, hogy a karanténhatás is hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségéhez, a járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt a korlátozások miatt. Emellett a korábbi években megkezdett családiház-építkezések felgyorsított befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben.

Adott tehát a lehetőség, hogy vidéki, nagyobb ingatlanok most elkeljenek, hiszen a városokból "menekülő" családosok most ezeket keresik. Ezt segíthetik elő az utóbbi években bevezetett családtámogatások a falusi CSOK-tól kezdve a babavárón át az otthonfelújítási támogatásig. Az időseknek, akik már nem képesek fenntartani a nagy családi házat a kis nyugdíjukból és inkább kisebb házba, lakásba költöznének - ez éppen kapóra jöhet. Az viszont nem mindegy, mennyit nyerhetnek egy ilyen cserével.

Ennyit kereshetnek az idősek a lakáscserén

Azoknak, akik ingatlanvagyonuk értékesítésével szeretnének tőkét felszabadítani, többféle lehetőségük is van. Ha például értékesítik fővárosi lakásukat, és egy kevésbé drága helyen vásárolnak, azzal biztosan nyernek. Ugyanez igaz, ha egyszerűen keresettebb helyen élnek, például megyeszékhelyen, és agglomerációba költöznek.

Ha nem akarnak lakóhelyet is változtatni, akkor a nagyobb lakás kisebbre cserélésével is felszabadíthatnak tőkét. Illetve egy településen belül különböző településrészek között is lehet árkülönbség, ezt is érdemes számításba venni.

A fővárosban például átlagosan 636 ezer forint az átlagos négyzetméterár használt lakások esetén. Egy 70 négyzetméteres használt ingatlan tehát 44,52 millió forintba kerül átlagosan. Ezt egy 50 méteresre cserélve - aminek az ára átlagosan 31,8 millió forint, 12,72 millió forint szabadítható fel. Ez természetesen csak átlag, nyilvánvalóan rengeteg tényező befolyásolja, hogy mennyiért lehet eladni és megvenni egy budapesti ingatlant, viszont annyi leszűrhető ebből is, hogy nem aprópénz, amit egy lakáscserével lehet nyerni.

Vagy például egy nyugat-dunántúli városban - nem megyeszékhelyen - átlagosan 271 ezer forint a használt lakások négyzetmétere. Egy 70 négyzetméteres otthon tehát 18,97 milliót érhet. Egy nyugat-dunántúli községben viszont 141 ezer forint/négyzetméterért vehet az ember használt lakást. Vagyis ha egy ugyanakkora alapterületű házba költözik valaki, akkor elviekben átlagosan 9,87 millió forintot kell érte fizetnie. Tehát cirka 9 millió forintot megspórolt.

Természetesen akkor lehetne a legtöbbet nyerni a lakáscserén, ha egy budapesti ingatlant értékesítve költözne az ember egy községbe, ahol alacsonyak az ingatlanárak. A fenti számítások alapján egy 70 négyzetméteres ingatlan esetében a csere - 44,52 millió forint kontra 9,87 millió forint - 34,65 millió forint különbözetet eredményezne.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliókat bukhat az, aki így vásárol lakást: kevesen figyelnek erre, pedig nem egyedi eset

Mutatjuk, hogyan kerülheted el a csapdákat a lakásvásárlás útvesztőjében.

Természetesen az adásvételnek, költözésnek vannak költségei is: ügyvédet kell fogadni, illetéket fizetni, közműveket átíratni, költöztetőket fogadni, csak hogy néhányat említsünk. Így az eladási ár és vételi át különbözete nem jelentene "tiszta hasznot". Viszont az belátható, hogy egy ilyen költözés jelentős összeget spórolhat meg így is az embernek - és azt se felejtsük el, hogy a nagyobb lakás kisebbre cserélése többnyire a lakásfenntartási kiadások csökkenésével is együtt jár. Ha valakinek a spórolás a célja, ezt mindenképpen tartsa szem előtt.