Mennyibe kerül neked, ha tag vagy ?

Pénzcentrum

2005. december 7. 06:20

Már hosszú idő óta népszerű téma a nyugdíjpénztárak magasnak vélt költségszintje. Annak elkerülése érdekében, hogy a korábban többször hangoztatott kritikák mindenre kiterjedő vizsgálat nélkül megcsontosodjanak és a későbbiekben alaptézisként szolgáljanak, érdemes a dolgok mélyére tekinteni.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Önmagában nehéz megmondani, hogy valami drága-e vagy olcsó. Versenyző termékek esetében rendszerint akkor érzünk drágának valamit, ha tudjuk, hogy egy másik hasonló terméket olcsóbban, esetleg ugyanolyan áron, de előnyösebb feltételekkel szerezhetünk be.

Ki versenyez kivel ?

Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében versenyző termékeknek tekinthetőek a befektetési egységhez kötött életbiztosítások (unit-linked), illetve a befektetési alapok jegyei is. Mindegyik termék a lakossági üzletághoz tartozik, mögöttük kollektív típusú befektetési portfoliók állnak, céljuk a befizetések hozamának maximalizálása az adott befektetési politika keretein belül. Magánnyugdíjpénztárak esetében a kötelező jelleg és a befektetés immobilitása miatt nehéz megfelelő összehasonlító terméket találni, díjstruktúrájuk és a díj mértéke azonban nagyban hasonlít az önkéntes nyugdíjpénztárakéhoz.

Nyugdíjpénztárak esetében a tagot terhelő díjak egyrészt a működési célú tagdíjlevonásból, másrészt a befektetési díjakból (elsősorban vagyonkezelési díjakból) adódnak. A díjterhelés komplex megítélése nehézkes, egyrészt a díjak különböző vetítési alapja (tagdíjbevétel-arányos, illetve vagyonarányos), másrészt az időtényező figyelembe vétele miatt (a működési díjterhelés minden beavatkozás nélkül évről-évre csökken). A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számításai szerint 2004-ben az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos vagyonarányos díjterhelése 1,35 % volt, míg a magánnyugdíjpénztáraké 2,37 %. Ez is jól reprezentálja, hogy a pénztárak életpályájának kezdeti szakaszában a díjterhelés magasabb, ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak a működésüket 1994-ben, míg a magánnyugdíjpénztárak 1998-ban kezdték meg.

A befektetési egységhez kötött életbiztosítások ügyfelek számára felmerülő elsődleges költsége az eszközalapok kezelési díjából adódik. Ez a piacon jellemzően évi 1,5-1,75 %-ot tesz ki, a nagyobb piaci szereplők között az 1,7-1,75 % a jellemző. Ez a díj vagyonarányos (így a pénztári díjterheléssel összevethető), azonban önállóan csökkenő tendenciát nem mutat, az ügyfél megtakarítását évről-évre ugyanolyan mértékű kezelési díjjal terhelik meg. Az eszközalapok kezelési díja mellett felmerülhet/felmerül adminisztrációs díj, átváltási marzs, átirányítási költség is.

Befektetési jegyek esetében az ügyfeleknek elsődlegesen az alap kezelési díját kell megfizetni, ami függ az alap összetételétől és az alapkezelő üzletpolitikájától is. A pénztári portfoliókkal összevethető befektetési alapok jellemző díjazása évi 1-2 % között szóródik, melyet szintén vagyonarányosan, folyamatosan kell az ügyfélnek megfizetni. Az alapkezelési díj mellett jellemző a számlanyitási, letétkezelési díj, illetve eladási/átváltási/visszaváltási jutalék is felmerülhet.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vonatkozásában már a 2004. évre vonatkozóan sem helytálló az a következtetés, hogy a pénztárak drágábbak lennének a többi versenyző befektetési terméknél. Hosszabb távon a "drágaság" még kevésbé lesz megalapozott, hiszen amíg a nyugdíjpénztári díjterhelés évről-évre csökken, addig a befektetési egységhez kötött életbiztosítások és a befektetési jegyek díja jellemzően stagnál.

Rövid táv vs. hosszú táv

Egy nyugdíjpénztári megtakarítás jellemzően több évtizedre szól (akár 40-50 évre), és a költségek hosszú távon a befektetési díjak felé konvergálnak. Ennek oka az, hogy az éves tagdíjbevételekre terhelt működési költségek a pénztárak éretté válásával egyre kisebb vagyonarányos terhet jelentenek

Nem nehéz belátni, hogy a jelenlegi tendenciák alapján egy átlagos pénztártag hosszú távú díjterhelése az 1 % közelében marad, nem csupán a díjterhelés csökkenő tendenciája, hanem a vagyon növekedése miatt is (a kezdeti évek magas díjterhelése alacsonyabb vagyonra vetítődik).

Vannak vizsgálatok, melyek a pénztárak elmúlt évek minden költséggel, inflációval csökkentett nettó hozamait értékelik. Fontos azonban ilyenkor felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek nettó reálhozamai nem irányadóak a jövőre nézve, nem csupán a bizonytalanság, de a permanensen csökkenő díjterhelés nettó hozamemelő hatása miatt is.

A magasabb költséghez magasabb hozam is dukál ?

A költségek vizsgálatakor a piaci szereplők egy része felhívja a figyelmet arra, hogy náluk az esetlegesen magasabb költségeket a magasabb hozamok kompenzálják, így az ügyfél összességében jobban jár. Kérdés, hogy valóban van-e kimutatható kapcsolat a költségek mértéke és az elért hozamok között, azaz valóban jobb befektetők-e a drágább intézmények.

A költségek, díjak mértékét üzletpolitikai és versenyszempontok alakítják. Ennek során figyelembe veszik az elvárt megtérülést, a ténylegesen felmerülő működési költségeket, illetve a versenytársak díjszintjét is. Természetesen egyfajta szempontként a díjakat befolyásolja a minőségi vagyonkezelés eléréséhez szükséges költségek mértéke is (személyi, infrastrukturális, informatikai), azonban nem ez a döntő tényező.

Ugyanakkor az elért hozamokat egyéb tényezők is befolyásolják. Fontos tényező a tagok kockázatvállalási hajlandóságához igazodó befektetési politika által meghatározott mozgástér (stratégiai döntés), illetve ezen belül a vagyonkezelő szervezet konkrét befektetési ügyletei (taktikai döntések). A stratégiai döntést a költségek szintje egyáltalán nem befolyásolja, míg a vagyonkezelő taktikai döntéseit csak közvetetten (amennyiben a költségek egy részét a legjobb befektetési szakemberek foglalkoztatására fordítják).

A fenti elméletet alátámasztani látszanak az adatok is. A 75 aktív önkéntes nyugdíjpénztár 2000-2004. évi bruttó hozamai és díjterhelési mutatói közötti korrelációs együttható (-0,09) függetlenséget, sőt enyhe mértékű ellentétes kapcsolatot mutat. Természetesen az elmúlt 5 évi, hozamok és költségek közötti laza kapcsolat nem feltétlenül irányadó a jövőre nézve, de mindenképpen elgondolkodtató.

Tehát összességében nem helytálló az a népszerű vélekedés, hogy a nyugdíjpénztárak a hazai pénzügyi környezetben drágák lennének. Már a jelenlegi helyzetben sem minősíthetőek a pénztárak költségesebbnek a versenyző hazai pénzügyi termékeknél, hosszabb távon pedig (sőt már a 2004. évi 1,35 %-os vagyonarányos díjterheléssel is) kifejezetten olcsóbbnak tűnnek.

(forrás: Gaál Attila, a PSZÁF Pénztárak felügyeleti főosztályának helyettes vezetőjének a PSZÁF hírlevelében megjelent írása)

Kapcsolódó cikkek:

Spekuláló nyugdíjalapok: hol van a biztonság?

Kiderül az igazság: melyik nyugdíjpénztár hozama volt a legmagasabb?

Nyugdíjas évek szimulátor a neten – élj meg ha tudsz !

Adómentes béremelés

Miből élsz majd nyugdíjasként ?

Jó hír a befektetőknek: emelkedéssel indulhat a BÉT

Emelkedéssel nyithat pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint.

Azok igazán jól jártak, akik ebbe rakták a pénzüket: nagyon sokat kereshettek ma a BÉT-en

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 132,42 pontos, 0,17 százalékos emelkedéssel, 79 229,24 ponton zárt csütörtökön.

Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?

A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.

Komoly díjemelés a hazai banknál: újabb sarc miatt fizethetnek az ügyfelek

A Raiffeisen Bank új számlacsomagot indít, melynek díjai között már megjelennek az új, megemelt tranzakciós illetékhez kapcsolódó költségek is.

Jönnek a szuperalkalmazások: ezek a digitális bankok tarolják le Magyarországot hamarosan

A COVID-19 világjárványt követően a bankszektor gyors digitális átalakuláson ment keresztül.

Magyar férfiak tucatjait zsarolta meg egy szexpartnerkeresőn: súlyos pénzeket csalt ki tőlük a nő

A nő inkább önként jelentkezett a rendőrségen, ahol zsarolás miatt hallgatták ki, majd őrizetbe vették.

Így vehetsz kedvezményesen akár balatoni nyaralót is 2025-től: ilyen lehetőség rég volt

Sem az ingatlanpiac, sem a banki szektor egy-egy jelentős szereplője nem számít arra, hogy tömegek indulnának lakástakarék-pénztárt nyitni, hogy aztán üdülőre költsék a pénzt.

Óriásit kaszálhat 2025 végén, aki még most ide teszi a pénzét? Elképesztő előrejelzés érkezett

A Goldman Sachs és a Morgan Stanley egyaránt optimista előrejelzést adott az S&P 500 indexre, szerintük 2025 végére elérheti a 6 500 pontot.

Ez most komoly, tényleg 450 ezer forintot ér ez a régi 200-as? Bármelyik tárcában lapulhat egy

Hiába, hogy modern pénzek, bizonyos gyűjtők a nem is olyan régi papír 200 forintosokért vagy 5000 forintosokért is képesek nagy pénzeket fizetni.

Töretlen a bizalom a Tiktok anyacége felé: már 300 milliárd dollárt érhet a vállalat

A ByteDance, a Tiktok anyavállalata rekordmagas, 300 milliárd dolláros értékelést ért el a legutóbbi visszavásárlási ajánlata során.

Remek számokat hozott a BÉT: jól járt, aki ide rakta a pénzét

Növekvő forgalom mellett emelkedett a BUX, amely pénteken 77 771,12 ponton zárt, 1520,61 ponttal, 1,99 százalékkal magasabban, mint egy héttel korábban.

Szerencsés hónap volt az október a befektetőknek: sokan alapozták meg a biztos anyagi jövőjüket

Októberben 1,9%-kal növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon. Ami a tőzsdéket illeti, a fejlett piacokon kisebb, a fejlődő tőzsdéken jelentősebb csökkenést láthattunk.

Azok a magyarok féltik legjobban a pénzüket, akiknek a legtöbb van: ők így számolnak

Évtizedes távlatban fokozatos növekedést mutat a középkorúak jövedelme, az elmúlt négy negyedévben már stabilan 500 ezer forint felett volt ez az összeg egy háztartásra vetítve.

Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?

A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.

BÉT: csökkenéssel indulhat a kereskedés a tőzsdén

Csökkenéssel indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) pénteken az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint.

Bármelyik magyarnak járhat ingyen 60 ezer forint: ők már megkapták, ezt kell érte tenni

Fejenként átlagosan 59 ezer forintos adójóváírást kaptak idén azok, akik nyugdíjra gyűjtögetnek, illetve egészségpénztárban takarékoskodnak.

Gigantikus internetes befektetési csalást sikerült leleplezni: kétmilliárd forint ment a levesbe

A közösségi médián valaha elkövetett legnagyobb összegű befektetési csalás vádjával vettek őrizetbe Japánban egy kínai állampolgárt a rendőrség keddi közleménye szerint.

BÉT: a nemzetközi tendenciával szemben emelkedett a magyar tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 76,6 pontos, 0,1 százalékos emelkedéssel történelmi csúcson, 76 966,70 ponton zárt kedden.

A Megtakarítás rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír