Ide menekítik most a pénzüket az élelmes magyarok: vajon mire készülnek?

Tavaly a pandémia és az olajpiaci válság miatt az energiapiaci részvényekbe fektetők és a befektetésüket gyógyszergyárak részvényeiben tartók voltak az év nagy nyertesei. Idén pedig ismét számos rendkívüli világfolyamat borzolja a befektetők idegeit.

Az egyik legkritikusabb dolog befektetési szempontból az elszálló infláció, amivel könnyen lehet, hogy még éveken keresztül számolnunk kell, de legalábbis idén még nem nagyon fogunk megszabadulni tőle. Az áruk és szolgáltatások árának folyamatos növekedése jelenleg világszerte hatalmas problémákat okoz, de fontos tisztában lenni vele, hogy európai szinten hazánkban érte el az egyik legmagasabb rátát.Mostanra pedig az is egészen biztosnak látszik, hogy a már 7,9 százalékos, 14 éve nem látott inflációval a drágulás még nem tetőzött.

Ezt erősíti meg az MNB alelnökének nyilatkozata is, aki még az Ukrajnában kirobbant háborús helyzet előtt (ami többek között a forint-euro árfolyamot is a földbe állította) beszélt arról, hogy a folyamatos alapkamatemelések ellenére is fel kell készülni az árak további emelkedésére. Virág Barnabás a keddi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy "az infláció csökkenése kitolódott", ezért februárban várhatóan tovább emelkedik majd a ráta, meghaladhatja a 8 százalékot, sőt a 8,5 százalékot ot is megközelítheti. Ezzel pedig az alelnök szerint még nem éri el a csúcsot, a következő hónapokban ugyanis további emelkedés várható.

Az infláció persze alapvetően nem lenne rossz. Közgazdászok gyakran kötik a folyamatos áremelkedést az egészséges gazdasághoz. Ilyenkor a vállalatok termelnek, a fogyasztók pénzt költenek, a foglalkoztatás és a bérek is jellemzően emelkednek. Egy dolog viszont ettől függetlenül egyértelmű, az infláció csökkenti a pénzünk vásárlóerejét.

Az éves inflációs ráta nem túl bonyolult. A legegyszerűbben talán úgy szemléltethető, ha azt vesszük, hogyha tavaly volt egymillió forint megtakarításunk és az infláció 5 százalék volt, akkor az egymilliónk vásárlóértéke ma már csak 950 ezer forintnak felel meg.

Emiatt sokakban felmerülhet, hogy érdemes lehet készpénz helyett valamilyen befektetésben tartani megtakarításaikat. Az infláció azonban ezek kamatait is szépen felzabálhatja. Egy fix kamatozású befektetés például jó eséllyel hozamcsökkenést generál egy ilyen időszakban. És hogy akkor mégis hogyan tudunk védekezni az infláció hatásaival szemben? Olyan befektetésekkel, amik a jelenlegi inflációs rátánál nagyobb megtérüléssel kecsegtetnek, vagy legalábbis képesek lépést tartani azzal.  A Pénzcentrum megkereste a téma szakértőit, hogy megtudjuk, pontosan milyen befektetési lehetőségekre igaz ez és mivel járhatunk igazán jól a mostani hozamkörnyezetben.

Igazítsuk céljainkhoz a befektetést

Az Erste szakértői hangsúlyozzák, hogy a legkisebb kockázattal azok a befektetések járnak, amik konkrétan az inflációhoz-kötött kifizetési struktúrával rendelkeznek. Egy hazai befektetőnek ilyen most a Prémium Magyar Állampapír. Ha fő célunk megtakarításaink értékének megőrzése, akkor tehát ez lehet a legjobb választás.

Ha viszont a célunk az, hogy hasznot generáljunk Jelenleg véleményük szerint jelentős reálhozamot továbbra is részvényekkel lehet elérni. A jelenlegi körülmények között a kedvező értékeltségű, stabil mérlegű és jó pénztermelési képességgel rendelkező vállalatokat ajánlják.

Bence Balázs, a Portfolio szakértője szerint Inflációs környezetben mindig reál eszközbe érdemes fektetni. Ezek alatt az elemző olyan valós, fizikai eszközöket ért, amiknek valami belső értéket tulajdonítunk. Ilyen az ingatlan, arany, és akár a tőzsdei befektetés is, mert ha részvényt veszünk, akkor egy szeletet kapunk az adott vállalat gyártósorából, irodájából, szoftvereiből.

Alapvetően a részvények reáleszközök, amelyeket nem kell, hogy zavarja az infláció, mint ahogy az ingatlant sem - hangsúlyozza Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő elemzője. Inkább csak olyan termékeket tudunk, amelyekre káros az infláció. Ezek a fix cashflow-val rendelkező termékek, például a kötvények. Az infláció miatt emelkedő kamatok viszont már árthatnak a részvények értékeltségének, főleg azoknak, amelyek a távoli jövőben hoznak majd csak profitot. Ilyenek a nagy növekedéssel bíró technológiai részvények.

Ha csak a pénzünk értékét féltjük, marad az állampapír

Az Erste szakértői szerint, ha az inflációt tekintjük elsődleges kockázati faktorként, akkor a leginkább biztonságos verzió ezek közül is a PMÁP. Hátránya, hogy egyébként reálhozam termelésére limitáltan alkalmas, és nem olyan kedvezők a likviditási feltételei, mint a MÁP+ esetében. További hátrány lehet, hogy amennyiben ezt a magas inflációs környezetet sikerül legyűrni, teljes futamidejére vonatkozó hozama ismét beeshet a szuperállampapír alá.

Emellett az ingatlanalapok, amik szerintük reáleszközként jól teljesíthetnek inflációs környezetben, valamint az emelkedő forinthozamok is pozitívan hathatnak rájuk. Diverzifikációs eszközként is jól működnek, és az ingatlanpiac potenciális további felértékelődése is erősítheti őket.

Bence Balázs abban egyetért, hogyha valaki nem vállal kockázatot, ahogy fogalmaz. kiveri a frász attól, hogy a befektetés estleg csökkenésnek indul, annak érdemes az állampapírnál maradnia. A Prémium magyar államkötvény 6,6 százalékot hoz, ami körülbelül megegyezik a jelenlegi 2022-es inflációs várakozással, tehát ez sem egy nagy biznisz, de jobb mint az állampapaír+, ami a 4,95 százalékkal biztosan az infláció alatt lesz - árulta el.

Szerinte ezért a Babakötvény a maga 8,15 százalékos hozamával az abszolút nyerő, de ehhez gyerek kell, meg a többinél hosszabb távú magtakarítást feltételez.

Ingatlanalapot Bence Balázs viszont biztosan nem vennék, az ugyanis szerinte nagyon rugalmatlan. Vannak az úgynevezett REIT-ek, ingatlant, birtokló, hasznosító cégek, amik a profit 90 százalékát kifizetik osztalékba, ha már ingatlan, akkor én ezeket preferálom.   Itt 4-6 százalékos hozam is elérhető, csak osztalékból. Ilyen cég például a Realty Income, Medical Property Trust, de hosszú a sor, több száz hasonló tőzsdei vállalat van - árulta el a Pénzcentrumnak.

És ha árupiaci termékbe fektetnénk?

Ha az infláció tartós lesz, akkor az arany az minden bizonnyal jól fog hozni. A többi nyersanyagárat szerintem jobban mozgatja, hogy a Kínai gazdaság mennyire lassul le, már ha lassul - véli Bence Balázs.

Balásy Zsolt már árnyalta a képet. Szerinte a nyersanyagok piacán mostanában akkora a káosz, hogy vélhetően nem az infláció alakulása lesz a perdöntő, pl. olaj esetén az orosz-ukrán válság sokkal többet nyom a latba. Ráadásul már rengeteget emelkedtek, miközben az inflációban már inkább a csúcsot láttuk, mint egy tartós trend kezdetét. Kivéve az aranyat, az meg se mozdult az elmúlt hónapokban, pedig lett volna mire. Szóval elszállásnak nyoma sincs és ki tudja, lesz-e.

Nem gondoljuk, hogy az infláció hosszú távon beállna a jelenlegi magas értékekre. Tartósan a megszokott fölött maradhat, de rövid távon a dinamika csökkenését várunk. Emellett a nyersanyag az egyik leginkább volatilis, kockázatos befektetési forma. A jelenlegi árszintek mellett már nem tűnik jó hosszú távú befektetésnek, maximum spekulatív céllal, kisebb pozíciókkal - vélik ezzel kapcsolatban az Erste szakértői.

Az alapkezelő szakemberei emlékeztettek, hogy az arany árfolyamának jelentős támasz most az orosz-ukrán konfliktus, valamint a vártnál magasabb globális inflációs adatok. A FED kommunikációja alapján már igen közel járunk egy kamatemelési ciklus kezdetéhez, ami historikusan nem kedvez az aranynak. Ugyanakkor diverzifikációs eszközként ennek ellenére továbbra is hatékony, tehát helye lehet egy portfólióban.

Akkor mi a végső verdikt?

A szakértők egyöntetűen a részvények mellett teszik le a voksukat. Állampapírok közül az inflációkövetők jöhetnek csak szóba infláció esetén. Ha csak az inflációtól félünk, akkor az ingatlan is jó lehet, de ott ne felejtsük, hogy az elmúlt évek globális eszközár fújása ezek árára is nagy hatással volt. Az emelkedő kamatok az iroda bérleti díjak emelkedésével is kell, hogy járjon, ami az ingatlan értékének csökkenésével valósulhat meg. Persze, ha a magyar irodai/lakó ingatlan piacra továbbra is óriási kereslet zúdul, akkor nincs mitől tartani - mondta Balásy Zsolt.  Az elemző szerint ezért az előbbiek alapján nem kérdés, hogyha a részvények és a kötvények között vacillálunk, ha valós megtérülést szeretnénk, egyértelműen a részvények a nyerők. azon belül is a stabil jelenlegi cash flow-val rendelkező olcsó úgynevezett value részvények - mondta.

A Babakötvényt leszámítva buksz az államkötvényeken. Az infláció nagyobb mint annak hozama.  A részvények drágák, az ingatlan drága, lehet, hogy 2022 nyerő befektetése a Babakötvény lesz, de hosszabb távon a részvénnyel szemben az államkötvénynek semmi esélye. Hosszabb táv alatt olyan 15-20 évet értek - véli Bence Balázs.

Az Erste szakértő is egyetértenek  azzal, hogy a hosszú futamidejű kötvények az emelkedő hozamkörnyezet miatt szenvednek, szenvedhetnek az elkövetkező időszakban.  Jelenleg így inkább stabil, értékeltségi alapon kedvező vállalatok részvényével járhatunk jól. Ha biztos megtérülést keresünk rövidebb távon, akkor viszont ismét az infláció-követő állampapírok felé kell néznünk.  Kellően hosszú távon viszont –ahogy a piac ezt már sokszor megmutatta – a  részvényekkel járhatunk jobban.

És mi van a kriptovalutákkal?

A kriptok együtt mozognak a spekulatív technológiai részvényekkel. legalábbis a grafikonok ezt mutatják. A tőke maximum 5 százalékát szerintem bele lehet tenni kriptokba, de messze nem vagyok biztos benne, szemben magával a blokklánc technológiával, a most menő Bitcoinnak, vagy az Ethernek 10 éves távlatban is van jövője - Árulta el Bence Balázs.

A Kérdés Balásy Zsolt szerint is az, milyen valutába fektetnénk és mekkora távon gondolkozunk. A "kriptozás" rövid távon mindig is zavarosban halászás lesz. De úgy a részvény, vagy a kötvény is az. Ráadásul biztos nem mosnám össze az összes kriptot, ez olyan mint azt mondani, hogy "a részvények", egy kalap alá véve a semmilyen valós gazdálkodással nem rendelkező mánia papírokat és egy Volkswagen részvényt - mondja az elemző.

Ha a bitcoinnál maradunk, akkor ott két trend csap össze: az alacsony kamatok (a jegybankok) által fűtött eszközár buborék itt is tetten érhető, viszont egy új eszközosztály kialakulásának az elején is vagyunk. Előbbiek az idei felezéssel talán sokat koptak, utóbbi hatás viszont maradhat velünk, talán csak a szabályozás árthat neki - Összegezte a HOLD Alapkezelő elemzője.