"Válságok mindig voltak, és mindig is lesznek" - interjú Prof. Dr. Oliver Störmerrel (x)

A válság kirobbanásakor gyakran lehetett hallani, hogy minden idők legnagyobb krízisét éli át a világgazdaság. Ön szerint igaz ez?

Igen, feltétlenül. A krízis minden bizonnyal a valaha volt legnagyobb kihívást jelentette a világgazdaság számára. Ha a politika részéről nem történt volna olyan erős beavatkozás, ami ebben a dimenzióban azelőtt elképzelhetetlen volt, mára véleményem szerint leírhatatlanul rossz helyzetben lennénk. Véleményem szerint a válság és hatásai sokkal rosszabbak lennének, mint a '30-as években bekövetkezett világgazdasági válságé.

A mostani problémákat gyakran hasonlítják a 30-as években tapasztaltakhoz. Mi volt az alapvető különbség a két krízis közt?

Az okok tekintetében véleményem szerint nincs különbség - a piacok túlfűtöttek voltak és a bizalom hirtelen elveszett, mindkét válságot ez váltotta ki. A folyamat maga azonban lényegesen eltérő. Míg a '30-as években az állam alig avatkozott be, a legtöbb állam beavatkozása alkalmasint a "legrosszabbat" akadályozhatja meg. Ezért mindannyiunknak nagyon hálásnak kellene lennie. Véleményem szerint az állami segítség nélkül sokkal rosszabb is jöhetett volna.

Komoly viták zajlanak arról, vajon vége-e a válságnak, miként arról is, hogy V W vagy U alakú görbét ír-e le a jövőben a világgazdaság. Ön melyik táborhoz tartozik?

Válságok mindig voltak, és mindig is lesznek. Azt, hogy még egy, ilyen intenzitású negatív görbével bíró válság bekövetkezik, inkább nem hiszem el, mert a bankok, az ipar és az állam is sokat tanult az esetből. A "W" azonban meg fog ismétlődni, hiszen a válságok mindig egy új fellendülés előfutárai.

A világ vezető hatalmai másként reagáltak a krízisre. Az USA önti a pénzt a piacra, hogy élénkítse a fogyasztást és ezáltal a gazdaságot. Az EU viszont megszorít. Melyik startégia lehet a nyerő és miért?

Az USA stratégiája nem vezethet eredményre. A pénznyomtatás beindítása még soha nem vezetett tartós eredményhez. Azt is erősen kétlem, hogy az USA valaha is lesz olyan helyzetben, hogy a válság idején okozott adósságokat visszafizesse. Úgy gondolom, hogy az USA - és remélhetőleg nem a többi állam - még megkapja az ezen pénzügyi politikáért járó számlát. Az USA-ban a következő 5-10 év során a fellendülést még erősen korlátozni fogja a nagy pénzmennyiség politikája.

Nagy kérdés, vajon tanult-e a világ a válságból. Sokak szerint a szabad versenyes kapitalizmusnak vége és meg kell zabolázni a pénzvilágot. Sok helyről hallani, hogy ezt a szerepet egy erős államnak kell betöltenie. Egyetért?

Úgy gondolom, vitathatatlan, hogy határt kell szabni a bankok és pénzügyi spekulánsok ténykedésének. Egy e téren erős állam biztosan nem megkerülhető és a tömegeket tekintve is ésszerűen jár el.

A világgazdaságban mi változott meg végérvényesen és visszavonhatatlanul a krízis hatására?

A bankok szerepe és ezáltal szabadsága - a korábban ismert formában egyszer s mindenkorra a múlté. Ez azonban biztosan a válság egy teljesen logikus következménye.

A baj az USA-ban kezdődött, de furcsa módon mintha Európát jobban megviselte volna. Igaz lehet-e ez és mi lehet ennek az oka?

A tőkepiacok olyan szinten összefonódtak, hogy a válság Európára történő átterjedése abszolút biztos volt. Búcsút mondhatunk annak az eszmének, hogy ezen a világon léteznek egymástól elszigetelt piacok. A gazdasági "kisállamosdi" ideje lejárt. Egy állam minden egyes tevékenysége érezhetővé válik a világon.

Korábban az Unió a világ legversenyképesebb ország csoportja kívánt lenni. Álom volt ez vagy lehet még realitása?

Ha egyszer az olyan piacokat, mint az USA és Kína, hihetetlen méretük alapján figyelmen kívül hagyjuk, az Unió az egyik legversenyképesebb ország-csoportot jelenti ill. jelentheti majd. Ezt az erőt még a válság sem pusztíthatja el.

Az EU-t megosztotta a válság. Németországban, Szlovákiában berzenkedtek amiatt, mert nekik kell megmenteni a laza költségvetésű országokat. Sokasodnak a problémák, mert Írországról és Portugáliából sem jönnek jó hírek. Van még erő ahhoz, hogy ha kell ezeket az országokat is megmentsék?

A Közösség erejét - melyet kiváltképpen Németország és Franciaország hordoz - mindig is alulbecsülték. Biztos vagyok benne, hogy az erős országok támogatni fogják és támogatni is tudják gyengébbeket.

Sokan jósolták az euró halálát. Bár ezek a hangok elhalkultak, de érdekelne Ön mit gondol az euró jövőjéről?

Az Euró nélkül nem fog menni, az utóbbi években nagyon is sok lépést tettünk ebben az irányban. Az Euró középtávon ismét erősödni fog akkor is, ha esetleg egy vagy több ország kilép a szövetségből.

Németországot mennyire viselte meg a válság? Mi okozta a fő problémákat és hogyan sikerült ezeket megoldani? Kik voltak a legnagyobb vesztesek?

Úgy gondolom, Németország nagyon jól jött ki a válságból. A hazai termék 3,7%-os növekedése egy évvel a válság után már valóban hihetetlenül erős. Úgy tűnik, az ipar valóban megerősödve jött ki a válságból. Természetesen voltak vesztesek is. Éppen az elektromos és fémipari terület néhány beszállítója nem volt elég erős a válsághoz, és nem élte túl azt, de szerintem a válság a német gazdaságot összességében inkább megerősítette, minthogy gyengítette volna.

Hogyan muzsikált idén a német gazdaság? Vége a krízisnek?

A válság Németországban egész biztosan véget ért, noha a veszélyeket világszerte, különösen az USA-ban még mindig nem szüntették meg.

Mit hozhat a következő év a világ, Európa és a német gazdaság számára?

A gazdaság további megszilárdításából indulok ki, bár mindig is érkeznek majd negatív, fenyegető impulzusok pl. Görögországból, Portugáliából, Írországból vagy az USA-ból.

A magyar kormány válságadóval igyekszik befoltozni a költségvetésben tátongó lyukakat. Európában több helyütt vetődött fel, hogy követik a magyar példát. Ez mennyire lehet megoldás Ön szerint?

Ezt a megoldást a lakosságra nézve rendkívül szigorúnak, de sziklaszilárdnak tartom. Csak az államháztartásban alkalmazott törhetetlen szilárdsággal lehetséges a tartós növekedés és ezáltal a lakosság jóléte. Röviden - a magyarországi eljárást nagyon jónak tartom!

A német vállalkozásoknak számtalan érdekeltségük van Magyarországon. A kormány válságkezelő intézkedései őket is érzékenyen érintik. Sokan azzal riogatnak, hogy a válságadó miatt visszafogják a beruházásaikat vagy kivonulnak az országból. Lehet ebből baj Ön szerint?

Az ilyen típusú fenyegetések teljesen normálisak, de lényegesen kevesebb biztos nem lesz a beruházás. Magyarország a német vállalatok számára minden tekintetben nagyon érdekes ország, úgy hogy ezt a vállalatok - bizonyos görögországi esetekhez képest - lényegesen szívesebben fogják venni. Tehát biztos vagyok benne, hogy a német vállalatok természetesen panaszkodni fognak, de Magyarországon maradnak, és továbbra is itt fogják folytatni beruházásaikat.