Ezt kell tudnod, ha TBSZ-be teszed a pénzed: a szakértő válaszol

Természetesen olvasóink kérdéseit is vártuk: többen érdeklődtek az év végi/jövő évi megtakarításokról, arról, hogyan érdemes elkezdeni, és persze a TBSZ-szel kapcsolatban is kaptunk leveleket. A kérdésekre az FHB Bank szakértői válaszoltak.

TBSZ-számlán van egy egyéves futamidejű kamatozó kincstárjegyem. Tavaly nyitottam decemberben TBSZ-t. A kamattal mi történik most decemberben?

A kifizetésre kerülő kamat a TBSZ-en marad szabad pénzegyenlegként. A kifizetett kamatot érdemes újra befektetni, mivel a látra szóló egyenleg után nem keletkezik kamat. Mivel a kamatozó kincstárjegy névértéke 10 ezer Ft, emiatt előfordulhat, hogy a kifizetésre kerülő kamatot nem lehet teljes egészében ugyanolyan értékpapírba (jelen esetben kamatozó kincstárjegybe) lekötni, ezért ilyenkor érdemes lehet más értékpapírokban is gondolkodni, például befektetési jegyekben, amiknek az árfolyamai alacsonyabbak, így rugalmasabban kezelhető a kamatfizetés.

A kamatok újrabefektetése miatti fejtörés megelőzése miatt praktikusak lehetnek a kimondottan a TBSZ időzítéséhez igazodó lejáratú értékpapírok, amik például csak a futamidejük végén fizetnek kamatot.

Rákerül a folyószámlámra, amit ugyanannál a banknál vezetek, vagy azt is TBSZ-n kell tartanom? A tőkét továbbra is ott tartom, csak még nem tudom milyen papírban?

A TBSZ a gyűjtőévet (felhalmozási évet) követően lezár, pénzkivétel kizárólag a számla megszüntetésével, vagy a 3. év végén részkivétel formájában lehetséges. Tehát a kifizetett kamat a TBSZ-en marad, így érdemes újra befektetni.

2012-ben nyitott TBSZ-en most decemberben jár le egy kötvényem, de az 5 éves időszak csak 2017-ben jár le. Mi történik 2017 végén, ha a mostani nyereség összegét egy 2018-ban lejáró kötvénybe szeretném fektetni?

Lehetőség van a lekötési időszak végét követően lejáró értékpapírok elhelyezésére is a TBSZ-en. Az 5. lekötési év végén két lehetőségből lehet majd választani: vagy eladja az értékpapírt és rögtön pénzéhez jut, vagy pedig egy normál befektetési számlára helyezi át és így várja meg a lejáratot. Ekkor a normál befektetési számlán az 5. lekötési év végén érvényes piaci árfolyam lesz a papír bekerülési árfolyama, tehát az elért adóelőny és eho-mentesség nem fog elveszni.

Érdeklődni szeretnék, ha TBSZ számlán tartott megtakarításomat a 3. év lejártakor kiveszem, akkor a 10 százalékos adó megfizetését a bank automatikusan intézi, vagy nekem kell a következő év eleji adóbevallásomban feltüntetni? Ez különösen azért érdekel, mert már nyugdíjas vagyok, és nem szeretnék emiatt ismét adózással, az adóív kitöltésével bajlódni.

TBSZ esetén a bank február 15-ig küld adóigazolást, ami alapján a vonatkozó adóbevallásban kell az ügyfélnek bevallania a jövedelmet és megfizetnie az adót.

Az osztalékból kapott pénzt be lehet tenni NYESZ-re vagy TBSZ-re (adó szempontjából)? Milyen feltételei lehetnek?

Ha jól értjük, a kérdés arra irányul, hogy a NYESZ-en vagy TBSZ-en lévő részvény utáni osztalékfizetéssel mi történik. Az osztalékjövedelem NYESZ-en nem mentesül a közterhektől. A TBSZ-re vásárolt (vagy NYESZ-ről TBSZ-re transzferált) részvény esetén a kifizetett osztalék a TBSZ-en marad, és adózási szempontból ugyanúgy viselkedik, mint egy kamatfizetés (azaz a 3. és 5. lekötési év után azonos adókedvezmény érhető el).

Mi történik a pénzünkkel, ha az első megtakarítási időszak lezárulta után, de még a második megtakarítási időszak vége előtt nyúlunk a pénzünkhöz, majd újra folytatnánk a megtakarítást? Új számlát kell nyitni?

A 3. lekötési év vége után (azaz a 4. lekötési évben vagy az 5. lekötési év vége előtt) a TBSZ-ről való pénz/értékpapír állomány kivétel a számla megszűnésével jár. A megtakarítást ezen a számlán nem lehet folytatni, hanem új számlát kell nyitni.

Olvastam a cikkeiket, de egy dologra nem kaptam választ: ha nem tudok félretenni egyáltalán, hogyan kezdhetem el a takarékoskodást? Hogyan induljak el, hogy legalább már egy minimális spórolt pénzem lehessen, amivel további, akár TBSZ-es megtakarítási formákat választhatok?

Érdemes felmérni, hogy a rendszeresen felmerülő kiadások közül melyikek azok, amelyek elhagyhatóak, vagy csökkenthetőek. Ennek függvényében kell eldönteni, hogy mekkora az az összeg, amit rendszeres időközönként (havonta, negyedévente, stb.) félre lehet tenni megtakarítási célra. A váratlan kiadások miatt ilyen esetben fontosnak tartanánk, hogy a kezdeti megtakarítást könnyen mobilizálható befektetési formába helyezze. Kimondottan a kezdeti megtakarításokra szabott a takarékszámla, vagy jó megoldás egy befektetési alap, azok közül is inkább egy stabilabb jövedelmet biztosító.