Miért tart valaki százezreket, milliókat befőttesüvegben?

Öngondoskodás, megtakarítás, befektetés, biztos jövő: már-már közhelyesnek tűnő kifejezések, amikkel nap, mint nap találkozunk. Elvileg mindenki tudja, hogy szükséges a saját, a családja jövőjéről gondoskodnia, de vajon ténylegesen teszünk is ezért? Mit mutatnak a számok: valóban sikerül gondoskodnunk a jövőnkről?

Az Allianz Hungária Zrt. megbízásából a GfK Hungária Kft. piackutató cég által a 25-65 év közötti, autóval és lakással rendelkező lakosok körében végzett kutatás szerint tízből 4 válaszadónak nincs megtakarítása, döntően azért, mert minden jövedelmükre szükség van a megélhetéshez. A megtakarítók több, mint fele rendszeresen is félre tud tenni, de minden harmadik megtakarító csak alkalmanként képes erre. Az 55-65 évesekre és az egy fős háztartásokra pedig nagyobb arányban jellemző, hogy nehezebben tesznek félre, és csak korábbi megtakarításokkal rendelkeznek.

Hogy lehetne leírni egy tipikus magyar "öngondoskodót"? Milyen eszközöket használ, hogyan próbál meg családja jövőjére félretenni?

Ma Magyarországon a legnépszerűbb megtakarítási formák a betétek, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár, de úgy tűnik,

Egy korábbi kutatásunk szerint azok, akik fele tud havi rendszerességgel, vagy alkalmanként félretenni pénzt, átlagosan a háztartás havi nettó jövedelmének 13 százalékát.

A megtakarítás képzésének legfőbb célja a váratlan kiadásokra, a nyugdíjas évekre, valamint a gyermekek jövőjére való felkészülés, de ez korcsoportonként, élethelyzetenként és személyiségtípusonként eltérő képet mutathat.

A pezsgő társasági életet élők 80 százaléka utazásra, üdülésre gyűjti a pénzét, de ugyanez a motiváció jelenik meg a legtöbb kockázatvállaló kedvű válaszadónál is.

Sokan azt mondják, jelenlegi jövedelmükből képtelenség hosszú távon gondoskodni: mennyire jelentik a kispénzű emberek a megtakarítások célcsoportját, hogy lehet mégis elindulni az úton alacsony jövedelemből?

Valóban az egyik fő probléma az, hogy az emberek nagy része csak úgy látja értelmét a takarékoskodásnak, ha rendszeresen és jelentős összeget tud félretenni, éppen ezért alkalmanként és kisebb összegekkel ezt nem kezdi meg.

Jó példa erre egy korábbi, Allianz és GfK által közösen végzett, öngondoskodási hajlandóságot vizsgáló kutatás. A válaszadók véleménye szerint 53 ezer forint havi megtakarításra van ahhoz szükségük, hogy időskorukban megfelelő színvonalon élhessenek.

Sőt azoknak is érdemes megtakarításban gondolkodniuk, akik rendszeresen nem, de alkalmanként képesek félretenni pénzt, ma már mindegyik csoport számára léteznek a céljaikhoz és lehetőségeikhez alakítható termékkonstrukciók.

A piacon sokféle megtakarítási termékkel találkozhat az, aki úgy gondolja, hogy most jött el az ideje, hogy hosszabb távon takarékoskodjon. Melyek azok a termékek, amelyek kiszámítható, hosszú távú öngondoskodást jelentenek?

A körülményeink és az éppen aktuális élethelyzetünk határozza meg azt, hogy milyen célból kezdjük el a takarékoskodást. A tapasztalatok és a kutatások azt mutatják, hogy ha hosszú távú megtakarításról van szó, továbbra is a nyugdíjpénztárakban és az életbiztosításokban bíznak a leginkább az emberek, ezek a leginkább preferált öngondoskodási formák. A befektetési alapú életbiztosítások azért tartoznak a legnépszerűbb megtakarítási termékek közé minden célnál és korcsoportnál, mert a megtakarítások mellett biztosítási védelmet is nyújtanak, ami rendkívül fontos a nem várt eseményekre való felkészülés miatt. Ráadásul a legjobb termékek már úgy vannak kialakítva, hogy teljesen rugalmasan saját igényeinkhez és anyagi helyzetünkhöz igazíthatóak, így alkalmasak lehetnek akár arra is, hogy a gyermekeink jövőjére, vagy saját időskorunkra takarékoskodunk.

Mik a legjobb eszközök a hosszú távú, akár generációkon átívelő megtakarításnak? Vegyünk aranyat és ássuk el a kertben, vagy esetleg léteznek erre korszerűbb megoldások is?

A befektetési alapú életbiztosításokat mindenképpen ajánlanám erre a célra is, hiszen ha minden jól megy, akkor megtakarítási konstrukcióként működnek, és kamattal növelve kapja meg a pénzét az ügyfél. Ugyanakkor, ha például a gyermekeink számára takarékoskodunk, megnyugtató lehet az a tudat, hogy ha velünk véletlenül történik valami, az addigi megtakarításainkon felül az életbiztosítási fedezet alapján is fizet szeretteinknek a biztosító.

Milyen öngondoskodási/biztosítási termékek léteznek kifejezetten családok számára? Tipikusan mely családoknak érdemes ilyen termékekben gondolkozni, mi lehet az az átlagos havi összeg, amivel már érdemes családi programba belevágnunk?

Az életünk tele van kockázatokkal, egy megfelelő életbiztosítás segíthet a nem várt eseményekre való felkészülésben. Különböző életszakaszokban, élethelyzetekben más-más más kockázatoknak vagyunk kitéve, más kockázatokkal kell szembenéznie például egy fiatal párnak, kisgyermekes családnak, vagy egy nyugdíj előtt álló embernek - ezek alapján kell mindenkinek megtalálnia a számára legmegfelelőbb konstrukciót.

A családoknak mindenképp kedvezhet az az újonnan bevezetett kockázati biztosítás, ami biztosítási védelmet nyújt az egész családra, és ezt a védelmet olyan megtakarítási számlával kombinálja, ami eseti befizetéseket tesz lehetővé. Így azok számára is jó megoldást nyújt, akik rendszeresen nem, de alkalmanként tudnak takarékoskodni, hiszen akkor helyezhetik el megtakarításukat, amikor a mindennapi kiadásukon felül lehetőségük van erre. Ráadásul a biztosítási elemek is élethelyzetéhez igazíthatók, és emellett a megtakarítások elhelyezésére is úgy nyújt lehetőséget a termék, hogy az ügyfél döntheti el, mikor és milyen összeget fektet be.

Az életbiztosítások ma már jóval többek egy biztosításnál, sok esetben komplex, könnyen hozzáférhető megtakarítási termékek is egyben. Mire figyeljen az, aki biztosítással egybekötött megtakarításban gondolkozik, hogy induljon el, lehetnek-e buktatók?

Először is mérlegelni kell, hogy mik azok a kockázatok, amik leselkednek ránk és családunkra, és ehhez kell kiválasztani a legalkalmasabb biztosítási védelmet.

A megtakarításaink megtervezésnél pedig mindenkinek azt kell mérlegelni, hogy melyik megoldás az optimális egyéni céljai elérése érdekében, milyen befektetési eszközökön keresztül tudja leginkább megvalósítani elképzeléseit.

Érdemes még azt is mérlegelni, hogy milyen időtávban gondolkodunk, hiszen ez meghatározza az időhorizontot is. Hosszú távú (10-15 év) befektetés esetén érdemes nagyobb kockázatot vállalni, míg rövidebb távon a kiegyensúlyozott és megfontolt portfóliók nyújtják a megfelelő megoldást. Magasabb kockázatvállalás mellett is érdemes a befektetések egy részét biztonságos eszközökben tartani, illetve a kockázatos eszközök között is érdemes megosztani pénzünket és a megtakarítási tartam későbbi részében fokozatosan csökkenteni a kockázatos eszközök arányát.