Nem nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon: tényleg nincs már hová bővülni

A 2023. november – 2024. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 718 ezer fő volt, 13 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 488 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 15 ezerrel, 2 millió 230 ezer főre bővült.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 17 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók létszáma lényegében nem változott, 105 ezer fő volt, míg a közfoglalkoztatottaké 8 ezerrel, 63 ezer főre csökkent.

A 15–64 évesek körében a 74,6%-os foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta gyakorlatilag mindkét nem esetében változatlan maradt, a férfiaknál 78,4%-ot, a nőknél 70,8%-ot tett ki.

A 2023. november – 2024. januári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 30 ezer fővel, 226 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,6%-ra nőtt.

A férfiaknál a munkanélküliek száma 122 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7%-ra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 104 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 4,5%-ra növekedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, az összes munkanélküli 43%-a 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33%-a legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint  a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. január végén az egy évvel korábbihoz képest 4,4%-kal, 233 ezer főre csökkent.

4,6%-os munkanélküliségi ráta és 10,3%-os reálbérnövekedés a hazai munkaerőpiacon

A foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 15,0%-a dolgozott a megelőző negyedév 74,7%-os, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6%-os szinttel összevetve - áll Horváth András, az MBH Bank vezető elemzőjének közleményében.

A decemberi átlagbér emelkedés eközben 16,4% volt éves alapon a hazai munkaerőpiacon, ami továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi – a decemberi minimálbéremelés hatásán túl - és egyben 10,3%-os reálbérnövekedést eredményezett a hónapban. Az alapvető piaci tendenciákat némileg jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés 15,6% volt a megelőző hónap 13,3%-os mértéke után.

Kilátások

A következő hónapokban a munkanélküliség továbbra is a 4%-os szint körül ingadozhat, ami a munkaerőpiacilag aktívak között közel teljes foglalkoztatást jelent, azonban ha tartósabban 4,5% fölé kerül az állástalanok aránya az jelezheti a munkaerőpiaci feszesség és a konjunktúra lanyhulását. Összességében továbbra is igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők, ami egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak. Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke az idei évben kevéssel 10% felett lehet – némi felfelé mutató kockázat mellett -, amit támogatnak a decembertől 15 és 10%-kal emelkedett bérminimumok.

Részletek, háttér

A hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is rekordközelben tartózkodik, miközben minimálisan a munkanélküliek száma is emelkedik az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt és így az aktivitás is új csúcsra kerül, immár csak kismértékben elmaradva az 5 millió főtől. A fejlett piaci munkaerőpiacok jelenlegi gyengébb, recessziós környezetben tapasztalt ilyen mértékű stabilitása  némi meglepetésre ad okot, mivel a jelentősebb ideje zajló erőteljes jegybanki kamatemelések a korábbi tapasztalatok alapján ennyi idő után már elkezdenek hatást gyakorolni a munkaerőkeresletre. Eközben az említett aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében, így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett kismértékben. A munkaerőpiaci feszesség továbbra is relatíve magas, a 70 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.

Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirál magasabb szinten történő beragadását valószínűleg sikeresen megakadályozó jegybankok mikor tudnak további hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban és elősegíteni a munkaerőpiaci feszesség és az ebből következő béremelkedési ütem olyan szintű lassulását, ami segíti a jegybanki inflációs célok elérést. A továbbra is láthatóan erős munkaerőpiaci kereslet erősíti az aggodalmakat, hogy a 2%-os jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés később következhet be és hogy mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül vagy esetleg jóval hosszabban lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani. A jelenlegi stabil állapotból eredően az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok erőteljesebben fordulhatnak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósíthatnak meg olyan beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg, ami továbbra is pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.

2023 IV. negyedévében a téli szezonalitásnak megfelelő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektorális bontásban. A mezőgazdaságban 3 ezer fővel csökkent a létszám, a feldolgozóiparban 2 ezerrel esett, míg az építőiparban 8 ezer fővel nőtt, a piaci szolgáltatások területén 24 ezerrel nőtt, a közszolgáltatások területén pedig 11 ezer fővel bővült a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest.