Bombaüzlet a magyar erdőkben: ezzel te is rommá keresheted magad

Ilyen banki hozamok nincsenek, mint amit egy szarvasgombaerdő hoz - mondta a Pénzcentrumnak Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke, aki szerint egy szarvasgombás erdő kiváló befektetés lehet. Ugyanis a normál mezőgazdasági területek után származó bevételek 10-20-szorosát is meg lehet keresni, a szarvasgomba-termesztés hektáronként 1-2 millió forintot is hozhat a konyhára - tette hozzá.

Az övé az első telepített szarvasgombás erdő az országban Hőgyész mellett. Azt mondta, úgy vágott bele a dologba, hogy korábban nem volt mezőgazdasági tapasztalata.

- mondta. Ráadásul most három és fél millió forint, százszázalékos vissza nem térítendő támogatás igényelhető hektáronként a szarvasgomba termesztésre a Vidékfejlesztési Programban.

- magyarázza Ulrich. Általában gyepeket vagy szántókat lehet erdészeti módszerekkel szarvasgombás szaporítóanyaggal beültetni, amiből idővel szarvasgombát termő erdő lesz.

Kell hozzá önerő, de vissza is kapjuk

Egy hektár termőföld országos átlagára 1,4 millió forint az az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja által kiadott Agrárhorizont című kiadvány szerint. A területek ára persze országrészenként változó: Tolnában 2017-re 2,25 millió forintra nőtt egy hektár termőföld átlagára, Hajdú-Biharban pedig 2,1 millióra. Győr-Sopron megyében 1,93 millió forint az átlagár, míg Nógrád megyében olcsóbban, már 700 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben 840 ezer körüli összegért is lehet földet kapni.

Aki szarvasgomba termesztésre adná a fejét, először meg kell nézetnie, alkalmas-e a kiválasztott terület a telepítésre. Ehhez szükség van egy erdőmérnökre és egy szarvasgomba-szakértőre. Amennyiben a laboratóriumi talajvizsgálattal kiegészített termőhely feltárási szakvélemény szerint a terület alkalmas a termesztésére, elkészíthető és benyújtható a területileg illetékes erdészeti hatósághoz az erdőtelepítési terv. Mindezek nagyjából 2,5 - 3 hónapot vesznek igénybe. A költségeket pedig leendő szarvasgomba termesztőnek kell finanszíroznia, és nagyjából 300 ezer forintba kerül.

A hatóságtól megkapott erdőtelepítési engedély birtokában lehet pályázni az utófinanszírozású állami támogatásra, ezt az interneten bárki megteheti. Ha megkaptuk a támogatói okiratot, két évünk van az erdőtelepítésre, és utána igényelhető a kifizetés.

Tehát a telepítés költségei is a föld tulajdonosát vagy bérlőjét terhelik. Ugyanis egy adott terület haszonbérlőjeként is lehet pályázni úgy, ha a tulajdonos hozzájárul a telepítéshez. Hasonló a helyzet az osztatlan közös tulajdonú földterületeken, ott is mindegyik tulajdonos hozzájárulása szükséges a támogatás igénybevételéhez. A támogatható minimális területméret egyébként 0,5 hektár koronavetülettel együtt.

Visszatérve a telepítés költségeire, a szarvasgombával oltott csemeték ára 1500-2000 forint körül mozog. Ha valaki vállalja legalább 538 darab, szarvasgombával oltott csemete ültetését, 3225 euro, vagyis 1 millió forint támogatást igényelhet.  Dönthetünk viszont úgy is, hogy szarvasgombával kezelt makkot telepítünk, ez hektáronként 500 ezer forintból kijön.

Az erdő ápolásának is vannak persze költségei, viszont a 2019. június 30-ig meghosszabbított pályázat keretén belül erre is kap támogatást a szarvasgombás erdő tulajdonosa vagy annak bérlője. A telepítés után 11 éven keresztül ún. ápolási támogatás gyanánt évi 241 euro, 75 ezer forintot folyósítanak, és évente 79 eurót, vagyis 24500 forintot is kaphatunk a kieső jövedelem pótlására.

Még a kerítés vagy a villanypásztor költségeihez is igényelhető támogatás, előbbire maximum 504 euro, vagyis 156 ezer forint értékben, utóbbi esetén maximum 216 euro, vagyis 67 ezer forint értékben. Mindezt úgy, hogy eközben a területalapú támogatás is igénybe vehető abban az esetben, ha a terület mezőgazdasági terület és a pályázó korábban már igényelt területalapú támogatást a kérelemben szereplő területre.

Az első szarvasgombák már a 8. évben várhatók. A gomba megjelenésének évében Ulrich szerint 2-3 kg gombával számolhatunk hektáronként. A második évben 5-8 kg, a harmadik évben 12-15 kg, a negyedik évben 25-30 kg, az ötödik évet elérve a termés már akár 30-40 kg is lehet egy esztendő alatt. Ez pedig azt jelenti, hogy

Ha nem akarunk gombászni, bérbe is adhatjuk a területet

Ahhoz, hogy valaki legálisan gyűjthesse a szarvasgombát, először is el kell végezni egy képzést. Ennek ára változó, de nagyjából 50-100 ezer forintba kerül. Mindenképp szükség van egy kutyára is. A kutya vizsgájának díja ugyan elenyésző, 5-10 ezer forint, de megfelelő kutyát találni nem könnyű.

 - mondta a Pénzcentrumnak Kovács László szarvasgombász, kutyakiképző, akit idén ősszel mi is elkísértünk egy Nógrád megyei erdőbe. Egy már képzéssel rendelkező kutyáért egyébként 2000 eurót, vagyis több, mint hatszázezer forintot is elkérhetnek.

Területre is szükség van, ahol a gombász begyűjtheti a zsákmányt. Miután kiválasztottuk az adott erdőterületet, meg kell egyezni az erdőgazdálkodóval vagy a kiszemelt erdő tulajdonosával. Ez utóbbi viszont nem egyszerű, támpontot esetleg az erdészeti hatóság adhat, aki segíthet összekötni a gombászt a kiszemelt erdő tulajdonosával, és bérleti díjat kell neki fizetnie.

EZ IS ÉRDEKELHET

15 ezres órabér a magyar erdőkben: ezzel te is rommá keresheted magad

Stresszmentes meló és még diploma sem kell hozzá.

Hogy pontosan mennyi pénzt kérnek el a gazdák a föld bérbeadásáért, az nagyon változó. Minden egyes megállapodás a gombász és az erdőgazdálkodó között egyedi, személyre szóló. A meghatározott időre kötött szerződésben a tulajdonos például időbeli vagy mennyiségi korlátot is szabhat, de kikötheti azt is, milyen szarvasgombafajtát gyűjthetnek a bérlők - mondta Ulrich.

Az biztos, hogy az ország egyik legjobb szarvasgomba lelőhelyei, mint például a Jászság vagy a Baranya-megyében lévő Ormánság kiemelten drágák bérlés szempontjából.

A díjért cserébe viszont az adott időszakban a bérlőé a szarvasgomba, ami az erdőben megterem.

A szarvasgombát is lopják

Minden évre jut néhány szarvasgomba-tolvajról szóló hír a rendőrség honlapján. Átnézve ezeket kiderül, a legtöbb esetben a bérlők érik tetten a tolvajokat, akik általában több négyzetméteren felkapálták a területet, jelentős károkat okozva ezzel. Hiszen, ahogy Kovács László mondta is nekünk az erdőben, miközben gombát gyűjtöttünk, ha ásóval vagy kapával esnénk neki a területnek, amellett, hogy a gombák maguk is megsérülnének, a finom gombafonalak elszakadnak, ezt pedig az egész élőhely megsínylené. Vagyis egy ilyen eset után nem is terem annyi szarvasgomba, mint amennyi a kapás lopás nélkül teremhetett volna.

Az államilag támogatott kerítés és a villanypásztor pedig nem a tolvajok, hanem az állatok ellen nyújt csupán védelmet.

- mondta Ulrich József. Arra a kérdésre, mégis hogyan lehet védekezni, ha nem akar valaki kint lenni az erdőben a nap 24 órájában, azt válaszolta: a termés időszakában a gombászok őrzik a területet, akár ki is költöznek az erdőbe, hogy megvédjék a termést.

Nem zökkenőmentes a pályázás

A Hvg.hu október közepén írt arról, hogy a korábban az erdősítés támogatására kiírt pályázat eredményeiről tavaly augusztus óta nincs információ.

Ezt Ulrich József is megerősítette a Pénzcentrumnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a pályázat az ország erdősültségi százalékát 20,9-ről 25 százalékra célozza emelni. Vagyis nem csak szarvasgombás erdő telepítése a cél. A Hvg.hu megtudta, eddig 277 támogatásról döntött a Miniszterelnökség, és 2,3 milliárd forint elosztásáról hoztak döntés. Ezek között a nyertes pályázatok között egyetlen olyan sincs, amelyben a jelölt szarvasgomba termesztését is vállalta volna.