Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.
Bár euróban mérve tényleg horrorisztikusak a fizetésbeli különbségek az Európai Unióban, addig ezek az összegkülönbségek vásárlóerő-paritáson mérve, azaz az országokban tapasztalható árszínvonaltól megtisztítva, már koránt sem olyan magasak. De félreértés ne essék, azért még továbbra is brutálisan nagyok. Vásárlőerő-egységen (PPS) mérve egy bruttó medián órabért hazavivő magyar dolgozónál több mint két-háromszor annyit visz haza egy dán, német vagy osztrák melós. Pénzben mérve tehát ezekben az országokban minimum kétszer több mindenre elég az emberek keresete, mint idehaza - ennyivel tehát biztosan jobban élnek -.
Brutális különbségek mutatkoznak az egyes EU-s országokban elérhető medián (!) bruttó órabérek kapcsán. Az Eurostat legfrissebb (2018) összehasonlító adatai szerint, míg Dániában 27,2 eurót keres az a dán, aki az országos kereseti lista közepén helyezkedik el, addig ez a szám Bulgáriában 2,4 euró.
A legmagasabb medián bruttó órabéreket egyébként Dánián kívül Luxembourgban, Svédországban, Belgiumban, Írországban, Finnországban és Németországban mérték.
Ahogy az az EU-s listán látszik, Magyarország hátulról a 3. helyen áll, azaz euróban számolva nálunk a
Ez azt is jelenti, hogy még nálunk is rosszabbul csak a sereghajtó bolgárok, illetve keleti szomszédjaink a románok keresnek. A medián kereset egyébként azt jelöli, hogy mennyit keres az az adott nemzet dolgozója, akinél pont az emberek fele keres kevesebbet és többet. Magyarországon a bruttó medián kereset mai árfolyamon forintosítva
Ez azt jelenti, hogy 2018-ban a magyar dolgozók fele keresett kevesebbet óránként bruttó 1 562 forintnál (mai árfolyamon számolva).
És ez mennyit ér?
Az, hogy ki mennyit keres euróban számolva nem sokat ér anélkül, hogy azzal is foglalkoznánk, mennyit ér pontosan az adott ország valutája, azaz mekkora vásárlóerővel (a pénzükből mennyi/milyen szolgáltatást, terméket tudnak megvásárolni) rendelkeznek az egyes országok állampolgárai. Hiszen azt mindenki tudja, hogy bár Nyugat-Európában jóval magasabbak a fizetések, a megélhetés viszont költségesebb, mint keleten. Na de mennyivel?
Az Eurostat az elemzésekkor elkészítette az úgynevezett PPS-ben (Purchasing Power Standard) mért medián bruttó keresetek mértékét is. A magyarra vásárlóerő-egyenértéknek vagy vásárlóerő-egységnek fordítható fogalom nem más, mint egy mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, amit az EU-ban területi összehasonlítások elvégzése céljából használunk. Mindez arra hivatott tehát, hogy
Ha pedig a PPS-el számolunk, akkor a 11-szereres euróban mérhető különbség máris "csak" négyszeresére olvad a lista két végországa között. Azaz vásárlóerőt tekintve egy bolgár medián bruttó keresetet hazavivőnél még mindig 4,4-szer annyit visz haza egy dán medián keresetű. Mondhatnánk, 4,4-szer biztosan jobban élnek (kereseteket tekintve) nyugaton, mint keleten.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Magyarország sajnos PPS-ben sem szerepel túl acélosan. Igaz, az euróban mért lista hátulról számolt 3. helyéről az 5-re vetődtünk előre. Az árszínvonal-különbségeket leszámítva tehát PPS-ben mérve előzzük Litvániát, Lettországot, Portugáliát és Bulgáriát. Ám Románia például már elénk került.
Hiába tehát a második legkevesebb a medián bruttó kereset keleti szomszédunknál euórban számolva, odaát abból több mindent megtudnak vásárolni az emberek. Az adatokat, főleg a nyugat-európai statisztikákat látva megdőlni látszik tehát az az agyonszajkózott mantra, hogy "Persze, nyugaton többet keresnek az emberek, de az élet is jóval drágább, mint Magyarországon, szóval nem biztos, hogy megéri ott élni..."
Hát az élet, mint látjuk nem drágább odakint, vagyis drágább, de a medián keresetekből még mindig sokkal több futja termékekre, szolgáltatásokra nyugat-európa emblematikus országaiban, mint keleten. Hiába olcsóbbak tehát itt többnyire a dolgok, első sorban a szolgáltatások, annyival kevesebbek a bérek, hogy ez valóságosan nem realizálódik a nyugathoz képest.
A helyzet tehát az, hogy a medián bruttó keresetek mértéke PPS-ben számolva továbbra is minimum 2 (Hollandia), de van ahol majd 3-szorosa (Dánia) a Magyarországon mértnél.
Rögvalóság
Az igazság tehát az, hogy míg euróban, Dániában a medián bruttó kereset 6-szor akkora, mint Magyarországon, addig mindez PPS-ben számolva már "csak" 2,8-szoros. Ennyivel tehát az adott országban felmerülő árszínvonaltól teljesen függetlenül többet keres a medián bruttó fizut hazavivő dán, mint a magyar. De azért a németekhez, hollandokhoz képest is igen markánsak a különbségek, ahogy egyébként a szomszédos Ausztriához képest is.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.