Felfalta az infláció a nyugdíjemelést: ennyit drágult az idősek élete pár hónap alatt

Hiába az MNB közbelépése, az infláció tovább szárnyal Magyarországon. Az idei nyár közepén pedig ott tartunk, hogy a 2020-as év hetedik hónapjához képest idén júliusban még mindig átlagosan 4,6 százalékkal lett magasabb az áremelkedés mértéke. Ez csak a 9 éve legmagasabbnak számító júniusi számokhoz képest tűnik enyhülésnek. Tavaly júliusban ugyanis az éves általános drágulás mértéke még csak 3,8 százalékos, azaz a mostaninál 1,8 százalékponttal alacsonyabb volt

Ráadásul ez a drágulás csupán a jéghegy csúcsa, átlagos drágulásról lévén szó, bizonyos termékek és szolgáltatások ára ennél jóval brutálisabb mértékben is növekedett 12 hónap leforgása alatt. A KSH hónapról hónapra közzé adott, majd 180 terméket és szolgáltatást felvonultató listája szerint ugyanis a legjobban dráguló termékek és szolgáltatások az átlagos áremelkedés sokszorosával nőttek.

A statisztikai hivatal majd 180, központilag közreadott termék/szolgáltatás-listájának a tanúsága szerint a csúcsdráguló termék 2020 júliusa és 2021 júliusa között egyértelműen az 1 literes napraforgó étolaj volt, aminek egyetlen év leforgása alatt 31 százalékkal emelkedett az ára.

A gyakorlatban pedig mindez azt jelenti, hogy míg tavaly ilyenkor egy egyliteres flakon átlagára 524 forint volt, addig most már 688 forint. A csúcsdráguló terméket a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán 1-1 zöldség, nevezetesen a paradicsom és a korai burgonya követte. Ezek kilós kiszerelései ugyanis 27, illetve 23 százalékkal drágultak 2020 júliusa és 2021 júliusa között. Jól látszik tehát, hogy az átlagos éves inflációnak a három csúcsdráguló termék drágulása legalább az ötszöröse volt, és nem csak ezen néhány termék esetében volt drasztikus mértékű a drágulás.

Horváth István, a Sberbank treasury vezetője többek között a gazdaság újraindításával, és a világszerte általános áremelkedéssel indokolta az év első hónapjaihoz és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva kiugróan magas értékeket. Egész éves viszonylatban azonban ennél alacsonyabb, de még a kormányzati célértéket bőven meghaladó, 4,1 százalékos átlagos inflációra számít. 

Az élelmiszerek inflációja nem igen lassul

Az élelmiszerek ára egy év alatt - az általános fogyasztói árakon belül 3,1 százalékkal emelkedett júliusban, ami kis mértékű enyhülés az előző hónap 3,2 százalékos élelmiszerinflációhoz képest. Az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest ez egyébként még mindig örvendetes tendenciát mutat. 2020 júliusában ugyanis 7,8% százalék volt az éves élelmiszerár drágulás!

A 3,1 százalékos átlagos áremelkedés mellett júniusban az idényáras élelmiszerek ára (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsié, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5, a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9%-kal lett magasabb. 

A nyugdíjasok élete sem lett könnyebb

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint adott társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján – általában - a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké. (Az utóbbi pár hónapban egyébként szokatlan módon ennek pont az ellenkezője jellemző.)

Ez valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy az elszabaduló élelmiszerárak rájuk nagyobb hatással vannak, mert a bevételeik nagyobb részét költik arányaiban ezekre a termékekre, mint például a jobb anyagi helyzetben lévő rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelő családok. (Az úgynevezett fogyasztói árindexek alakulásáról részletesen itt írtunk.)

Márciusban fordult meg a szokásos tendencia, amikor a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban viszont a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt. Ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes. A trend azóta is kitart és a különbség júniusban is az előző havihoz hasonlóan alakult, amellett, hogy mindenkihelyzete romlott. A rendes infláció 5,3, a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig 4,6 százalék volt.

Júliusban már a rendes infláció állt 4,6 százalékon, a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig  csak 4,2 százalékos volt. A tendencia tehát maradt, de a különbség 0,7-ről 0,4 százalékpontosra csökkent.

Élelmiszereket tekintve pedig a múlt hónapban a tapasztalható drágulás átlagos mértéke a nyugdíjasok szempontjából 2,8 százalékos volt - azaz szintén csupán 0,4 százalékponttal alacsonyabb a társadalom egészére érvényes 3,2 százalékos élelmiszer-drágulás mértékétől.

Az alacsony jövedelmű háztartások számára viszont 4,8 százalék volt az infláció júliusban. Azaz az össztársadalomra vonatkozó drágulás mértékét 0,2 százalékponttal épp hogy meghaladó és és 0,6 százalékponttal több, mint a nyugdíjasokra vonatkozó. Az élelmiszer-infláció pedig 3,3 százalék volt, 0,5 százalékponttal több, mint a nyugdíjasok esetében.

Ezek szerint júliusban sem feltétlen a nyugdíjasok bukták a legtöbbet az elszálló árakon. Érdemes viszont megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és hogy mekkora mennyiséget lehetne belőlük vásárolni egy átlagos nyugdíjból. Mivel ezek azok a termékek, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány harmadik hulláma után, mint korábban.

Ennyit ér a nyugdíj alapélelmiszerre váltva

Mennyi az igazság abban, hogy többet ért a nyugdíj 5-10 éve? Azért, hogy erről számszerűen meg tudjunk bizonyosodni, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban, stb. mérve. Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj.

Zsemlében  mérve (aminek már 31 forint az átlagára április óta) sajnos nem élnek jobban a nyugdíjasok idén mint egy évvel ezelőtt, annak ellenére sem, hogy emelkedett a nyugdíj. A tojásindex év eleje óta stagnál. A tojás, a szakértők által húsvét utánra jósolt drasztikus drágulása elmaradt,sőt a mutató a nyugdíjasok szempontjából júliusra nagyon picit javult is.

A  tej és húsárak is hamarosan az egekbe szökhetnek, ez az előrejelzések szerint már csak idő kérdése. Egyelőre azonban valamivel több liter tejre is futná a nyugdíjból júliusban, mint az év eddigi mélypontjának számító előző hónapban. A párizsi szintén tartja magát - némileg magasabb szinten mint 2020 átlaga, viszont a korábbi évek indexeinek nyomába sem ér. A bontott csirke indexen azért már látszik a drágulás beindulása, az ugyanis először teljesített a 2020-as átlag alatt. A sertéshúsindexen még mindig csak az látszik, hogy drasztikusan és tartósan csökkenni kezdtek tavaly a sertéshúsárak, több együttes hatás eredményeképpen. Az viszont előrevetíthető, hogy hamarosan az összes húsféle esetében elkezdenek emelkedni az árak.

A burgonyaindex év eleje óta lassú csökkenést mutat, egyre kevesebb krumplira jut a nyugdíjból, és júliusban a 2020-as (és 2019-es) nagy visszaeséseket is felülmúlta, lassan drasztikusnak mondható az emelkedés a burgonya árában. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy már a jóval drágább újkrumpli árát  vizsgálják, de az egy évvel ezelőtti számokat megnézve a különbség így is drámai. Az almaárak tavalyi drasztikus emelkedése kihatott még a mostani árakra is, tulajdonképpen tavaly április óta nem ment 400 és idén április óta 450 forint alá a kilós átlagár. Így továbbra csak 330 kiló almára elég a havi átlagnyugdíj.

A lisztindex májusban enyhe javulást mutatott az előző hónaphoz viszonyítva, de júniusra visszaesett az év eleji mélypont alá és júliusban is ezen a szinten maradt. A cukorindex tovább stagnál, minimális javulást mutatva az előző havihoz képest. Ami a húsárakat illeti: a sertéshúsindexen meglátszik, hogy drasztikusan és tartósan csökkenni kezdtek tavaly a sertéshúsárak, több együttes hatás eredményeképpen.

Az éves összevetésből azt látjuk, hogy a 2020-as év közbeni emelések és kompenzáció, a 2021-es emelés szinten tudta tartani a nyugdíjakat, ha alapvető élelmiszerekre vetítve megnézzük, mennyit ér a havi ellátás összege. Almában például sokkal többet ért a nyugdíj idén júliusban, mint 2020 azonos hónapjában Ami sajnálatos, hogy a zsemleindex 4 százalékkal, a lisztindex 1,45 százalékkal, a burgonyaindex pedig 13,8 százalékkal csökkent, 73 kilóval kevesebb krumplira futná a 2020-as nyugdíjból, mint a 2021-esből, ekkora drágulás mellett.