Nincs itt semmi látnivaló: ezért kezd számtalan magyar dolgozó kevesebb bérrel, mint a munkatársa

A hét elején megjelenő cikkükben arról számoltunk be, hogy a tavalyi évben bevezetett felsőoktatási törvénymódostásnak milyen hatásai lehetnek a fiatalok nyelvtudására, és már akkor az interjú végén kikértük Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnökének véleményét is arról, hogy mit gondol, ha valaki nyelvtudás nélkül áll neki az álláskeresésnek.

Akkor elmondta, hogy azért lehet látni egy erős tendenciát abban, hogy elvárják a nyelvtudást, de azt is kiemelte, hogy véleménye szerint sokan a munka során tanulnak bele az idegen nyelvbe (jellemzően angol). Szóval, ha nem is kezd jó tudással valaki, a munkakörhöz szükséges tudást elsajátítja. Majd arra is kitértünk, hogy ez igen megosztó téma, mert sokan képviselik azt a narratívát, hogy például egy óvónőnek mi értelme, hogy beszél angolul vagy németül, vagy bármilyen más idegen nyelven. Erre akkor Rozgonyi Zoltán ezt mondta

azt gondolom, hogy negatív hatása inkább azokban a szakmákban fog jelentkezni [a nyelvvizsga mentességnek], ahol nem olyan nyilvánvaló ez a követelmény. Például az óvónők, hát minek kell egy óvónőnek nyelvtudás? [..] Miközben ez hosszabb távon bosszulja meg magát, mert ugye akkor, hogyha a kisgyerekeknek esélye se lesz arra, hogy valamiféle idegen nyelvi találkozása legyen azalatt a pár év alatt, amíg oviban van, tehát például énekelgessenek angolul vagy németül valami dalocskát, játszanak karácsony előtt valamit angolul, németül. Az sem baj, hogyha nem igazán érti, de legalább találkozik vele

- mondta akkor a szakértő. Mostani cikkünkben diákszervezeteket kérdeztünk meg arról, hogy mit gondolnak a nyelvtudás megléte mennyire jelentős az elhelyezkedés és a későbbi munkaerőpiaci boldogulásukban a munkavállalóknak.

Elhelyezkedés

Nem kérdés, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon egyre inkább alapelvárássá vált az idegen nyelv ismeret

-kezdte Mind-Diák Szövetkezet elnöke, Göbl Róbert. Ha munka, akkor egy igen kardinális témakör az elhelyezkedés kérdése. A legtöbb munkahelyről azért tudható, hogy elvárja a nyelvtudást, ha nem is magát a nyelvvizsgát, de azt, hogy legalább boldogulás szintjén értesse meg magát a jelentkező (jellemzően angolul). A  szövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyek esetén nem is jellemzően magának a nyelvvizsga bizonyítványnak a megléte a leghangsúlyosabb, hanem maga a tudás. Ezért a legtöbb munkahelyen szerves része már az állásinterjúnak az angol beszélgetés.

A nyelvvizsga bemutatásához az esetek többségében jelenleg sem ragaszkodnak a munkáltatók. Ami releváns számukra az az aktív nyelvtudás, amely az interjúk/előszűrések során mindig tesztelésre kerül

– magyarázta Göbl Róbert. Valamint azt is hozzátette, hogy ez azért is nagyon fontos, mert sokan már a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésével úgy érzik, hogy nem kell fejleszteni a nyelvtudását, miközben az oklevél az nem feltétlen garancia a jó és stabil nyelvtudásra.

A nyelvvizsga, mint dokumentum nem fog mentőövként szolgálni a munkavállalónak, ha nem tud helytállni és a kihívásnak eleget tenni, mert legközelebb nagy valószínűséggel már nem ő fogja kapni a felkérést

-tette hozzá a Mind-Diák szövetkezet elnöke. Ugyanakkor Lovas Liza, az ATLASZ Csoport üzletágvezetője amellett, hogy hasonlóan vélekedett a témában, kiemelte, hogy a munkabérben is lehet látni különbséget a nyelvtudás nélkül és nyelvtudással állást vállalók között.

Nem mellesleg különbségek vannak az órabérek alakulásában is a nyelvismeretek miatt. Amennyiben egy gyakornok szeretne releváns szakmai gyakorlatot, amit a későbbiekben tud kamatoztatni és egy összetettbe pozíciót szeretne megpályázni, azt látjuk, hogy jelenleg elengedhetetlen legalább az angol nyelv használata

– fejtette ki Lovas Liza.

Nyelvtudás a fizikai munkákhoz?

Ahogy azt már a bevezetőben Rozgonyi Zoltántól idéztük sokakban felmerül a kérdés, hogy egyes pozíciókhoz minek nyelvvizsga vagy nyelvtudás. Így megkérdeztük a szervezeteket, hogy mit látnak, milyen olyan munkák vannak, amelyek nem feltétlen írnak elő nyelvtudásra feltételt.

Nagy tévedés azt gondolni, hogy csak a nagyobb multiknál, SSC-knél [Shared Service Center – szolgáltató szektor] elvárt a nyelvtudás, mint azt, hogy egy kisebb méretű kkv-ban [kis- és középvállalkozások] nem is lesz rá szükség

- fejtette ki Göbl Róbert. Majd hozzátette azt, hogy azért is tartják a munkáltatók fontos szempontnak, mert hosszabb távra gondolkodnak. Ha valakit felvesznek nyelvtudás nélkül az mind a cég fejlődését, de a saját feljebb lépési lehetőségeit is csökkenti a munkavállalóknak.

Hiszen lehet, hogy jelen pillanatban olyan helyzetben van egy munkavállaló, hogy kiválóan helytáll nyelvismeret nélkül is az állásában, azonban hosszú távon jelentős hátrány érheti, ha például a cég fejlődésével, akár nemzetközi együttműködések révén már igény mutatkozik a nyelvtudásra. Ekkor fennáll az „üvegplafon” veszélye: hiába a több évtizedes szakmai tapasztalat és elkötelezettség, a nyelvtudás hiánya könnyen okozhat megrekedést egy karrierben

- magyarázta a Mind-Diák elnöke. Arra a kérdésre, hogy látnak-e esélyt arra, hogy a felsőoktatási törvénymódosítás hatására csökkentenek az elvárásikon azt a választ kaptuk, hogy

ez pozíciótól függ, de alapvetően nem látunk rá sok esélyt se a fizikai, se a szellemi munkakörökben. Ahol csak középszinten és írásban kell használni az idegen nyelvet, ott elég lehet egy felületes tudás is, és ebben nagy segítségül szolgálnak a különböző fordítóprogramok és felületek, illetve a mesterséges intelligencia alapú eszközök is. Ahol viszont szóban is alkalmazni kell a nyelvtudást (például egy külföldi csapat, más országok kiszolgálása esetén), ott elengedhetetlen a magabiztos nyelvismeret

-ismertette válaszát a Mind-Diák szervezet.

Területi különbségek

Arra kérdésünkre, hogy területi szinten milyen különbségek látszanak a nyelvvizsga követelmények terén, egyetértésben válaszoltak a szövetkezetek. Göbl Róbert így nyilatkozott:

földrajzi szempontból jellemzően a megyeszékhelyek és közeli vonzáskörzete vagy a fővárosban székhellyel rendelkező nagyvállalatok alapvető igénye az idegen nyelvtudás. Kisebb cégek, vállalkozások esetén a munkaerőhiány miatt nagyobb a rugalmasság e tekintetben

– fejtette ki és Lovas Liza, az ATLASZ Csoporttól szintén megerősítette ezt:

egyértelműen ahogy távolodunk a fővárostól, megfigyelhető, hogy kevesebb pozíció esetében merül fel az idegen nyelv mint elvárás.

De ezt gondolom, hogy ez senkit nem ért váratlanul, hiszien jellemzően a nagyobb városokban, illetve a fővárosban próbálnak a legtöbben elhelyezkedni, így a cégek megtehetik, hogy szelektálnak a jelentkezők közül. Azonban ha nem földrajzi területi oldalról közelítjük meg a kérdést, hanem szektoronként akkor az látszik, hogy van egy jellemző mintázat:

ha a szektorokat vesszük alapul, az alábbi területek állásainál jöhet szóba a leggyakrabban nyelvtudásra vonatkozó elvárás: vendéglátás, SSC szektor, IT, telekommunikáció, menedzsment, fejlesztői, illetve mérnöki pozíciók, marketing és pr kommunikációs területek

- ismertette az adatokat Göbl Róbert.

Elengedhetik a nyelvvizsga, nyelvtudás elvárást a munkahelyek?

A legvégén arról is szó esett, hogy az új módosítás hatására előfordulhat e az, hogy több munkahely eltekint a nyelvtudást érintő elvárásoktól. Ebben a kérdéseben is egyetértés mutatkozott a szövetkezetek között. Úgy gondolják, hogy nem fogják eltörölni, illetve csökkenteni ezt a követelést, mert semmilyen szempontból nem érné meg egy cégnek ez a lépés, de arra látnak esélyt, hogy esetleg egyedi gyakornoki program keretében nyelvoktatást biztosítanak a munkavállóiknak, hogy pótolják ezt a hiányosságot.

Azt gondoljuk, hogy a munkáltatók nem fogják elengedni követeléseiket, esetleg enyhítenek rajta, vagy saját gyakornoki program keretein belül nyelvi képzést biztosítanak a felvételre került munkaerőnek

- fejtette ki Lovas Liza, az ATLASZ Csoporttól. A Mind-Diák szövetkezet elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a munkavállalónak a legrosszabb, ha nem beszél legalább angolul, ezt pedig a következőkkel érvelte:

amellett, hogy megnehezíti az előrelépést, a munkavállaló a későbbiekben is több lehetőségtől eleshet: kevesebb meghirdetett állásra jelentkezhet, de egy olyan pozíciónál is hátrányba kerülhet, ahol alapvetően nem elvárás a nyelvtudás. A nyelvi készség tehát – még kevesebb gyakorlati tapasztalat ellenére is – erős hátszelet jelent, egy biztos befektetés a karrierünkbe, ez pedig a több idegen nyelvet beszélőkre hatványozottan igaz

- fejtette ki. Azonban a munkáltatói oldalról azt is elmondta, hogy azért a munkaerőhiány sok kompromisszumot jelent a cégeknek, és ennek a nyelvtudás nélküli munkavállalók is szerves részét képezik.

A munkaerő- és szakemberhiány továbbra is égető probléma, a munkáltatóknak szakképzett munkaerőre van szükségük, ami a szakirányú képzés mellett a nyelvi képességeket is magában foglalják. A nyelvismeretet igénylő pozíciók esetében különösen népszerű a diákfoglalkoztatás, ami azzal magyarázható, hogy az Y, Z és Alfa generációknál az átlagnál jóval magasabb az idegen nyelvismerettel rendelkezők aránya az idősebbekhez képest

- magyarázta Göbl Róbert.