Súlyos látlelet: nagyon kevés magyar keres annyit, amiből tisztességesen meg lehet élni

A magyarok egynegyede pesszimista a jövedelmét illetően

A magyar lakosság jövedelmi várakozásaira a visszafogott pesszimizmus jellemző: a magyarok 26 százaléka várja azt, hogy csökkeni fog a bevétele a következő három hónapban, 63 százalék nem vár változást, míg 5 százalék jövedelemnövekedéssel számol. 2022 év végén tehát a lakosság bő egynegyede várja azt, hogy csökkenni fog a keresete – derül ki az Egyensúly Intézet agytröszt szegénységi trendeket vizsgáló első közvélemény-kutatásából.

Minden második magyar kevesebbet fogyaszt a következő negyedévben

Bár a lakosság közel kétharmada nem vár bevételcsökkenést, ez nem jelenti azt, hogy a magyarok ne éreznék meg az utóbbi hónapok 20 százalék feletti inflációját. Ez leginkább a fogyasztási szokások várható átrendeződésén látszik: szinte minden fontosabb áruféleségből és szolgáltatásból a magyarok mintegy fele kisebb mennyiséget tervez vásárolni.

Az infláció fogyasztásátrendező hatása látszik azon, hogy

• a magyarok 57 százaléka a korábbinál kevesebbet tervez étterembe menni, belföldi vagy külföldi utazáson részt venni
• a magyarok 55 százaléka a korábbinál kevesebbet tervez ruházati cikkeket, cipőt vásárolni
• a magyarok 54 százaléka visszafogja a lakásfelújítással, bútorral, barkácsáruval kapcsolatos fogyasztásait.

A mindennapi megélhetéshez - és a függőségekhez (dohány, alkohol) - szorosan kötődő területeken azonban a fogyasztás visszaesése relatíve kisebb lesz.  Az egészséggel, öngondoskodással kapcsolatos kiadások (gyógyszerek, egészségügy stb.) vonatkozásában a magyarok igyekeznek fenntartani a fogyasztásukat (49 százalék ugyanannyit kíván fogyasztani). Emellett a rezsivel, a közlekedéssel, a benzinnel, az autózással kapcsolatos kiadásokban, valamint az élelmiszer-vásárlásokban is kisebb fogyasztáscsökkenéssel számolhatunk, mint más szolgáltatáscsoportokban. A megkérdezettek mintegy 5 százaléka kifejezetten bevételnövekedést vár a következő hónapokban, és így minden áru- és szolgáltatáscsoportból többet tervez vásárolni ebben az időszakban.

A lakosság felének nem okoz gondot a fűtésszámla

A megváltozó gazdasági helyzet azonban nemcsak a fogyasztási szokások átrendeződését, hanem kifejezetten az elszegényedés veszélyét is magában hordozza. A kutatás adatokból kiderült, hogy bár a magyar lakosság 49 százalékának semmilyen gondot nem okoz a lakása fűtése és 43 százalék számára nincs anyagi akadálya, hogy rendszeresen húst vagy halat fogyasszon, a magyarok 12 százalékának nincs annyi jövedelme, hogy fűtse a lakását, és 6 százaléka nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy legalább kétnaponta vegyen magának húst vagy halat. További 39 százaléknak időről időre problémát okozhat a fűtésszámla kifizetése, 51 százaléknak pedig a hús vagy a hal megvásárlása.

Családonként 600 ezer forint kell az gondtalan élethez

A kutatása szerint a tipikus (medián) magyar háztartásnak – saját bevallása szerint – nettó 270 000 forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. Az átlagosnak gondolt élethez már kereken nettó 400 000, a gondatlan megélhetéshez pedig nettó 600 000 forintra lenne szükségük a magyaroknak háztartásonként.

Ehhez képest – saját bevallásuk alapján – a magyarok 11 százaléka havi nettó 110 000 forintnál kevesebbet keres személyenként.

Ez azt jelenti, hogy minden tizedik honfitársunk egyedül, házastársa vagy családi segítség nélkül nem rendelkezik a szűkös megélhetés minimumjövedelmi feltételeivel. További 43 százalék keres 110 000 és 250 000 forint között. Ők, amennyiben van másik kereső a háztartásukban, már elérik a szűkös megélhetés alsó küszöbét. A magyarok 22 százalékának havi nettó 250 000 és 350 000 forint közé esik a jövedelme – ez az ötöd közelíti az átlagos szintű megélhetéshez szükséges bevételi szintet. Végezetül a havi nettó 350 000 forintot keresők aránya 24 százalék. A gondtalan élethez szükséges háztartásonkénti havi nettó 600 000 forint bevétellel önállóan (azaz házastársi vagy családi segítség nélkül) a lakosság közel 5 százaléka rendelkezik.