Nem szégyelli, hogy olimpiai bajnokként dolgozik, sőt, kimondottan élvezi a munkát Pars Krisztián, visszavonult kalapácsvető legenda.
Temérdek magyarnak csak álom marad az 1 milliós fizetés: ezt aztán nagyon nem verték nagy dobra
A KSH friss adatai szerint 2023 januárja és 2024 novembere között a bruttó átlagkeresetek 11,2%-kal, míg a mediánkeresetek 8,6%-kal emelkedtek, azonban a növekedés üteme eltérően érintette az ágazatokat és a munkavállalókat. A legnagyobb béremelkedés a vendéglátásban történt (15%), míg az informatikai szektor növekedése mérsékeltebb volt (10%). Az olló az átlag- és mediánbérek között tovább nyílt, ami aggasztó társadalmi egyenlőtlenségekre utal. A cikk azt is megvizsgálja, hogy egy négyfős család vásárlásaihoz hogyan viszonyul az átlagos nettó kereset, és mekkora terhet jelentenek az élelmiszerköltségek a háztartásoknak.
A csütörtöki nap folyamán publikálta a 2024-es novemberi adatokat a KSH a magyarok átlagos bruttó havi keresetéről. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint jelentős növekedés figyelhető meg mind a bruttó átlag-, mind a mediánkeresetek tekintetében 2023 januárja és 2024 novembere között.
A részletesebb elemzést először kezdjük a minden hónapban közölt KSH által kiszámolt és felmért átlagos és medián bruttó havi fizetések vizsgálatával. Már ebből a két mutatóból nagyon érdekes mintázatok rajzolódnak ki, ami a magyar társadalmat illeti. A következő ábrán csak a 2023 januári és 2024 novemberi adatokat tüntettük fel és kiszámoltuk, hogy az előző év azonos időszakához képest milyen arányú növekedést mutatnak a számok.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a bruttó átlagkereset 11,2%-kal nőtt, míg a mediánkeresetek 8,6%-kal emelkedtek a vizsgált időszakban. Ami önmagában is sokat mondó, de a következő ábra ás annak elemzése mélyebben is megvilágítja miért is probléma, hogy az átlagkereset sokkal erőteljesebb növekedést mutat, mint a medián.
A fenti ábráról alapvetően 2 nagyon fontos tényező olvasható le, amit érdemes megjegyezni. Egyrészt jól látható, hogy mind az átlag és medián esetén szigorúan monoton nő, ami jó hír, hogy nem fordult elő olyan, hogy kevesebbet kerestek volna az emberek, mint az azt megelőző időszakban.
A másik pedig, hogy az átlagkeresetek és medián keresetek között megfigyelhető az olló nyílásának növekedése a vizsgált periódusban. Nem nevezhető feltétélen erőteljes vagy szignifikáns (tapasztalati megállapítás alapján) növekedésnek, de jól látható, hogy míg 2023 januárjában megközelítőleg 80 ezer forint volt a különbség az átlag és medián között, ez a most frissen közölt 2024 novemberi adatok esetén már 100 ezer forint köré tehető. Ami ugyan "csak" 20 ezer forintos növekedés, de ha azt nézzük, hogy ezt mindösszesen 22 hónap alatt értük el, akkor ez átlagosan havonta kb. 900 forintos növekedés, ami évente 11 ezer forint körül van, ami 5 év alatt 55 ezer, de 10 év alatt már 110 ezer forintot jelent. Így ennek az ollónak a növekedése,- ilyen formában és rendszerben azt mondhatjuk-, hogy folyamatosan nőni fog.
Ha ez a tendencia beáll, az azért aggasztó, mert az átlag és a medián között alapvetően a legnagyobb különbség (definíció szinten), hogy az átlag egy jóval rosszabb becslést biztosít a keresetek terén. Ugyanis gondoljuk végig, ha van egy ember, aki 1 millió forintot keres havonta és van 4 másik, akik csak 1 forintot, akkor az ő átlaguk 200 ezer forint. Míg, ha a mediánt nézzük, akkor a medián érték ebben a példában 1 forint, ami sokkal inkább visszaadja a valóságot, hiszen az általunk felvázolt helyzetben a népesség 80%-a 1 forintot keres, nem pedig 200 ezret.
Tehát ez az olló nyílás, amit a fenti ábrán látunk ad némi félelemre okot, ugyanis ebből egyértelműen beigazolódni látszik, hogy a fizetések aránytalanul emelődnek hazánkban. A milliós fizetéssel rendelkező emberek egyre több milliót keresnek, míg a 360 ezer forintos nettó havi bér (ez a 2024-es medián nettó havi fizetés) és az az alatti fizetéssel rendelkezők arányaiban csak pár 10 ezerrel forinttal keresnek többet évről-évre (ha egyáltalán kapnak fizetésemelést).
Tehát az a bérszakadék, amit egyre többet hallunk, valóban aggasztóan növekszik a magyar társadalomban.
A vendéglátás a béremelések álommelója?
Ha a gazdaság különböző ágazataiban vizsgálódunk, azt látjuk, hogy ott is igen eltérő mértékű bérnövekedések figyelhetők meg. Az alábbi táblázat bemutatja az egyes ágazatok bruttó átlag és medián kereseteinek alakulását.
A legnagyobb növekedés a vendéglátásban történt, ahol a keresetek 15%-kal emelkedtek. Jelentős volt továbbá az építőipar 12,7%-os növekedése is, míg az információs szektorban a növekedés mérsékeltebb volt (10%). A vendéglátásban a bérek fejlesztésére erős hatással van, hogy kimondottan a nyári és téli időszakokban nagy vonzásereje van a magyarok között az osztrák munkaerőpiacnak, ami fellicitálja a fizetéseket itthon is. Így nem meglepő, hogy abban a szektorban a legjelentősebbek a bérfejlesztések.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A családok költségvetése: mire elég az átlag és medián kereset?
Egy négyfős család heti élelmiszerköltsége átlagosan közel 60-70 ezer forint, ami havonta 240-280 ezer forintra tehető. Ez persze csak egy nagyjából érték, fontos hangsúlyozni, hogy vannak, akik (akár kényszerből adódóan) kevesebbet költenek élelmiszerre, de akadnak olyan családok is, akik többet. Ebbe az értékbe nem számoltunk bele "luxusnak" számító tényezőket és egyéb nem élelmiszernek számító tételeket (pl.: tusfürdő, ruházat, tanszer, gyógyszer stb.) Ha a KSH által számolt átlagos nettó keresetet vesszük alapul véve, két keresős családdal számolva:
- Átlagos nettó kereset (két kereső): kb. 956 000 Ft/hó (a KSH által kalkulált adóteher alapján, egy főre nettó 478 000 forinttal számolva/hó).
- Havi élelmiszerköltség: 260 000 Ft (240 000 és 280 000 forint átlagával számolva)
Az élelmiszerköltségek az átlagos jövedelem közel 27%-át teszik ki.
Ez azt jelenti, hogy az átlagos jövedelemből egy család közel háromszorosát tudná fedezni a havi élelmiszerköltségeknek. Még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy ezek megközelítő becslések és csak az élelmiszer szükségletekkel számoltunk. Minden más felmerülő költség, legyen szó gyógyszerről, ruházati cikkekről, iskolai kiadásokról ezen felül értendő költség.
Érdekes még megfontolni azt is, hogy ha a medián keresetekkel számolunk akkor hogyan alakulnak ezek az értékek. A medián, ha a bérekről van szó egy fokkal pontosabb képet ad, mivel az átlag egy rendkívül érzékeny mérőszám. Ha az átlagot vizsgáljuk a nagyon magas fizetések elferdítik az értéket, ez jól látható az általunk közölt második ábrán is, ahol megállapítottuk, hogy a medián az átlagtól nagyjából 80-100 ezer forinttal mindig rendre elmarad. Ha a medián nettó havi bérrel nézzük meg csak az élelmiszer kiadásokat, akkor:
Medián nettó bér kétkeresős háztartás esetén kb. 366 288 /fő/hó, tehát ennek kétszerese 732 564 forint egy hónapban. Ha a fenti élelmiszer kiadásokkal számolunk, így már a
csak az élelmiszerköltségek közel 35,5%-ot tesznek ki egy kétkeresős család kasszájából.
Az elmúlt két év tendenciái arra utalnak, hogy az átlag- és mediánkeresetek növekedése stabil, bár az infláció hatásait figyelembe véve a reáljövedelmek növekedése jóval mérsékeltebb. Friss adatok szerint a reálkereset 7,9%-kal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7%-os növekedése mellett.
Az ágazati bérnövekedések kiemelik azokat a területeket, ahol dinamikusabb fejlődés tapasztalható, és rámutatnak arra, hogy mely ágazatok nyernek nagyobb szerepet a gazdaságban, de ennek számos külső és belső tényező ad magyarázatot.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
Most bárki ajándékozhat személyre szóló dalt karácsonyra bármelyik szerettének. A SONG4U a mesterséges intelligenciát és személyes történeteket ötvözve készít egyedi dalokat.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
-
Lakásbiztosítás: te mikor foglalkoztál vele utoljára?
Sokan nem tudják, hogy a lakásbiztosításuk pontosan milyen fedezetet is nyújt, vagy mi az ingatlanuk aktuális értéke.
-
Lakásbiztosítás: milyen kár ellen véded az otthonod?
A kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az olvasóink pénzügyileg hogyan készülnek fel az ingatlanukat érintő káreseményre.