Vége a jó világnak a Balatonnál: ennyiért gályáznak idén nyáron a vendéglátósok

Az előzetes foglalási adatok alapján úgy tűnik, hogy a tavalyi évnél is erősebb nyár áll előttünk, ami a belföldi turizmust illeti. 2020-ban minden addigi rekord megdőlt a nyáron: soha annyi turista nem pihent még belföldön júliusban és augusztusban. A legnépszerűbb úti cél természetesen a Balaton volt, ott realizálódott az összes vendégforgalom 40 százaléka, közel 1,3 millió magyar töltött el több mint négymillió vendégéjszakát - számolt be tavaly augusztusban Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Ennek ellenére KSH adatai már-már drámai visszaesésről tanúskodtak: 2020-ban a kereskedelmi szálláshelyek 58 százalékkal kevesebb, összesen 13 millió vendégéjszakát regisztráltak. Az összes bruttó árbevétele pedig 59 százalékkal csökkent, és 228 milliárd forintot tett ki.

Nagy kérdés azonban, hogy idén a vendégeket kiszolgáló, igencsak megtépázott szektor hogy lesz majd képes állni a sarat: azaz lesz-e elegendő személyzet, aki kiszolgálja majd a nyaralókat?

A helyzet eddig sem volt rózsás

Ahogy arról a Pénzcentrum már tavasszal beszámolt, Kiss Zsuzsanna, a Budapest Marriott Hotel HR igazgatója szerint "a szektorból már 2019-ben is közel 10 000 fős munkavállalói bázis hiányzott, a biztos nyelvtudással rendelkező, nagy teherbírású és motivált kollégákra a járvány előtt is lecsaptak az üzleti szolgáltató központok vagy éppen a call centerek - hogy a külföldi alternatívákról már ne is beszéljünk."

Tavaly a szezon vegyes képet mutatott: a 2020 márciusában külföldről hazaérkezett vendéglátósok a Balatonnál elhelyezkedtek a nyárra, és a kinti fizetésük töredékéért dolgoztak ugyan, de így legalább nem nullázzák le teljesen magukat. Idén azonban annyiban változott a helyzet, hogy sok korábbi vendéglátós elhelyezkedett egyéb szektorokban, ők egyelőre nem akarnak, vagy nem mernek váltani. A keresleti oldalról annyit lehet egyelőre tudni, hogy 2020-as évhez viszonyítva nem sokat változott a helyzet: „A vendéglátós hirdetések száma a 2020-as év azonos időszakához képest minimális, 10 százalékos csökkenést mutatnak. A 2019-es évhez képest viszont lényegesen, 30 százalékkal kevesebb hirdetés van idén a vendéglátásban. A pandémia előtt áprilisban már özönlöttek a hirdetések, idén viszont ez kitolódott, értelemszerűen májusra. A hirdetések számának csökkenése a végleg bezárt vendéglátóhelyeknek, a turisták hiányának, illetve az anyagi kimerülésnek köszönhető. Illetve sokkal óvatosabban kezdik el a személyzet számának növelését. Viszont az, hogy idén is van bőven vendéglátós álláshirdetés, azt mutatja, hogy nem tudták a saját telefonkönyvből feltölteni a helyet, nem tudták visszahívni az elküldött munkavállalókat” – mondta el a Pénzcentrumnak Lukács Beáta, a Simple Job álláskereső portál alapítója.

Nagyon vegyes a kép

Kevesebb az állásajánlat, kevesebb a potenciális érdeklődő is, bár így a szezon elején még nehéz jóslatba bocsátkozni, vannak ilyen és olyan vélemények is. Csak jó idő szükséges, minden egyéb feltétel adott a zavartalan vendégfogadáshoz – ezt  Vágó Péter a Kereskedők és Vállalkozók Veszprém megyei elnöke mondta lapunknak, majd hozzátette, a balatoni szezon nincs veszélyben. Az északi parti vendéglátóhelyeken a főszezoni létszám már most munkába állt, noha még messze vagyunk a telt háztól. A vendéglátóhelyek vezetői elmondták, van mozgás a munkaerőpiacon, de a szabad helyekre lehet szakképzett munkaerőt találni.

A munkaerőközvetítéssel, toborzással foglalkozó BalatonJob üzemeltetője, a M.E.N.T.O.N. Jobs Kft. ügyvezetője, Horváth Tamás azonban nem ennyire optimista: „Ami a turizmust illeti rekordközeli nyarat várunk, éppen ezért idén megerősítettük a toborzócsapatunkat, hogy megfelelően ki tudjuk szolgálni a partnereink igényét: kétszer annyian dolgozunk azon, hogy mindenkinek legyen elegendő mennyiségű, megbízható munkaereje. Már csak azért is, mert az idei évtől egy kicsit jobban tartunk, 2021-ben nehezebb a helyzet.  A vendéglátó szakma fele elhagyta a pályát, másik szektorban helyezkedett el, ahol nem biztos ugyan, hogy megtalálta a számításait, de ott már nem feltétlenül olyan rugalmasak a munkakörülmények, mint a vendéglátásban, értve ezalatt a szigorúan vett felmondási időt. És ameddig nincs a munkavállalónak meg a fix helye, nem mer felmondani, és ha fel is mond, akkor le kell még dolgoznia a 30 napot.

Arról nem is beszélve, hogy ezen munkavállalók egy jelentős része már nem is akarja otthagyni a biztos megélhetését, de sok olyan visszajelzés is érkezett korábbi általunk már többször sikeresen kiközvetített munkavállalótól, alig várják, hogy visszamehessenek külföldre dolgozni a nyugati bérekért, mert egészen egyszerűen kiürült a családi kassza az elmúlt hónapok alatt, és nem mernek itthon elhelyezkedni.”

Nagyon hasonló tendenciáról számolt be Lukács Beáta is, aki adatbázisukból, és saját felhasználóiknak kiküldött kutatásaikból azt a következtetést vonta le, hogy a munkavállalói aktivitás, a keresések és a jelentkezések száma 30 százalékkal csökkentek, azonos megtekintési számok mellett, ami azt mutatja, hogy akinek most stabil munkahelye van, az sokkal nehezebben vált. Sokkal hosszabb időre van még szükség, hogy az emberek bizalma visszaálljon, ne féljenek egy újabb hullámtól.

A bér ma is kulcskérdés

A Pénzcentrum oldalán sok éve foglalkozunk már a nyári Balatonon megkereshető bérekkel: a covid előtt súlyosan munkaerőhiányos helyzetben nem volt ritka az sem, hogy egy szakács nyugat-európai fizetéssel foglalkoztattak, akár 1-1,2 millió forintot is el tudott kérni havonta, amiért cserébe persze éjt nappallá téve kellett dolgoznia 2 hónapon keresztül.

Vágó Péter is megerősítette, hogy a bérek emelkedése nem ez évben kezdődött, egy folyamat, mely a pandémia utáni nyitáskor felerősödött, ám mértéke szerinte nem irreális. A vendéglátó szakma a gazdaságosság mértékig hajlandó béreket emelni, magyarul a jó munkaerőt megfizeti, a szerencsét próbálót fel sem veszi.

A balatoni munkaadóknak, szolgáltatóknak 5-10 évvel ezelőtt még nem igazán volt jó hírük, de az 5-6 évvel ezelőtti gasztroforradalom kitörése óta sokat változott a helyzet: folyamatosan egyre erősebb szintet kezdett el képviselni a Balaton. Ez az irányváltás Horváth Tamás toborzócégének felfogásához nagyon passzol, hiszen komplex humánszolgáltatóként úgy gondolják, hogy nem szeretnének fűnek-fának, esetleg kétes hírű vállalkozónak munkaerőt szolgáltatni:

Nagyon megválogatjuk, hogy kivel dolgozunk. Nyilván nem vagyunk nonprofit cég, de erre igyekszünk figyelni. Ennek ellenére évről évre egyre több céggel tudunk együttműködni, és az látjuk, hogy a becsületes vállalkozásoknak egyre nagyobb szüksége van megbízható, minőségi munkaerőre.

Iparági információink szerint idén konyhai kisegítőként, takarítóként 1200 - 1300 forintos nettó órabér ma már mindenféleképpen elvárható, ezt az összeget ki kell fizetni a munkavállalóknak. Egy pultos-felszolgálónak 1500 forint a nettó órabére, egy szakácsnak viszont már 2000-2500 forint.

Ha kíváncsiak vagyunk a havi kereseti lehetőségre, akkor ezeket az összegeket nem 160-nal kell felszorozni (napi 8 óra, heti 5 nap), hanem inkább 10-12 órával, heti 6 nappal kell számolni.

Így egy takarító, konyhai kisegítő ilyen mennyiségű munka mellett havi nettó 345 - 374 ezer forint között is megkereshet, 430 ezer forint körül egy felszolgáló, egy szakács pedig 580 és 720 ezer forint között is.

A bérek a szakértők szerint stagnálnak, előző évhez képest nem ajánlanak magasabb béreket most. Sőt, az alacsonyabban képzett munkavállalóknál még csökkent is valamennyire. Lukács Beáta állásportál üzemeltetőjeként jól rálát a piacra és a bérekre, úgy látja, ezt az változtathatja majd meg, ha visszaáll a vendéglátósok külföldre ingázása.

A bér nem minden: körülmények egyre fontosabb

A béreken kívül a munkakörülmények javításáért is sokat tettek a vendéglátó egységek, amely szintén fontos szempont lett az elhelyezkedésnél – mondta el a veszprémi KISOSZ elnöke, és ugyanerről beszélt Horváth Tamás toborzó is: „Az elmúlt 5 évben látványosan megemelkedtek bérek, fehéredett a szektor, javultak a foglalkoztatási formák köszönhetően a piaci helyzetnek és főleg a generációváltásoknak. Ma már jellemzően igényesebb szállásokat biztosítanak a munkavállalóknak, illetve a munkakörülmények, a munkaórák száma is emberibb léptékben működik: sokan felismerték, hogy jobb teljesítményt nyújt az a szakács, pincér, vagy pultos, aki nincs a túlterhelve. Ha a dolgozó kipihenten áll be a pultba, fókuszáltabb, és ha elégedetten távozik a nyár végén, akkor a következő szezonban is számíthat rá a vállalkozó.

Hogy lesz ember a Balaton parti éttermekben, büfékben? Egyetlen megoldást látok a béremelés mellett, minél jobban igazodni kell a munkavállalók igényeihez”

Megújul a HORECA?

Kulcsfontosságú a vendéglátás- és a szállodaipar számára, hogy a válságból megerősödve, új tervekkel, jobb béropciókkal kerüljön ki, tehát az egész HORECA ágazatban szintlépésre van szükség ahhoz, hogy versenyképes maradhasson hosszabb távon a munkaerőpiacon.

Abban bíznak a szektorban tevékenykedő vezetők, hogy a szakmájuk iránt elkötelezett vendéglátósok a válságot követően visszatérnek eredeti hivatásukhoz. A vendéglátó- és szállodaipar számára a legfontosabb cél, hogy mihamarabb visszaépítse az elmúlt egy évben megingott bizalmat és hosszabb távon is biztos alternatívát nyújtson a munkavállalóknak - ebben teljes az egyetértés a szakmában.