48 évesen is elmehetsz nyugdíjba: ez kell hozzá

David Cox és felesége bejárták a fél világot. A férfi sok cégnél, a világ számos pontján dolgozott, végül Dubajban, egy építőipari vállalatnál helyezkedett el. Pénzügyi vezető volt, sok stressz, rendszeres éjszakázás, kiváló fizetés - csakhogy elege lett. Osztott, szorzott, és 2016-ban úgy döntött, új életet kezd. A lánya épp, hogy befejezte az egyetemet és megkapta élete első állását, a fia pedig 2017-ben kezdte egyetemi tanulmányait. Vagyis volt tétje a döntésének, hiszen a fiát anyagilag még mindig támogatják feleségével, Sallyvel, aki pedagógusként dolgozik.

A Forbes magazinnak David Cox elmondta, 4 millió dolláros megtakarítással vágott neki a kalandnak, a befektetéseinek köszönhetően pedig évente 81 ezer dolláros passzív jövedelemmel bír. csakhogy az élet nem olcsó Dubajban. A férfi döntése sok lemondással járt.

 - olvasható a férfi blogján, a feleségével készült interjúban. A havi kiadásokról minden hónapban ír egy bejegyzést is, hogy az olvasók számára is látható legyen, mennyiből élnek. Januárban például 6151 fontot, vagyis közel 2,2 millió forintnak megfelelő összeget költöttek. Szeptemberben viszont ennél jóval kevesebb, 2831 font, vagyis 1 millió forintnyi kiadásuk volt.

Azt blogján David is megjegyzi, hogy az átlaghoz képest jól élnek. Ugyanakkor még a jó fizetés és a jelentős megtakarítás sem volt elég ahhoz, hogy ne változzon meg a család élete, mitán a férfi nyugdíjba vonult. A háromszobás lakásból egy kétszobásba költöztek, és nagyon oda kell figyelni a kiadásaikra. Sally az interjúban még azt is felveti, mivel Dubaj nagyon drága város, nagyon megérzik, hogy már csak egy fix havi jövedelemmel tudnak gazdálkodni, és elképzelhető, hogy hamarosan el is kell költözniük. Ez őt rosszul érintené, hiszen ott a munkája, ott vannak a barátaik.

A korai nyugdíj érdekes következménye egyébként, hogy mióta a férje felmondott, újra keresi az emberek társaságát, összejöveteleket szervez a lakásukban, és el is járnak szórakozni a barátaikkal.

Arra a kérdésre, hogy fogadta a férje döntését, ezt válaszolta:

Arra a kérdésre, aggódott-e az esetleges anyagi gondok miatt, azt válaszolta, nem, mert feltételezte, hogy a férje alaposan átgondolt mindent, és csak úgy vág bele a dologba, ha tudja, hogy a család anyagilag megengedheti ezt magának. De azért vannak kételyei, de azt gondolja, ha olyan anyagi helyzetbe kerülnek, akkor David vissza fog menni dolgozni.

Ugyanakkor arról is beszél, hogy a férje nyugodt, kiegyensúlyozott, amióta otthon van. Sokat sportol, a háztartásba is besegít, főz, mos, vasal, és általában ő intézi a bevásárlást is. Nem csak otthon ül és unatkozik, aktívan tölti a mindennapjait.

Arra a kérdésre, ő is tervezi-e, hogy korán nyugdíjba vonul, azt mondja, szereti a munkáját, ráadásul 5 évvel fiatalabb is, mint a férje.

 - fogalmazott. Ami nehézséget okoz viszont, hogy a férje most szabad, nincsenek kötelezettségei, és szeretne utazni. Sallynek viszont ott az iskola. vannak tehát súrlódások, és Sally többször is hangsúlyozza, hogy azért aggódik, nem lesznek-e súlyos anyagi gondjaik, kitart-e a megtakarításuk.

Magyarországon sem álom a korai nyugdíj

A korai nyugdíj már Magyarországon sem csak álom. Májusban beszélgettünk egy kétgyermekes családapával, Csongorral, aki most 36 éves, havonta átlagosan 10 órát dolgozik, a többi időt a családjával tölti. A magyar átlagkereset 5-10 szeresét keresi meg, a bevételei 60-80 százalékát félreteszi. Takács Szabolcs pedig 12 év után, 34 évesen "vonult nyugdíjba", azóta alkalmai munkákból él, megtakarításait pedig részvényekben tartja. Ugyanakkor Csongor, és Takács Szabolcs példája ma még ritka. Ennek több oka is van, de az egyik az, hogy  a magyarok 60 százaléka egyáltalán nem tesz félre öregkorára, a 36-40 évesek 67 százaléka nem rendelkezik semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással - derült ki a Union biztosító idei felméréséből.

Még azok között is, akik jövedelmükből minden hónapban meg tudnak takarítani kisebb-nagyobb összeget, 25 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem tesznek félre nyugdíjas éveikre. A megkérdezettek közel fele úgy érzi, hogy nehezen igazodik ki a különböző nyugdíjcélú megtakarítások között, a legbizonytalanabb éppen a nyugdíj előtt álló 56-60 éves korosztály. A válaszadók 42 százaléka azzal sincs tisztában, hogy évi 20 százalék adójóváírást igényelhet vissza nyugdíj-megtakarításának befizetései után.

Aki nem indít nyugdíjcélú megtakarítást, az a megtakarítási formától függően évi 130 -150 ezer, de együttesen maximum 280 ezer forintos adójóváírástól is elesik, mellyel az állam hozzájárul a nyugdíjbiztosításokhoz és a további nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez. A megkérdezettek fele ráadásul már most sem tudna megélni, ha egy hirtelen baleset vagy betegség miatt nem folytathatná munkáját.