Meglepő dolog derült ki az idei szüretről: ekkora béreket fizetnek az idénymunkásoknak, traktorosoknak

Magyarországon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának becslése szerint nagyjából 4,2 millió mázsa lehet majd a szüretelt bor-szőlőmennyiség az országban 2023-ban – közölte a Pénzcentrum megkeresésére a tanács. Ha ez bekövetkezik, a mennyiség valamivel nagyobb lesz mint a tavalyi, és belesimul az elmúlt évek szüretelt mennyiségek közé. Viszont a szőlőtulajdonosok még nem dőlhetnek hátra, mivel mind a minőség, mind a mennyiség is még nagyban függ az augusztus végi, szeptemberi időjárástól. A csapadékos nyár miatt kevesebb esőre és több napsütéses napra lenne szükség.

Ahogy a szakértők írták, az úgynevezett indián nyár a legkedvezőbb ebben az időszakban a szőlő növekedésének: a nappali hőmérséklet ilyenkor nem haladja meg a 25-28 fokot, míg az éjszakai hőmérséklet nem süllyed 15 fok alá. A lényeg, hogy a reggeli harmat minél előbb száradjon le a fürtök felszínéről, ne jöjjön már hirtelen vagy hosszan tartó csapadék, aminek gyors felvétele esetén a bogyóhéjak megrepedhetnek.

Megkeresésünkre az Agrárminisztérium azt is jelezte, az idei évben a tavalyi évhez képest később kezdődött meg a szüret, jelenleg a korai fajták szürete zajlik. Ezzel kapcsolatban a HNT közölte, az első korai fajták szüreti eredményei nagyon biztatóak, ugyanis nagyon gyümölcsös kiegyensúlyozott savszerkezetű elegáns újborokat mutatnak. Érdemes azt is kiemelni, hogy mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából egy kihívásokkal teli évjáraton vannak túl a borászatok.

Ahogy a szakmai szervezet írja válaszaiban, a hűvös, csapadékos tavasz következtében rendkívül vontatott volt a rügyfakadás. A nyárra egyaránt jellemző csapadékos és meleg időjárás nagy kihívás elé állította a szőlőtermelőket: a meleg és a magas relatív páratartalom növelte a gombafertőzések kialakulásának veszélyét. Jól jellemzi a képet, hogy több termelő a késői fajtákat még augusztus közepén is permetezte.

A több permetezési forduló a magas gázolajárakkal és növényvédőszer árakkal, továbbá magas idénymunkás bérköltséggel párosult. Vele párhuzamosan, a meleg és a csapadék hatására nagy gondot kellett fordítani a sor- és sorköz kultúrállapotának fenntartására és a hajtásnövekedéssel együtt járó erősen kézimunkaerő igényes munkák elvégzésére. Megkeresésünkre az Agrárminisztérium is kiemelte, idén az országban nagyobb csapadék hullott, ami egyrészt segítette a szőlőnövény növekedését, ugyanakkor elősegítette a különböző gombás fertőzések megjelenését. Viszont közölték azt is, azokon az ültetvényeken, ahol a megelőzést, illetve védekezést, nem kezdték meg időben, ott az a szőlőtermés minőségének és mennyiségének a visszaeséséhez vezethetett.

Kik és mennyiért dolgoznak a szőlőszüreteken?

Az idei szüret kapcsán megtudtuk a HNT-től, hogy bár borvidékenként eltérő ugyan a kép, de a gépi szüret jelentős térnyerése alapvetően a rendelkezésre álló kézimunkaerő mennyisége és minősége okozta hiány következtében is felgyorsult. És bár a gépesítés felveti a mérethatékonyság fogalmát, viszont számos borvidéken gépi szüretre specializált szolgáltatók jelentek meg, így a kombájn szüret aránya meghaladja a 70 százalékot országos szintet. Sőt, egyes borvidékeken szinte kizárólagos lett mára a gépi szüret. Ezzel együtt a kézi munkaerő sem tűnt el, és bár erről a HNT nem gyűjt adatot,

ágazati visszajelzések alapján az alkalmi munkavállalók napi munkabére meghaladja a 12 000 forintot.

Természetesen a szüretkor többféle munka merül fel, és a már említett gépesített szüretet kiszolgálni tudó, jól képzett traktoros dolgozók egy hónapban akár 600 ezer forint feletti havi juttatással is számolhatnak. A béreket illetően az Agrárminisztérium elmondta, azok az az átlagos bérszínvonal szerint változnak, a minimálbér elmúlt években történt jelentős emelkedése a szüretelők napidíját is jelentősen megemelte. Ezzel együtt a szüretelésért kapott napszám borvidékenként jelentősen eltér egymástól, például nem mindegy, hogy helyi munkaerőt tudnak alkalmazni, vagy más településekről, esetleg az országhatáron túlról kell a szüretelőket hozni.

Kiemelték azt is, hogy bár a szőlőágazat a többi mezőgazdasági ágazathoz hasonlóan munkaerőhiánnyal küzd, éppen ezért a gépesítés nagysága tényleg áldásos az ágazat számára. Például a gépi szürettel nem csak a munkaerőt lehet megspórolni, hanem ideális körülmények között, akár éjszaka, 15-20 fokos hőmérsékletben lehet leszüretelni a szőlőt, ami jelentős minőségjavulást is eredményez. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben az új szőlőültetvények döntő többségét is ennek megfelelően telepítették, így az egyre modernebb kombájnoknak is köszönhetően kiváló minőségben szüretelhetőek az innen megtermelt szőlők. A folyamatos munkaerőhiány lökte tehát oda az ágazatot, hogy az mind nagyobb gépesítés folyományaként még minőségbeli ugrást is tudott tenni előre.