Tényleg ez lehet a londoni magyarok veszte?

Mivel a legtöbb tagállam diszkriminatívnak tartja ezt a megoldást, ezért Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán összeállított egy javaslatcsomagot az uniós szabályozási reformtervekről. Erről a tagországoknak először a február második felében esedékes EU-csúcson lesz alkalmuk egyeztetni és dönteni.

A Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag Cameron elképzeléseiből egyébként mindössze annyit enged meg, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők esetében az adott országban érvényes megélhetési költségek alapján állapíthassa meg a családi pótlékot. Emellett a tervezetből arra is lehet következtetni, hogy a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után alkalmazhatnák csak a "vészféknek" nevezett szigorításokat.

Hány magyart érintene ez pontosan?

A rendszerváltás óta eltelt időszakban tavaly volt a legnagyobb a kivándorlási kedv a TÁRKI felmérése szerint. Az elmúlt években körülbelül 600 ezer magyar ment külföldre, ebből megközelítőleg 300 ezren Nagy-Britanniába. Azt pedig egyelőre megbecsülni sem lehet, hogyan alakul majd a kivándorlási kedv a következő években, főként , ha egyhamar életbe sem lép a "vészfék direktíva"

Mi a helyzet az brit juttatásokkal?

Aki azon gondolkodik, hogy Nagy-Britanniában kezd új életet, annak érdemes figyelemmel kísérni az eseményeket, hiszen a jelenlegi javaslat az újonnan érkezett külföldi munkavállalóknak járó támogatásokat korlátozná. A már ott élő és dolgozó magyarok tehát elvileg továbbra is élvezhetnék a kiterjedt szociális hálót. De nézzük, mi van jelenleg a palettán.

Az Egyesült Királyságban igényelhető juttatások egy részére kizárólag dolgozó, azaz társadalombiztosítási járulékot és adót fizető lakosok jogosultak, míg más juttatások rászorultság, vagyis jövedelemszint alapján is igényelhetőek.

Azok, akik munkavállalóként regisztráltak, és alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, már a munkaviszony kezdetétől jogosultak bizonyos juttatásokra, mint például a családi pótlék, lakástámogatás, vagy önkormányzati adófizetési kiegészítés.

Akik pedig 12 hónapos regisztrált, folyamatos munkaviszonyt követően veszítik el az állásukat, jogosulttá válnak bizonyos rászorultság-alapú juttatásokra is. Ilyen például a jövedelemszint alapú munkanélküli segély, vagy a jövedelemkiegészítés.

Milyen segélyekre jogosultak a magyarok, és mennyit kaphatnak?

Családi pótlék (Child Benefit)

A családi pótlék mértéke az első, vagy legidősebb gyermek után 20,7 font (körülbelül 8280 Ft), minden további gyermek után 13,7 font (körülbelül 5480 Ft) hetente.

Táppénz (SSP - Statutory Sick Pay) 

A táppénz heti 88,45 font (körülbelül 35 380 Ft).

Járulékfizetésen alapuló munkanélküli segély(Jobseeker's Allowance)

18 és 24 éves kor között 57,90 font (körülbelül 23 160 Ft), 25 év felett 73,10 font (körülbelül 29 240 Ft), 18 év feletti pároknak pedig 114,85 font (körülbelül 45 940 Ft) hetente.

Szülési juttatás - GYES (Statutory Maternity Pay)

A szülési juttatás maximum 39 hétig járhat:

• az első 6 hétre az átlagos heti (adózás előtti) kereset 90 százalékát fizetik,
  

• a következő 33 hétre 139,58 fontot (körülbelül 55 832 Ft) hetente vagy a 90 százalékát az átlagos heti keresetnek (amelyik az alacsonyabb).

Anyasági segély (Maternity Allowance)

Két opció lehetséges:

• az egyik lehetőség, hogy az anyasági segély összege és időtartama megegyezik a szülési juttatással,
  

• a másik pedig hogy 14 héten át heti 27 fontot (körülbelül 10 800 Ft) fizetnek.

Apasági juttatás (Statutory Paternity Pay)

Az apasági juttatás 136,78 font (körülbelül 54 712 Ft) hetente, vagy az átlagos heti kereset 90 százaléka (amelyik kevesebb).

Lakhatási támogatás, lakbér-kiegészítés (Housing Benefit)

A helyi önkormányzat folyósítja a lakbérre szánt kiadás csökkentésére, mértékét egyéni körülmények határozzák meg (például lakbér mértéke, jövedelem, stb.)

Jövedelemkiegészítő támogatás gyerek után (Child Tax Credit)

Háztartásonként csak egy fő igényelheti, összege a személyes körülményektől függ. Itt ki lehet számolni, mennyit lehet kapni.

Jövedelemkiegészítő támogatás munka után (Working Tax Credit)

A Working Tax Credit összege kortól, bevételtől, a heti ledolgozott órák számától és egyéb személyes körülményektől függ. Általánosan pároknak vagy egyedülálló szülőknek 2010 font (körülbelül 804 000 Ft), fogyatékossággal élőknek 2 970 font (körülbelül 1 188 000 Ft) a minimum 30 órát dolgozóknak pedig 810 font (körülbelül 324 000 Ft) összegig fizetnek évente.

Jövedelemkiegészítő támogatás anyagi helyzet után (Income support)

Ha valaki egyáltalán nem, vagy csak kevés bevétellel rendelkezik, esetleg heti 16 óránál kevesebbet dolgozik, de nincs munkanélküliként nyilvántartva, akkor kaphatja ezt a támogatást. Kortól és családi állapottól függően változik az összeg, heti 57,9 fonttól (körülbelül 23 160 Ft) 114,85 fontig (körülbelül 45 940 Ft) kaphatnak támogatást az erre jogosultak.