Múltjukról vallottak a magyar sztármenedzserek: van bőven meglepetés

Változó tempóban, de régóta folyik hazánkban a középiskolai rendszer jövőjéről való ötletelés illetve az oktatási rendszer átalakítása. Tavaly ősszel jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy bevezetik a kötelező központi  felvételit a középiskolákban, Palkovics László oktatási államtitkár pedig áprilisban erősítette meg: 2019-ben jönnek a változások.

- nyilatkozta Horváth Péter, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagóguskar elnöke a Magyar Hírlapnak, Lázár János tavaly őszi bejelentésével kapcsolatban.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy nyilatkozott a Pénzcentrumnak, hogy az átalakítás feltételezett iránya mögött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) akarata sejlik fel, ők lobbiznak ugyanis a szakképzési rendszer ilyen típusú átalakításáért.

A szakszervezeti vezető azt is elmondta, hogy azok a szempontok, melyekre kiemelkedő szerep hárul a diákok későbbi, munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatban

Korábban foglalkoztunk már a kérdéssel a Pénzcentrumon, és a jelenlegi munkaerőpiacon egyértelműen az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők állnak nyerésre:

• átlagfizetésük jóval magasabb, mint a szakképzettséggel rendelkezőké,
• jelentősen kevesebb körükben a munkanélküli, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők között,
• a közmunkásokat vizsgálva pedig az derül ki, felsőfokú végzettséggel van a legkisebb esélye bárkinek közéjük kerülni.

KATTINTS! Csúnya világ jön a magyar iskolákban: több százezer diák sorsa válik bizonytalanná

A fenti vitába hozott új érvet Parragh László, a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkmara (MKIK) elnöke. Az elnök azt nyilatkozta a Menedzser Fórumnak (MFOR), hogy a gimnázium azért csábító még mindig, mert élnek a régi beidegződések, melyek szerint a biztos jövőt ez az iskolatípus garantálja. Ez azonban szerinte nem igaz, s a szülők előbb-utóbb fel fogják ismerni, hogy egy szakma megszerzése jobb életpálya-esélyeket kínál. Azt is hozzátette:

Megkerestük tehát a legnagyobb árbevételű hazai vállalatok vezéreit, hogy 

• van-e olyan végzettségük, mely nyilvános forrásokból nem elérhető, továbbá,
• középiskolai tanulmányaik alatt szereztek-e valamilyen szakmát, képesítést az érettségin túl, valamint,
• szubjektív megítélésük szerint középiskolai vagy egyetemi tanulmányaiknak köszönhetik-e inkább sikeres karrierjüket?

Hernádi Zsolt: MOL

Hernádi Zsolt az egyik legismertebb és legsikeresebb hazai cégvezető, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (MOL) elnök-vezérigazgatója. A cégvezető a MOL-on keresztül azt közölte a Pénzcentrummal, hogy gimnáziumi tanulmányait az Esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban, matematika tagozaton végezte.

Innen egyenes út vezetett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre (mai nevén Corvinus Egyetem), ahol a Rajk László Szakkollégium tagja volt. 

- nyilatkozta lapunknak a MOL vezetője.

Üzleti sikereivel kapcsolatban úgy fogalmazott, mind középiskolai, mind pedig egyetemi évei sokat adtak számára.

- írta Hernádi Zsolt kifejezetten gimnáziumi éveire reflektálva. Abból is gimnáziumi éveinek fontosságára következtethetünk, hogy két tanárát (Marton Kálmán matematika tanárt és Dévényi Ivánné történelem tanárt) név szerint is kiemelte Pénzcentrumnak adott válaszában.

Joerg Bauer: General Electric

A legnagyobb árbevétellel rendelkező magyarországi vállalat az amerikai General Electric (GE) hazai leányvállalata. A vállalatcsoport elnöke Joerg Bauer, aki a GE Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Első egyetemi diplomáját a Kölni Egyetemen szerezte, gazdálkodás és menedzsment szakon. Másoddiplomáját szintén ebben az intézményben illetve a budapesti Corvinus Egyetemen végezte el, nemzetközi menedzsment szakirányon. Diplomáin kívül folytatott még egyetemi tanulmányokat Bonnban és a világ egyik legjobb egyetemén, az Oxfordi Egyetemen is.

Németországban egyházi gimnáziumba járt, majd az érettségi megszerzését követően duális képzésen tanult, melyet a Deutsche Bank és a Kölni Egyetem közösen szervezett. Ezt követően pedig vállalati képzésben vett részt: a GE Capital Pénzügyi Vezetőképző Programjában kapott alapos áttekintést a vállalat pénzügyi kompetenciáiról.

Joerg Bauer válaszában azt közölte a Pénzcentrummal, hogy továbbra is nagyon gyakran tekint vissza a gimnáziumban megszerzett konkrét tárgyi tudásra illetve általános műveltségre. Az egyetemet pedig azért tartja fontosnak, mert a gazdasági folyamatokat itt ismerhette meg alaposan, valamint a gondolkodás és a nézőpont egy olyan elegyét tudta elsajátítani, ami alapján nagy mennyiségű anyagot tud útmutatás nélkül megtanulni - ezt a készséget pedig a mai napig hasznosnak találja.

A vezető mindemellett úgy gondolja, hogy a bolognai folyamat adta lehetőségeket, melyek abból adódnak, hogy az alap- és a mesterképzés elkülönül egymástól, jobban ki kéne használni. Az alapképzésekkel kapcsolatban azt közölte:

- írta a Pénzcentrumnak.

A vállalati vezetőképzés egyébként hangsúlyosan jelen volt az életében, ez pedig a GE vállalati kultúrájának is köszönhető, saját vállalati egyetemükön szeretik ugyanis kinevelni későbbi vezetőiket.

Christian Wolff: Mercedes-Benz

Az elmúlt évtized egyik legnagyobb magyarországi beruházása a hazánkba hozott Mercedes-gyár volt. Ennek a cégnek (Mercedes-Benz Manufacturing) a gyárigazgatója Christian Wolff. A vezető a Stuttgarti Egyetemen végzett gépészmérnökként, középiskolai tanulmányait pedig hagyományos gimnáziumban folytatta. 

A Pénzcentrumnak adott válaszában közölte, hogy sikeres karrierje szempontjából többet köszönhet egyetemi, mint gimnáziumi tanulmányainak. Az egyetemen tanulta meg ugyanis, hogyan kell önállóan, strukturáltan és hatékonyan dolgozni.

- tette még hozzá a vezető azzal kapcsolatban, hogy minek köszönheti sikeres karrierjét.

Hogy is van akkor a szakképzés?

A bemutatott karrierutak illetve a fenti táblázat alapján az biztosan megállapítható, hogy a Magyarországon működő legnagyobb cégek vezetői sikeres vállalati karrierjüket megelőzően egyetemre jártak. A szakképzés kritikusai szerint pedig az egyik legnagyobb gond a rendszerrel, hogy főiskolára vagy egyetemre menni jelentősen nehezebb szakközépiskolából és szakgimnáziumból, mint hagyományos gimnáziumból. 

A szakközépiskolák esetében, a szakvégzettség után még két évig kell tanulni, hogy erre egyáltalán lehetősége legyen a diáknak, a szakgimnáziumokban pedig a szakmai tárgyak jelentős terhelést jelentenek, így nehezebb jó eredményt elérni azokból a tantárgyakból, melyek a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez szükségesek.

A Pénzcentrum megkeresésére választ adó vezetők közül kizárólag Joerg Bauer, a GE magyarországi vezére járt duális képzésre. A duális képzéseket általában egy egyetem és egy nagyvállalat szervezi közösen. A diákok egymást váltó időszakokban járnak be az egyetemre tanulni, illetve dolgoznak az adott vállalatnál, így párhuzamosan tesznek szert akadémiai és gyakorlati tudásra.

Azt viszont fontos kiemelni, hogy a GE vezetője sem szakiskolába vagy szakgimnáziumba járt, hanem az egyetemi képzés keretein belül végzett olyan programot, amely egy hagyományos egyetemi képzéshez viszonyítva több gyakorlati tudást adott.

Érdekes továbbá, hogy középiskolai tanulmányaikból Hernádi Zsolt MOL-vezér és Joerg Bauer GE-elnök is kiemeltek olyan tárgyakat (a történelmet például mindketten), amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban vállalati karrierjükkel, gondolkodásukat viszont érezhetően formálták: ennek egyik jele, hogy jó pár évvel a gimnázium befejezése után is fontosnak tartották megemlíteni ezeket.

Ennek fényében Parragh László iparkamarai elnök nyilatkozata is másképp cseng, aki pont a következőt emelte ki az MFOR-nak adott interjújában:

- tette fel a költői kérdést.

Mindemellett hozzá kell tenni, hogy a szóban forgó interjúban az MKIK elnöke olyan dolgokról is beszélt, amelyek összecsengenek Mendrey László pedagógus szakszervezeti elnök szavaival, aki a készségek és képességek kialakítását tartja fontosnak a közoktatásban.

Erre példa, hogy Parragh László az Árpád-házi királyok bebiflázása helyett hasznosabbnak tartaná egy idegen nyelv megtanulását, valamint a számítógép használatával kapcsolatos ismeretek elsajátítását. Az egész ötletcsokorban pont ez az egyik legkuszább elem. A kormányzati átalakítási szándék mögött sejtett kamarai vezető arról ugyanis nem értekezik, hogy e kompetenciák megszerzése miért zárnák ki egymást a közoktatásban. Az a megállapítása pedig, hogy a magyar multis vezetők a szakmai képzésből jutottak volna el a csúcsra, szintén nem volt alátámasztva konkrét példákkal.

A témában tett nyilatkozatával kapcsolatban természetesen megkerestük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül Parragh Lászlót, a szervezet elnökét is, de cikkünk megjelenéséig a kamara nem reagált kérdéseinkre.

Borítókép forrása: MTI Fotószerkesztőség