Nesze neked nyugdíjemelés: zsemlében mérve sem sokat ér az 1,2 százalék

Miután a koronavírus márciusban megjelent Magyarországon is, az élelmiszerárak hamarosan az egekbe szöktek. Azt sem lehetett tudni, mikor lesz vége a drágulásnak, és milyen határig emelkednek még a termékek árai. Először júniusban látszott megtorpanni az élelmiszerárak emelkedése, ezt viszont július és augusztus folyamán további drágulás követte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiszerint. Így nyáron is összességében többet kellett fizetni az élelmiszerekért - hiába csökkent jelentősen az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kőkemény drágulás jött el év végére: ennyivel nőtt az alapvető élelmiszerek ára

A zöldségek-gyümölcsök 14,4 százalékkal lettek drágábbak egy év alatt.

Áprilisban a fogyasztói árak összességében az élelmiszerekkel együtt éves szinten 2,4 százalékot, májusban 2,2 százalékot, júniusban 2,9 százalékot, júliusban már 3,8 százalékot(!), augusztusban 3,9 százalékot emelkedtek. Szeptemberben az infláció végre nem emelkedett tovább: 3,4 százalékos volt, októberben pedig a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,0 százalékra lassult - bár ez még mindig magasabb, mint tavasszal. Novemberben pedig a fogyasztói árak drágulásának üteme 2,7 százalékra kúszott vissza.

Azonban ha az élelmiszerek árát külön vizsgáljuk például a csökkent árú üzemanyagoktól vagy az ingyenes parkolástól, akkor azt látjuk: sokkal nagyobb volt a drágulás ősszel. Idén szeptemberben a fogyasztói árak 3,4 százalékos éves növekedésén belül az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt egy év alatt, októberre ez valamivel mérséklődött 6,5 százalékkal fizettünk többet a közértben, novemberben pedig 6,2 százalék volt az élelmiszerek éves drágulása. Ezen belül is

Egy hónap alatt, amikor szeptemberről októberre még 0,2 százakkal emelkedtek, októberről novemberre átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt: az étolaj 4,0, a tojás 2,6, a péksütemények 1,6, az idényáras élelmiszerek 0,9 százalékkal többe, a sertéshús 2,2, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,9, a kávé 1,5 százalékkal kevesebbe került.

A nyugdíjasok az árdrágulás nagy vesztesei

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Ez alapján a magyar nyugdíjasok sokkal árérzékenyebbek, mint az aktív keresők, őket sokkal hátrányosabban érinti az árak emelkedése.

Erről a KSH is vezet statisztikát: őszre a nyári hónapokhoz képest ugyan mérséklődött a nyugdíjas fogyasztóiár-index, azonban megmaradt a 0,4 százalékpontos többlet az átlaghoz képest: szeptemberben 3,8 százalékot jegyzett a KSH, októberben 3,4-et. A novemberre számolt nyugdíjas infláció 3,2 százalék volt, tehát a 2,7 százalékos általános inflációhoz mérve 0,5 százalékponttal több.

A 2020. január-november közti időszakban pedig az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,4 százalékkal, de csak a nyugdíjas háztartásokat vizsgálva 3,9 százalékkal emelkedtek! Nem lehet alaptalan tehát a panasz, hogy a mai nyugdíjak kevesebbet érnek, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt - főként a járvány évében.

Általában az ilyen kijelentéseket arra alapozzák: mennyibe került régebben a kenyér kilója, vagy a tojás darabja, és ahhoz képest mennyi volt az öregségi nyugellátás havi összege. A Pénzcentrum most utánaszámolt, hogy valóban sokkal kevesebbet érnek-e a mai nyugdíjak zsemlében, vagy parizerben.

Rosszabbul élünk mint...

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint 2020. januárjában 142,1 ezer forint volt az átlagnyugdíj, amely novembertől a visszamenőleges 1,2 százalékos emelés hatására már 143,8 ezer forint körül mozoghat. Lapunk azt már korábban kiszámította, hogy tíz évre visszamenően milyen élelmiszerből mekkora mennyiségre lett volna elég az átlagos nyugdíj az adott évben - ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, hogy mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja zsemlében, tojásban, tejben, krumpliban, lisztben, cukorban, sertés- és csirkehúsban, vagy éppen almában. Most a 2020-as adattal is kiegészítettük a számítást, de a legfrissebb, novemberi átlagárakat véve alapul az egyes termékeknél:

(Fontos, hogy októberben még a januári átlagnyugdíjjal számoltunk, novemberben viszont már a visszamenőleges nyugdíjemelés összegét is megkapták a nyugdíjasok, ezért a korábbi hónapoktól eltérően nem a 142,1 ezres, hanem a 143,8 ezer forintos járandóságot vettük alapul!)

A grafikonon nemcsak az elmúlt 10 év, hanem a múlt hónap arányszámait is feltüntettük, hogy látszódjon: a visszamenőleges emeléssel együtt jobban jártak-e a nyugdíjasok. Könnyen leolvasható, hogy zsemlében, tojásban, krumpliban a nyugdíjemeléssel sem voltak kisegítve a nyugdíjasok: novemberben a nagyobb összegből is kevesebbre futotta. Nagy különbség mutatkozott viszont pl. az alma vagy sertéshús árában: azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezek esetében az eddigi magas árak csökkentek annyival, hogy ez ilyen mértékű eltérést okozzon. Ami valóban a nyugdíjemelése hatása lehet: a tej-, párizsi-, liszt-, cukor-, és csirkehús-index (minimális) emelkedése.

EZ IS ÉRDEKELHET

Árzuhanás a húspultokban: hamarosan szemtelenül olcsó lesz ez a fajta

Az import nyomja mélyre az árakat.

Ha az elmúlt éveket nézzük: mindössze egy termék, a burgonya esetében számottevően jobb az eredmény, mint a 2019-es (viszont a többi évet tekintve azok alatt marad, mivel a tavalyi rossz év volt a krumplira). Novemberben pedig a sertéshúsárak zuhanásának köszönhetően a sertéscomb esetén is meghaladtuk a 2019-es indexet - bár nem sokkal. Az viszont egyértelműen látszik, hogy ha egyes termékekben számolunk, akkor 4-5 vagy 10 éve még sokkal többet ért az az akkori nyugdíj, viszont az is lehetséges, hogy 6-8 éve pedig kevesebbet.

burgonyára, sertéshúsra tavaly, tojásra, tejre, bontott csirkére átszámítva 2018-ban ért kevesebbet a nyugdíj utoljára. Kristálycukorból 2017-ben, lisztből 2013-ban vehettek ennél kevesebbet. Párizsiból és almából viszont még sosem vásárolhattak olyan keveset az elmúlt 10 évben a nyugdíjasok, mint idén: minél alacsonyabb index-érték jön ki ugyanis, annál kevesebbet ér az adott évi átlagnyugdíj, abban a termékben számolva.

A legnagyobb eltérést az alma mutatja, azonban ez mostanra már valószínűleg senkit sem lep meg: köztudott, hogy sok hatás együttes eredményeként 2020-ban az almaárak iszonyatosan elszálltak. A KSH idézett adataiból és fenti az ábráról is az látszik, hogy a 2020-as évben az élelmiszerárakban rekorddrágulást hozott a koronavírus.

Mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj?

Ahhoz, hogy lássuk, mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj a járvány első hullámának lecsengése után 2019. májustól novemberig tartó időszakában és 2020. azonos időszakában megvizsgáltuk, hogy az adott hónapban mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki az átlagnyugdíjból.

EZ IS ÉRDEKELHET

Karácsonyi támogatások: idén tízezreket kaphatnak a nyugdíjasok, rászorulók

Mutatjuk, melyik fővárosi kerületben lesz szaloncukor osztás. A budapesti önkormányzatok ételosztással, fenyővásárral, csomagokkal is készülnek 2020-ban az adventi időszakban.

A 2019-es havi átlagárakat 134 947 forinttal osztottuk el, a 2020-as átlagárakat pedig 142114 forinttal - ez volt az átlagos nyugdíj értéke 2020. január 1-jén - kivéve a novemberi hónapot, ekkor ugyanis már az 1,2 százalékkal emelt átlagnyugdíjjal számoltunk. Így látható, hogy mennyit ért volna az adott nyugdíjösszeg átszámolva az adott termékekre.

Egyes esetekben elég súlyos különbségek mutatkoznak: párizsiből például 6,3 kilónyival kevesebbre futotta volna idén a havi nyugdíjból, és 396 zsemlével kevesebbet tudnánk vásárolni az átlagos havi ellátás összegéből (míg októberben még 290 volt a különbség). Almából 28,6 százalékkal lehetne egy átlagos havi nyugdíj ellenében kevesebbet vásárolni:

Az igazság az, hogy a járvány első hullámának hatása szinte minden termék árán érezteti hatását, hiába számolunk 2020-ra magasabb átlagnyugdíjjal, novemberre pedig még emelt nyugdíjjal is: a 10 vizsgált termék árváltozásának tükrében mondható, hogy összességében kevesebbre elég. Ilyen átlagárakat és átlagnyugdíjat összevető számításnál pedig mindig fontos hangsúlyozni, hogy arról beszélünk, ami az átlagra (tehát még csak nem is feltétlenül a többségre) érvényes. Ugyanis

Nagyjából 73 ezer nyugdíjasnak még 60 ezret sem ér el a havonta folyósított öregségi nyugellátás összege, az összesen 2,05 milliót kitevő nyugdíjastársadalomnak 55,6 százaléka pedig 60 ezer és 139,9 ezer forint közötti összeget kap; 1,14 millióan. A nyugellátás összege pedig mindössze 54 ezer nyugdíjas esetében haladja meg a 300 ezer forintot. Azonban

Természetesen az árdrágulás ütemét mindenki másként érzékeli, aszerint mit, és mennyit vásárol - az üzemanyag árak csökkenését értelemszerűen nem fogja közvetlenül tapasztalni az, aki nem tankol. Bár az infláció egyénenként másként hat, a kisebb jövedelműek, illetve a nyugdíjas korosztály - fogyasztási szokásaik, vagy pl. nagyobb gyógyszerköltségeik miatt - jobban ki vannak téve a fogyasztói árak, főként az élelmiszerek drágulásának.

Az elszabaduló inflációt korrigálandó nyugdíjkiegészítés és nyugdíjemelésis várható ebben a hónapban, vagyis novemberben. Vannak, akik már meg is kapták az összeget. Viszont nem elég, hogy a kis jövedelmű nyugdíjasokat hátrányosabban érinti az árdrágulás, még a nyugdíjemelést és kiegészítést is százalékban számolják. Tehát aki több nyugdíjat kap, több kiegészítésre és emelésre is számíthat, mint az, aki keveset. Ezt a problémát szakértők és a nyugdíjas egyesületek, szervezetek évek óta hangsúlyozzák, azonban talán idén vált a legkritikusabbá ez a kérdés a járvány miatt elszabaduló élelmiszerárak hatására:

EZ IS ÉRDEKELHET

Kifakadtak a magyar nyugdíjasok: semmire sem elég az 1,2 százalékos nyugdíjemelés

Szerintük a nyugdíjasokat megkárosították.