Éves fizetett szabadság 2025: ennyi nap jár az életkor alapján, itt van minden pótszabadság

A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók különböző jogcímeken igényelhetnek fizetett szabadságot 2025-ben is. Az alapszabadság mellett pótszabadság, rendkívüli szabadság is járhat. Hogy hány nap szabadság jár egy adott évben, alapvetően meghatározza az életkor és a 16 éven aluli gyermekek száma, illetve a munkakörnyezet és az egészségi állapot is befolyásolhatja. Ezeket egészíthetik ki több különféle  pótszabadság. Mutatjuk a Munka Törvénykönyve szerint mennyi szabadság jár 2025-ben. A betegszabadság és táppénz eseteit külön cikkekben tárgyaljuk.

Mennyi szabadság, hány szabadnap jár? Alapszabadság és szabadságok száma 2025-ben

Az alapszabadság, amely minden teljes és részmunkaidős dolgozónak jár 2025-ben, továbbra is 20 nap. Gyakori tévedés az éves szabadság kapcsán, hogy a 8 óránál kevesebb munkaidőben foglalkoztatottaknak arányosan kevesebb nap járna. Ez azonban nincs így, napi 4 és 6 órás foglalkoztatás esetén is ugyanúgy 20 nap az alapszabadság.

Igaz viszont, hogy amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik az adott munkahelyen, akkor a dolgozó időarányos szabadságra jogosult – kivéve az apasági szabadságot és a szülői szabadságot. Ezért nagyon fontos év közben történő munkahelyváltás esetén, hogy hiába nem vett ki a munkavállaló az évben korábban szabadságot, az új munkahelyén csak időarányosan lesz jogosult az alapszabadságra is. A "bent hagyott" szabadságokat az előző munkahely vagy kiadja, vagy kifizeti, átvinni azonban nem lehet.

Fontos, hogy az időarányos szabadság megállapítása esetén a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

Az életkor szerint kiadható szabadságok száma, a gyermekek után járó szabadnapok, az apasági szabadság, a különféle pótszabadságok, rendkívüli szabadságok, mind-mind hozzáadódnak az alapszabadsághoz. Az alapszabadság tehát csak akkor lehet kevesebb, mint 20 nap, ha a munkavállaló év közben kezdte meg munkaviszonyát.

Életkor szerint járó szabadság 2025-ben

Mennyi éves szabadság jár életkor szerint 2025-ben? Az életkor alapján járó pótszabadság a betöltött életévek függvénye. Abban az évben, amikor a dolgozó betölti az életkort, ami alapján a pótszabadság megilleti, már jár a plusz szabadnap. A 20 munkanapnyi alapszabadsághoz az évek előrehaladtával egyre több pótszabadság adódik.

• 25 éves kortól 1 nap,
• 28 éves kortól 2 nap,
• 31 éves kortól 3 nap,
• 33 éves kortól 4 nap,
• 35 éves kortól 5 nap,
• 37 éves kortól 6 nap,
• 39 éves kortól 7 nap,
• 41 éves kortól 8 nap,
• 43 éves kortól 9 nap,
• 45 éves kortól pedig 10 nap jár az alapszabadság mellé.

Ez úgy kell érteni, hogy egy 25 év alatti dolgozónak 20 nap jár, 25-27 éveseknek 20+1 nap, 28-30 éveseknek 20+2 nap és így tovább. Tehát ha valaki 2025-ben betölti a 28. életévét, akkor jár neki 20 nap alapszabadság és +2 nap életkor alapján. Ezek nem adódnak össze. Tehát

• 25 éves kortól összesen 21 nap,
• 28 éves kortól összesen 22 nap,
• 31 éves kortól összesen 23 nap,
• 33 éves kortól összesen 24 nap,
• 35 éves kortól összesen 25 nap,
• 37 éves kortól összesen 26 nap,
• 39 éves kortól összesen 27 nap,
• 41 éves kortól összesen 28 nap,
• 43 éves kortól összesen 29 nap,
• 45 éves kortól pedig összesen 30 nap jár az életkor alapján az alapszabadsággal együtt.

A Munka Törvénykönyve szabadság kapcsán történt változásai

A Munka Törvénykönyve (MT) 59. pontja 115. § azt írja: "A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll." Munkában töltött időnek minősül 

• a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
• a szabadság,
• a szülési szabadság,
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának,
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, 
• és a munkavégzés alóli mentesülésnek bizonyos meghatározott tartama.

A MT szabadság kapcsán megállapítja, hogy alapszabadság mértéke húsz munkanap. A 117. § írja le az életkor alapján járó pótszabadságokat - melyeket fent részleteztünk -, és azt is, hogy  a hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben meghatározott életkort betölti.

A 118. § rendelkezik a 16 évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülők pótszabadságainak számáról, a 118/A. §  a szülői szabadságról, 119. § és 120. § további esetekről, ezeket tárgyaljuk a cikk további részében külön pontokban. 

Milyen változások történtek 2025-ben? A MT szabadság témakört érintő változása az apasági szabadságra, vagy rövidebben az apaszabadságra vonatkozik. A 10 munkanap apasági szabadságra továbbra is a gyermek édesapja jogosult. 2025. január 1. után viszont az apasági szabadság legkésőbb a gyermek születését követő 4. hónap végéig vehető igénybe. Örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásától kell számolni a 4 hónapot. 2025-ben tehát könnyítés történt: a korábbi szabályozás szerint az apasági szabadságot a gyermek születését követő 2. hónap végéig lehetett kivenni.

Egy másik 2025-ös törvénymódosítás is érinti az apasági szabadságot. Korábban a vezető állású munkavállaló esetén nem érvényesült felmondási tilalom, ha a munkavállaló apasági szabadságát töltötte, viszont 2025. januártól a munkáltató a vezető állású munkavállaló munkaviszonyát sem szüntetheti meg felmondással az apasági szabadság tartama alatt.

Szülői szabadság

A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. 

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A gyermekek után járó pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Bár a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár, ez nem vonatkozik az apasági szabadságra és a szülői szabadságra. 

Apasági szabadság

Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

2025-ben több változás is történt az apasági szabadság kapcsán, erről fentebb, A Munka Törvénykönyve szabadság kapcsán történt változásai alpontban írtunk részletesen.

Egyéb pótszabadságok

• A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
• A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
• A munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár. 

A szabadság kiadása

A MT 60. pontja 122. § a szabadság kiadása kapcsán úgy rendelkezik: a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A dolgozók tehát teljesen szabadon a szabadságaik időpontjáról nem rendelkeznek, csak évi 7 nap esetében, és ezt is 15 nappal előre be kell jelenteniük.

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A munkáltató a gyermekek után járó pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A szabadságot megváltani nem lehet, kivéve egy esetet. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

123. § arról rendelkezik, hogy a szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Továbbá a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékességének évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén 

• a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja,
• a munkavállaló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja,
• kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

124. § szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Szülési szabadság

A MT 62. pontja 127. § arról rendelkezik, hogy az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.  A szülési szabadság annak a munkavállalónak is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.

A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

A szülési szabadság megszűnik

• a gyermek halva születése esetén,
• ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
• ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon. 

Fizetés nélküli szabadság esetei

Az MT 128. §-a szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Továbbá a munkavállaló a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult. A gyermek 3. életévének betöltéséig járó fizetés nélküli szabadság is megszűnik azokban az esetekben, amelyeket a szülési szabadság esetén részleteztünk.

130. § szerint a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében az eddigieken túl fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.

131. § szerint a munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

132. § szerint a munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

Szabadság kalkulátor 2025

A fentiek alapján nem nehéz kiszámítani, hány nap szabadság jár egy munkavállalónak. Az alapszabadsághoz adjuk hozzá először az életkor alapján járó pótszabadságokat. Amennyiben a munkaviszony nem év elejétől áll fent, arányosítanunk kell a szabadságok számát a munkanapok számával. Ehhez jönnek az egyéb, gyermekek után járó, vagy más jogcímen kiadható szabadságok. 

A fizetési szabadság, illetve az esetleges egyéb rendkívüli szabadságok legtöbb esetben nem kiszámíthatók, nem tervezettek, így ezekkel nem lehet előre kalkulálni. 

Rendkívüli szabadság, temetési szabadság

A Munka Törvénykönyve nem tárgyalja külön-külön a köznyelvben rendkívüli szabadságnak hívott szabadságokat. Ilyen például a "temetési szabadság", melyet a legtöbb munkahely kiad a dolgozóinak közeli hozzátartozó halála esetén. Ez valójában egyfajta engedélyezett távollét, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. 

A munkáltató dönthet úgy, hogy rendkívüli esetekben, vagy éppen a munkavállaló motivációja, jutalmazása érdekében felmenti a munkavégzési kötelezettség alól az alapesetben járó szabadságokon túl is. A munkáltató megteheti például ezt csapatépítő programok időtartamára is kollektíven minden dolgozója esetében. Ezek a fajta rendkívüli szabadságok azonban nem törvényileg szabályozottak, a munkaadó hatáskörébe tartozik milyen jogcímen, mikor menti fel a dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól.