Tragédia a magyar munkahelyeken: 5 tünet, amiből biztosan tudhatod, hogy veszélyes volt a visszatérés

A több mint egy éve tartó koronavírus járvány és az azt kísérő, komplett szektorok működését visszavető intézkedések nem csak anyagilag, de mentálisan is megtörték az embereket. Bár az oltakozási és újranyitási folyamat felpörgésével a munkahelyekre való visszatérés is egyre több magyar számára válik realitássá, sok munkavállalónak ez is inkább bizonytalanság érzetet semmint örömöt okoz. 

A pandémia ugyanis visszafordíthatatlan nyomot hagyott életünkön: a gyermekneveléstől az anyagi biztonságunkon keresztül számos dologkról alkotott képünket forgatta fel gyökerestül és stresszforrások sorozatával szembesített minket az immár több mint egy éve tartó időszak alatt. Az átalakult életformánk miatt érzett nyomás sokrétűségével pedig sokan még csak most fognak majd szembesülni.

A stressz ugyanis olyan dolog, amit az idő - ha nem kezeljük - nem begyógyit, hanem sokkal inkább halmoz.

Éppen ezért szakértők segítségével megmutatjuk, mik az árulkodó jelei annak, hogy a koronavírus átformalta a te munkáról alkotott képedet is, de persze felvillantjuk azt is, hogyan küzdhetsz meg ezekkel a negatív hatásokkal.

Elveszett minden motivációd

Ha a munkahelyi stressz általi nyomás túlmegy egy ponton, az komoly károkat okozhat mentális egészségünkben. Úgy érezhetjük tőle, állandóan el vagyunk havazva és folyton azon kattoghatunk, hogy csak legyen már vége a munkanapnak. Most pedig a váratlanul hosszúra nyúlt home office alatt annak a veszélye is fennáll, hogy a sok tennivaló mellett még végtelenül el is unjuk magunkat odahaza.

Az így kialakult motivációhiány könnyen koncentrációnk elvesztéséhez és munkánk minőségének romlásához vezethet

- hívja fel a figylemet Yesel Yoon, karriertanácsadásra specializálódott pszichológus. És hogy mi lehet egy ilyen állapot kialakulásának hátterében?  "A jelen pandémiás helyzetben például a kisebb-nagyobb munkahelyi sikerek érzetének hiánya. A fizetésemelések és bónuszok csúszása, vagy az ebédszünetek alatti kollegiális beszélgetések hiánya" - emeli ki el a szakértő.

Zokon veszed, ha mások szerint minden a legnagyobb rendben

Dühítő lehet, ha az általunk észlelt körülmények köszönőviszonyban sincsenek a főnökünk által sulykoltakkal. Egy a Microsoft által márciusban publikált kérdőíves kutatásban például a válaszadó cégvezetők 61%-ban prosperáló időszakról számoltak be, míg a döntéshozatali helyzetben nem lévő egyszerű dolgozóknak csak 38%-a gondolta így. Majdnem minden ötödik alkalmazott gondolta viszont úgy,

a munkáltatója nem törődik a munkájuk és magánéletük közti egyensúllyal és túldolgoztatja őket.

Ha az emberektől továbbra is azonos mennyiségű és minőségű munkát várnak el, anélkül, hogy ezt bármivel elismernék, az elkerülhetetlenül problémákhoz vezet. Főleg ilyen, országokon és ágazatokon átívelő válság idején.

Szorongsz, ha az irodába való visszaszokásra gondolsz

Az otthoni munkavégzésre való átállás kezdetben sokaknak demotiváló volt, de mostanra a legtöbb dolgozónak sikerült adaptálódnia a helyzethez és új munkamódszereket és szokásokat alakított ki.

Nem csoda tehát, hogy sokan ódzkodnak az irodába való visszatéréstől

- vélekedett a Rutgers Egyetem professzora, Jessica Methot. Sorra hívják vissza a környezetünkben élőket munkahelyükre, ami a legtöbbeket várakozással, de számtalan munkavállalót sokkal inkább aggodalommal tölt el. Kérdéses ugyanis, milyen lesz a pandémia után az irodánk légköre és többek közt az is, főnökünk hogyan fogja betartani és betartatni az ajánlott járványvédelmi intézkedéseket.

Komolyan gondolkodsz a munkahelyváltáson

A koronavírus járvány alatti anyagi bizonytalanság légkörében számtalan dolgozó halasztotta el tervezett munkahelyváltását. Részint mert hiába volt elegük jelenlegi munkahelyükből, a járvány alatt úgy érezték örülni kell a biztos megélhetésnek, részint pedig az álláshirdetések számának megcsappanása miatt.

A gyorsuló oltási és újranyitási programok viszont mostanra az álláspiac éledezéséhez és a váltani vágyó alkalmazottak figyelmének élénküléséhez vezettek.  A szakértő szerint rengetegen érzik most, hogy ideje újra szétnézni az állásportálokon és frissíteni az önéletrajzokat, mert már túl régóta boldogtalanok jelenlegi helyükön és végre itt a reális esély a váltásra.

A gazdaság kezd újraindulni és ez ahhoz vezetett, hogy ténylegesen elérhetőek nyitott pozíciónk… ez most reményt ad az embereknek

- vélekednek a szakértők.

Máshogy tekintesz a karrieredre, mint a pandémia előtt

A munkahelyek elvesztése fájdalmasan gyakori esemény volt az aktív korúak életében a tavalyi év során. Egy a Gallup által 2020 második felében végzett kutatás eredményei szerint világszerte 1 milliárd ember maradt munka nélkül a járvány alatt és a magyarországi statisztikák is alátámasztják a helyzet súlyosságát.

Ez sokunk munkáról alkotott képét alakította át gyökerestül. A legtöbben ugyanis, ha szerencsés esetben nem is a bőrünkön, de legalábbis környezetünkben tapasztalták, hogy az elbocsátási hullamáok állandó lehetősége céltudatosságunk és biztonságérzetünk elvesztéséhez is vezethet.

Akikre pedig valamilyen szinten hatással van az elbocsátási hullám, könnyen kialakíthatnak egy belső védekező mechanizmust a kedvezőtlen hatások kockázatának csökkentésére, ez pedig hosszú távon torzíthatja realitásérzéküket és kedvezőtlen helyzetekben egy rossz munkahelyen való megragadásukhoz vezethet. Akik megúszták munkahelyük elvesztését persze ugyanúgy felvehetnek ilyesféle gondolkodási mechanizmusokat, de a pszichológus bármelyik esetben óva int, hogy bárki is alapvetésévé tegye a kockázatkerülést.

Nem szabad a félelem és belső bizonytalanság miatt lemondani egy olyan álláslehetőségről, amiről régóta álmodoztunk.

Mássz ki a gödörből!

Az intő jelek felülvizsgálata után a szakértők végső tanácsa az, hogy ha ilyen kockázatkerülő gondolkodási mintákat észlelünk a munkánkról való gondolkodással kapcsolatban, érdemes végiggondolnunk, mitől is tartunk igazából a karrierváltással kapcsolatban. Érdemes tehát józanul végiggondolni, hogy miben látunk valójában kockázatot az életünkre nézve. Ez azért fontos, mert ha ezt tisztázzuk magunkban, akkor azt is tudni fogjuk, pontosan mit kell tennünk a kockázat csökkentésének az érdekében. Egy biztos, a félelemnek semmilyen esetben sem szabad karrierünk vezérfonalává válnia.