Mennyibe kerül neked, ha tag vagy ?

Pénzcentrum

2005. december 7. 06:20

Már hosszú idő óta népszerű téma a nyugdíjpénztárak magasnak vélt költségszintje. Annak elkerülése érdekében, hogy a korábban többször hangoztatott kritikák mindenre kiterjedő vizsgálat nélkül megcsontosodjanak és a későbbiekben alaptézisként szolgáljanak, érdemes a dolgok mélyére tekinteni.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Önmagában nehéz megmondani, hogy valami drága-e vagy olcsó. Versenyző termékek esetében rendszerint akkor érzünk drágának valamit, ha tudjuk, hogy egy másik hasonló terméket olcsóbban, esetleg ugyanolyan áron, de előnyösebb feltételekkel szerezhetünk be.

Ki versenyez kivel ?

Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében versenyző termékeknek tekinthetőek a befektetési egységhez kötött életbiztosítások (unit-linked), illetve a befektetési alapok jegyei is. Mindegyik termék a lakossági üzletághoz tartozik, mögöttük kollektív típusú befektetési portfoliók állnak, céljuk a befizetések hozamának maximalizálása az adott befektetési politika keretein belül. Magánnyugdíjpénztárak esetében a kötelező jelleg és a befektetés immobilitása miatt nehéz megfelelő összehasonlító terméket találni, díjstruktúrájuk és a díj mértéke azonban nagyban hasonlít az önkéntes nyugdíjpénztárakéhoz.

Nyugdíjpénztárak esetében a tagot terhelő díjak egyrészt a működési célú tagdíjlevonásból, másrészt a befektetési díjakból (elsősorban vagyonkezelési díjakból) adódnak. A díjterhelés komplex megítélése nehézkes, egyrészt a díjak különböző vetítési alapja (tagdíjbevétel-arányos, illetve vagyonarányos), másrészt az időtényező figyelembe vétele miatt (a működési díjterhelés minden beavatkozás nélkül évről-évre csökken). A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számításai szerint 2004-ben az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos vagyonarányos díjterhelése 1,35 % volt, míg a magánnyugdíjpénztáraké 2,37 %. Ez is jól reprezentálja, hogy a pénztárak életpályájának kezdeti szakaszában a díjterhelés magasabb, ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak a működésüket 1994-ben, míg a magánnyugdíjpénztárak 1998-ban kezdték meg.

A befektetési egységhez kötött életbiztosítások ügyfelek számára felmerülő elsődleges költsége az eszközalapok kezelési díjából adódik. Ez a piacon jellemzően évi 1,5-1,75 %-ot tesz ki, a nagyobb piaci szereplők között az 1,7-1,75 % a jellemző. Ez a díj vagyonarányos (így a pénztári díjterheléssel összevethető), azonban önállóan csökkenő tendenciát nem mutat, az ügyfél megtakarítását évről-évre ugyanolyan mértékű kezelési díjjal terhelik meg. Az eszközalapok kezelési díja mellett felmerülhet/felmerül adminisztrációs díj, átváltási marzs, átirányítási költség is.

Befektetési jegyek esetében az ügyfeleknek elsődlegesen az alap kezelési díját kell megfizetni, ami függ az alap összetételétől és az alapkezelő üzletpolitikájától is. A pénztári portfoliókkal összevethető befektetési alapok jellemző díjazása évi 1-2 % között szóródik, melyet szintén vagyonarányosan, folyamatosan kell az ügyfélnek megfizetni. Az alapkezelési díj mellett jellemző a számlanyitási, letétkezelési díj, illetve eladási/átváltási/visszaváltási jutalék is felmerülhet.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vonatkozásában már a 2004. évre vonatkozóan sem helytálló az a következtetés, hogy a pénztárak drágábbak lennének a többi versenyző befektetési terméknél. Hosszabb távon a "drágaság" még kevésbé lesz megalapozott, hiszen amíg a nyugdíjpénztári díjterhelés évről-évre csökken, addig a befektetési egységhez kötött életbiztosítások és a befektetési jegyek díja jellemzően stagnál.

Rövid táv vs. hosszú táv

Egy nyugdíjpénztári megtakarítás jellemzően több évtizedre szól (akár 40-50 évre), és a költségek hosszú távon a befektetési díjak felé konvergálnak. Ennek oka az, hogy az éves tagdíjbevételekre terhelt működési költségek a pénztárak éretté válásával egyre kisebb vagyonarányos terhet jelentenek

Nem nehéz belátni, hogy a jelenlegi tendenciák alapján egy átlagos pénztártag hosszú távú díjterhelése az 1 % közelében marad, nem csupán a díjterhelés csökkenő tendenciája, hanem a vagyon növekedése miatt is (a kezdeti évek magas díjterhelése alacsonyabb vagyonra vetítődik).

Vannak vizsgálatok, melyek a pénztárak elmúlt évek minden költséggel, inflációval csökkentett nettó hozamait értékelik. Fontos azonban ilyenkor felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek nettó reálhozamai nem irányadóak a jövőre nézve, nem csupán a bizonytalanság, de a permanensen csökkenő díjterhelés nettó hozamemelő hatása miatt is.

A magasabb költséghez magasabb hozam is dukál ?

A költségek vizsgálatakor a piaci szereplők egy része felhívja a figyelmet arra, hogy náluk az esetlegesen magasabb költségeket a magasabb hozamok kompenzálják, így az ügyfél összességében jobban jár. Kérdés, hogy valóban van-e kimutatható kapcsolat a költségek mértéke és az elért hozamok között, azaz valóban jobb befektetők-e a drágább intézmények.

A költségek, díjak mértékét üzletpolitikai és versenyszempontok alakítják. Ennek során figyelembe veszik az elvárt megtérülést, a ténylegesen felmerülő működési költségeket, illetve a versenytársak díjszintjét is. Természetesen egyfajta szempontként a díjakat befolyásolja a minőségi vagyonkezelés eléréséhez szükséges költségek mértéke is (személyi, infrastrukturális, informatikai), azonban nem ez a döntő tényező.

Ugyanakkor az elért hozamokat egyéb tényezők is befolyásolják. Fontos tényező a tagok kockázatvállalási hajlandóságához igazodó befektetési politika által meghatározott mozgástér (stratégiai döntés), illetve ezen belül a vagyonkezelő szervezet konkrét befektetési ügyletei (taktikai döntések). A stratégiai döntést a költségek szintje egyáltalán nem befolyásolja, míg a vagyonkezelő taktikai döntéseit csak közvetetten (amennyiben a költségek egy részét a legjobb befektetési szakemberek foglalkoztatására fordítják).

A fenti elméletet alátámasztani látszanak az adatok is. A 75 aktív önkéntes nyugdíjpénztár 2000-2004. évi bruttó hozamai és díjterhelési mutatói közötti korrelációs együttható (-0,09) függetlenséget, sőt enyhe mértékű ellentétes kapcsolatot mutat. Természetesen az elmúlt 5 évi, hozamok és költségek közötti laza kapcsolat nem feltétlenül irányadó a jövőre nézve, de mindenképpen elgondolkodtató.

Tehát összességében nem helytálló az a népszerű vélekedés, hogy a nyugdíjpénztárak a hazai pénzügyi környezetben drágák lennének. Már a jelenlegi helyzetben sem minősíthetőek a pénztárak költségesebbnek a versenyző hazai pénzügyi termékeknél, hosszabb távon pedig (sőt már a 2004. évi 1,35 %-os vagyonarányos díjterheléssel is) kifejezetten olcsóbbnak tűnnek.

(forrás: Gaál Attila, a PSZÁF Pénztárak felügyeleti főosztályának helyettes vezetőjének a PSZÁF hírlevelében megjelent írása)

Kapcsolódó cikkek:

Spekuláló nyugdíjalapok: hol van a biztonság?

Kiderül az igazság: melyik nyugdíjpénztár hozama volt a legmagasabb?

Nyugdíjas évek szimulátor a neten – élj meg ha tudsz !

Adómentes béremelés

Miből élsz majd nyugdíjasként ?

Elképesztő vagyon összpontosul a befektetési alapoknál: augusztusban tovább nőtt az állomány

Augusztusban 0,6%-kal növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon. Ami a tőzsdéket illeti, a fejlett piacokon némi emelkedést láthattunk.

Így alakultak ma a számok a BÉT-en: alacsony forgalomban csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 253,09 pontos, 0,35 százalékos csökkenéssel, 72 750,50 ponton zárt hétfőn.

Sokan meg fognak lepődni, amikor nyugdíjas korba kerülnek

Az állami nyugdíjat milyen megtakarításokkal egészíti ki, hogy ugyanazt az életszínvonalat fenn tudja tartani, mint az aktív éveiben?

Devizapiac: alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

Kevéssé változott, vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

BÉT: iránykeresés, enyhe emelkedés várható a nyitásban

Iránykeresés, enyhe emelkedés várható hétfőn a nyitásban a Budapesti Értéktőzsdén, pénteken a BUX 662,76 pontos, 0,92 százalékos emelkedéssel, 73 003,59 ponton zárt.

Brutálisan megdrágult az arany: ki tudja, hol lesz ennek a vége?

Az arany árfolyama újabb rekordmagasságba emelkedett pénteken, folytatva a csütörtöki közel 2%-os növekedést.

Így teljesített a héten a BÉT: örülhetett, aki ide tette a pénzét

Növekvő forgalomban emelkedett a héten a BÉT részvényindexe, a BUX 73 003,59 ponton zárt pénteken, 706,40 ponttal, 0,98 százalékkal magasabban, mint egy héttel korábban.

Ősi rezsitrükk vadítja meg a magyarokat: brutálisan megvágja a villanyszámlát, teljesen legális

Bár sokan nem tudják, de bizonyos készülékek akkor is fogyasztják az áramot, ha nem használjuk őket.

Devizapiac: vegyesen változott szerda estére a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

BÉT: kis emelkedéssel zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 62,29 pontos, 0,09 százalékos emelkedéssel, 71 805,06 ponton zárt szerdán.

Óriásit kaszált, aki jól taktikázott: elképesztő pénzeső hullhat rengeteg magyarra

Több éves mélypontra csökkent a fogyasztói áremelkedés sebessége, ami nem csupán a fogyasztóknak, de a befektetőknek is jó hír.

BÉT: iránykereséssel indulhat a kereskedés

Iránykereséssel indulhat a kereskedés szerdán a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint.

Most érkezett! Belenyúl a lakástakarékok rendszerébe a kormány: itt vannak a részletek

Az éjszaka megjelent jogszabálytervezet alapján számos könnyítés életbe léphet a lakás-előtakarékossági szerződésekkel kapcsolatban.

BÉT: a nemzetközi befektetői hangulatot követte a magyar tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 332,71 pontos, 0,46 százalékos csökkenéssel, 71 742,77 ponton zárt kedden.

Nem jártak jól, akik ide fektették a pénzüket: nagy bukta volt az augusztus is

Jelentősen, 13,1%-kal esett vissza a kriptopiac teljes kapitalizációja augusztusban, elsősorban az Egyesült Államokból érkező kedvezőtlen foglalkoztatottsági adatok miatt

A legeredményesebb paralimpikon 36 millióval kevesebbet kap, mint a legeredményesebb olimpikon

A sportolói teljesítmények mögötti pénzjutalom érdekes eltéréseket mutat.

Vagyonokat érő játékok lapulnak a magyaroknál: sokan nem is sejtik, mekkora ritkaságon ülnek

Ha befektetésről van szó, a többségünknek alighanem bankbetétek, részvények, ingatlanok vagy valamilyen egyéb hagyományos eszköz jut eszébe.

Tényleg hozzányúlnak a lakossági megtakarításokhoz? Kiderült, mire készül a magyar kormány

Ismét mozgalmas hét áll mögöttünk: alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük a 36. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeit a Pénzcentrumról.

A Megtakarítás rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír