Érik a rendkívüli nyugdíjkorhatár-emelés: tömegével veszik fel újra a munkát az idős magyarok

Magyarországon 2023-ban majdnem 115 ezer, egészen pontosan 114,7 ezer 65-74 éves kor közötti idős dolgozott – derült ki a KSH legfrissebb adatsorából. Ez a szám döbbenetesen magas, főleg, hogyha a 2010-es évhez viszonyítjuk. Akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. Elmondható tehát, hogy 13 év alatt megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma. Mindez azt is jelenti, hogy míg 2010-ben a 65-74 éves lakosság 3,3 százaléka dolgozott, addig 2023-ban már a 10,1 százalékuk. Ez messze a legmagasabb arányszám az elmúlt évtizedben, ráadásul az arányszám első ízben lépte át a bűvös 10 százalékos arányt.

Az adatok elemzésében a KSH azt írja, az idős korcsoportokban foglalkoztatottak létszámának alakulását alapvetően a demográfiai folyamatok határozzák meg, de a munkaerőpiaci részvételre hatással van az egyéni döntéseket befolyásoló gazdasági-társadalmi környezet, illetve az egyes szabályozók is. Tudjuk például, hogy a növekvő munkaerő-kereslet ösztönzőleg hatott mind a nyugdíjasok, mind a nyugdíjban még nem részesülők munkavállalására.

Ebből következik, hogy a munkaerőhiányt sok területen (oktatás, egészségügy) a nyugdíjasok tovább- vagy visszafoglalkoztatásával orvosolták. Emellett a jövedelemkiegészítés iránti növekvő igény, valamint a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség is fokozta a munkavállalási kedvet.

Az adatokat látva elmondható, hogy gyakorlatilag 2015 óta töretlenül emelkedik az idős munkavállalók száma Magyarországon. Azonban az öregségi nyugdíjban részesülők foglalkoztatottsága 2018-ban indult látványos emelkedésnek (kezdetben a nyugdíjkorhatár emelkedéséből adódóan).

Tudjuk azt is, hogy a 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt. Ebben a korcsoportban a férfiak aktívabbak, rátájuk (14%) kétszerese a nőkének.

Hol dolgoznak legtöbben az idős magyarok?

A legfrissebb adatokat vizsgálva kíváncsiak voltunk arra is, hogy hol dolgozik a legtöbb 65 évesnél idősebb magyar. Kutatásaink során azt találtuk, hogy leginkább 4 nemzetgazdasági ágazat az, ami felszívja a nyugdíjas munkavállalók közel 50 százalékát. Ezek között az élen áll a feldolgozóipar, ami mintegy 11500 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Ám ehhez szintén közel áll a dobogó harmadik fokán az oktatás, ahol összességében 10600 65 évesnél idősebb magyar dolgozott 2023-ban.

A harmadik helytől nem sokkal vannak lemaradva a humán egészségügyben, szociális ellátásban dolgozó idősek sem. Az ő számuk 8500 fő, amivel masszívan a negyedik helyen vannak az összes ágazat között. A négy nagy ágazaton kívül érdemes még megemlíteni 5 másik ágazatot, ami azért rendesen felszívja a 65 pluszos munkaerőt, viszont a számuk így sem haladja meg egyik ágazatban sem az 5 ezer főt. Ide sorolható:

• a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (4600 fő)
• a szállítás, raktározás (4600 fő)
• az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (4500 fő)
• az építőipar (4200 fő)
• és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (3500 fő).

A foglalkoztatási számokat látva különösen érdekes megnézni azt is, hogy az egyes iparágakban miként nőtt az idős magyarok foglalkoztatása. Mivel a KSH is 2018-as évet jelölte meg robbanási évnek, ezért bőven elég volt ideáig is visszamenni azért, hogy lássuk, ténylegesen mennyire kilőtt bizonyos szektorokban a 65 évesnél idősebb dolgozók foglalkoztatása.

A rekorder ilyen értelemben, igaz nagyon alacsony bázisról, a pénzügyi, biztosítási tevékenység lett, ahol 2018-ban mintegy 200 65 évesnél idősebb magyar folytatott munkát, 2023-ra ez a szám 2000 lett, szóval megtízszereződött. Ugyanígy nagyot ugrott a kereskedelemben és gépjárműjavításban dolgozó idősek száma is. Itt 2018-ban 2700-an dolgoztak, míg 2023-ban már 11 ezren.

A feldolgozóipar esetében kisebb a növekedés, viszont itt a bázis is jóval magasabb. 2018-ban mintegy 4500-an dolgoztak ezekben a szakmában 65 év feletti magyarok, 2023-ban viszont már 11500-an, ez pedig másfélszer annyi, mint korábban. Hasonló arányokkal, de rendkívül magas bázisról dolgozik egyre több 65 évnél idősebb magyar az oktatásban, illetve az egészségügyben/szociális ellátásban.

Az oktatásban például 2018-ban 3100 nyugdíjas kolléga volt jelen, az ő számuk 2023-ra 10600 (!) főre duzzadt. A növekedés így majdnem két és félszeres. Ugyanígy, a humán egészségügyben/szociális ellátásban 2018-ban 4000 65 évnél idősebb magyar dolgozott, a számuk viszont 2023-ra 8500-ra nőtt.

Mi lesz a jövő nyugdíjasaival?

A számokból egyértelműen látjuk, hogy évről évre egyre több 65 évnél idősebb magyar marad a munkaerőpiacon. Sokuknak ez lehet, hogy pozitív döntés, hiszen még bőven fiatalnak érzik magukat ahhoz, hogy tovább dolgozzanak. Ugyanígy viszont sokaknak lehet hogy ez egy kényszerdöntés, hiszen a nyugdíjuk nem lenne elég arra, hogy fenn tudják tartani eddigi életvitelüket. Márpedig a magyar társadalom folyamatosan elöregszik, ezért néhány éve belül nagyon is fontos kérdés lesz, mit kezd majd az állam a hazai nyugdíjasok tömegével.

A jelenlegi születésszámok alapján például nem várható jelentős demográfiai változás, még akkor sem, ha lassulnak az eddigi tendenciák. Az idősödő társadalom és a csökkenő munkaerő aránya pedig egyre égetőbb kérdéseket vet majd fel a jövőre nézve, különösen a 2030-as évek közepe utáni időszakra. A mostani kormányzat kommunikációja szerint ugyanis eddig biztosan nem kell aggódni a nyugdíjak miatt, azokat ugyanis közepes növekedés mellett is fenn tudják majd tartani. Hosszú távú megoldás a problémára azonban még nincs.

A szakértők szerint erre egyébként három fő megoldási út kínálkozna: csökkenteni a nyugdíjkiadásokat (azonban ez potenciálisan növelheti az idősek szegénységét), emelni a járulékbevételeket (bár már most is magas a terhelés a munkavállalók számára), vagy emelni a nyugdíjkorhatárt. Ezek a megoldások akár kombinálhatók is, azonban az változtatás elkerülhetetlennek tűnik a jövőben. A pontos megoldásokra és azok időzítésére jelenleg azonban még csak spekulálni lehet.

Jöhet a 70-es nyugdíjkorhatár?

Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik. A The Guardian legfrissebb cikkében kiemelik, hogy az Egyesült Királyságban a középkorú munkavállalók esetében 71 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, tekintettel a várható élettartam növekedésére és a születésszám csökkenésére.

Bár ez a lépés drasztikusnak tűnhet, az Egyesült Királyság nem egyedül áll ezen a téren. Az OECD 2023 végén közzétett elemzése szerint az OECD-országoknak hasonló lépésekre van szükségük a nyugdíjrendszerük fenntarthatósága érdekében. Ennek következtében milliókra lehet hatással, akiknek a jövőben akár a hetvenes éveikben is dolgozniuk kell. Például az elmúlt két évben Szlovákia és Svédország is a várható élettartam növekedéséhez igazította a nyugdíjkorhatár emelését, és ehhez hasonló intézkedéseket hoztak korábban többek között Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália.

Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

Dolgozzanak a nyugdíjasok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel - a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl - a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését. Az idősebbek foglalkoztatásának növelését az öregségi nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz emelésével kívánják elérni.

A nyugdíjasok tovább foglalkoztatása pedig nem ördögtől való elképzelés, feltéve ha az adott egyénnek megvana a kellő egészségügyi állapota ehhez. Például Farkas András nyugdíjguru szerint is szükség lenne, hogy az állam tovább bátorítsa munkára a nyugdíjkorhatár elérése után is az embereket, bár erre most is számos módszer van. A szakértő szerint jelenleg sokkal jobban megéri a nyugdíj mellett is dolgozni, hiszen egyrészt semmilyen járulék nem terheli sem a munkavállalót vagy a munkáltatót, másrészt jóval többet kapnak így, mintha nem igényelnék a nyugdíjat, és folytatnák a munkát az évi hat százaléknyi nyugdíjbónuszért.