Ez vár azokra, akiknek idén nem sikerül az érettségi, felvételi: még jobban is járhatnak?

A járvány már második éve forgatja fel teljesen a diákok életét, különösképpen az érettségi előtt állókét. Tavaly március közepétől álltak át a digitális tanrendre a gimnáziumok, és hiába remélték, az érettségiig nem is oldották fel ezt a korlátozást. Aztán novemberben jött a második hullám, a középiskolák azóta is nagyrészt zárva vannak - bár a különböző diákszervezetek több fórumon kérték, hogy az érettségi előtt a végzős évfolyamokon álljon vissza a tantermi oktatás, ez idáig nem történt meg. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár mindössze arra kérte az intézményeket, hogy különösen a közismereti tárgyakból biztosítsanak lehetőséget az egyéni és csoportos konzultációkra személyesen a végzős tanulóknak az érettségire felkészítés érdekében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Két egyetemet otthagyva lett elismert festő Nemes Márton: a képei már milliókat érnek

Nemes Márton négy éve él és dolgozik Londonban. Bár még csak 34 éves, a képeit már most milliókért vásárolják meg a gyűjtők. A festőművész Székesfehérváron született, Magyarországon két egyetemre, a BME-re és a Képzőművészetire is járt, de egyiket sem fejezte be, ennek ellenére már a húszas évei közepére bekerült a Deák Erika Galériába, ekkor már képei eladásából élt. "Mindig vannak falak, amiket át kell törnöm" - vallja Nemes Márton, akivel a Pénzcentrumnak adott életútinterjúja során beszélgettünk többek között: a művészethez vezető útjáról; a gyermekkoráról, arról, miként viszonyultak a szülei a törekvéseihez; hogy mennyivel másabb a londoni művészvilág, mint a budapesti; hogyan hatott a művészetére az angol főváros; hogyan fogadták Magyarországon, hogy már igen fiatalon meglehetősen nagy sikereket ért el; mit szólt ahhoz, hogy az MNB több képét is megvásárolta, vagy hogy mi a véleménye arról, a magyar piac meddig fogja még elbírni a festményei rohamos árnövekedését.

Az idén tavasszal érettségiző évfolyam tanulmányait negatívan befolyásta már a múlt év végi hirtelen átállás is a digitális oktatásra, viszont idén a novemberben bevezetett korlátozás még nagyobb érvágást jelentett. Arról nem is szólva, hogy rengeteg előrehozott érettségi maradt el - hiszen nem is voltak engedélyezve - a tavaly kezdődő járvány miatt tavasszal, amelyeknek csak egy részét pótolták a tanulók ősszel, így az elmaradt előrehozott érettségiket idén tavasszal kell majd teljesítenie rengeteg diáknak. Ezen felül ott van még a felvételit nehezítő tényezők között a nyelvvizsgára való felkészülést, vizsgázás nehezítettsége járvány idején, amiért többletpont jár, vagy a tanulmányi versenyeken elért eredmények, sporteredmények. Ezekre is sokkal nehezebb digitálisan, önállóan felkészülni.

Ráadásul ott volt még az az 50 óra közösségi munka is, amelyet szintén nem töröltek el a feltételek közül: "Mivel a közösségi szolgálat teljesítését a tanulók jellemzően nem közvetlenül az érettségi vizsga előtt teljesítik, hanem a 9-11. évfolyamok alatt - írta az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatójában - ezért az 50 óra közösségi szolgálat feltétele továbbra is áll." Viszont a mostani 12. (13.) évfolyamok tanulói közül feltételezhetően sokan tervezték ezt a feltételt a múlt év nyarán abszolválni, ami szintén nehézkesebb volt a járvány miatt. Így még mindig lehetnek tanulók, akiknek ez a feltétel hiányzik. (Ha így áll a dolog azt érdemes megfontolni, hogy kivételesen az iskolák bevonhatják a tanulókat a tantermen kívüli, digitális oktatás iskolai folyamatába a fennmaradt közösségi szolgálatos órák erejéig, vagy segíthetik, mentorálhatják diáktársaikat online.)

Viszont elkeseredni nem érdemes! Semmiképp se azért döntsön valaki az évhalasztás mellett, mert kilátástalannak érzi az érettségire való felkészülést. Rengeteg oktatási segédanyag található a fontos tárgyakból az interneten, és ahogy az járványmentes években szokás volt, idén sem tilos átmenni egy osztálytárshoz tanulni - ügyelve a szociális távolságtartásra, stb. Az elmúlt évek érettségi feladatsorai is elérhetőek interneten, tehát a próbaérettségit is meg lehet rendezni otthoni körülmények között, hogy a tanuló rájöjjön, milyen feladatokkal nem boldogul és célzottan kérhessen segítséget a felkészítő tanáraitól.

Ha nem sikerül a vizsga, az sem a világvége!

Sokan úgy érezhetik, hogy ez az egy esélyük van, ha ezt elrontják, nem veszik fel őket a szakra, ahová vágynak és végzetesen elrontják az egész felnőtt életüket - ami még el sem kezdődött. Pedig ez egyáltalán nem igaz! Az érettségi vizsgákat ki lehet javítani, lehet közben többletpontokat szerezni, és megpróbálni egy év múlva - addig is hasznosan eltöltve az időt. Például egy felsőfokú szakképzés jeles (5) záróvizsga-eredmény alapján 32, jó (4) jegy alapján 20, közepes (3) jegy alapján 10 többletpont jár. Közben fel lehet készülni akár a javító érettségire is 1-2 fontos tárgyból. Igaz, egy ilyen képzés két év "kihagyást" jelent, viszont legjobb, ha nem így tekint rá az ember.

Az, hogy ez mennyire hangzik jól vagy rosszul csak a hozzáálláson múlik, hogy ezt lehetőségként vagy kudarcként fogja fel az ember. A jó hír, hogy a hozzáálláson is lehet változtatni. Érdemes belegondolni, hányan hagyják ott az egyetemet diploma előtt, sokszor már egy év után - aminek sokszor az az oka, hogy rájönnek: mégsem az ő világuk. Nem jobb akkor kipróbálni előtte egy felsőoktatási szakképzést, ami után még mindig el lehet menni főiskolára, már úgy, hogy van foglamunk arról, miről szól a szak (és még többletpontot is jelent a felvételin)? Vagy lehet választani mást is - de már egy szakmával a kezünkben, és mégsem vesztegettük az időnket.

Ezen kívül, ha valakinek rosszul sikerülne az érettségi, és ki akarja javítani - a tanulás mellett dolgozhat is. Erre azoknak is van lehetőségük, akiknek sikerült az érettségijük, viszont nem akarják idén ősszel kezdeni az egyetemet, mert lehetséges, hogy a járvány miatt még távoktatásban kellene részt venniük. (Sikeres felvételi, beíratkozás után is lehet a passzív félév/év mellett dönteni, ezt még nem most kell kitalálni, érdemes kivárni, hogy ősszel hogy áll a járványhelyzet.) Lehetséges, hogy az érettségi előtt állók számára az, hogy munkával és tanulással tölsenek egy évet még az egyetem előtt, szintén nem hangzik valami jól.

Annak, aki mindenképpen szeretne felsőoktatásban tanulni, és ott szerezni szakmát, diplomát, az érettségi gyakran csak egy "belépő" oda, később alig fogja érdekelni a munkaadókat, akikhez az ember pályázik. Annál fontosabb a munkakörnek megfelelő végzettség, adott esetben a nyelvtudás (nem a papír, a valós tudás) és a munkatapasztalat. A munkaerőpiacra kilépve ugyanis azt tapasztalhatja az ember, hogy akkor indulhatna előnnyel, ha már lenne rögtön 1-2 éves releváns munkatapasztalata, amire tanulás mellett nem is tudott volna szert tenni.

Mi is az a gap year, vagy szabad év?

Magyarországon még nem igazán terjedt el, de a világ nyugati felén egyre gyakoribb, hogy az érettségizett diákok kihagynak egy évet az egyetem megkezdése előtt. Az angolul gap year, magyarul legtöbbször "szabad év" korántsem ritka jelenség: a Year Out Group adatai szerint a (pandémia előtt) 230 ezer 18 és 25 év közötti fiatal élt a lehetőséggel az Egyesült Királyságban. Ráadásul 60 százalékuknak éppen ez a halasztás segített abban, hogy határozott döntést tudjanak hozni abban, milyen szakon tanulnak tovább.

A magyar felvételi statisztikákat megvizsgálva a felvi.hu adatai szerint 2020-ban és 2021-ben nagyban visszaesett az alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezők száma. Lehetséges, hogy a fiatalok közül mégis egyre többen döntenek úgy, hogy mielőtt még továbbtanulnának, szereznek szakmát, kipróbálnak egy felsőfokú szakképzést, vagy elmennek dolgozni - ezt egyelőre még nem lehet tudni, csak a hpsszú távú pályakövetési adatokból derülhet majd ki.

Még az is lehet, hogy Magyarországon is kezd terjedni a szabad év - de ez csak részben lehet indok ekkora visszaesésre, hiszen elég nehezen hihető, hogy 2020-ban hirtelen ennyire népszerű lett volna. Bár a felvételi leadásának határidejéig 2020-ban még nem volt pandémia, idén már ez a hatás is érvényesülhet. Nehéz lenne ebből kihámozni, hogy hányan vannak közülük, akinek egyszerűen csak szimpatikus opciónak tűnt a gap year. Valószínűleg nem sokkal többen, mint eddig.

A negatív megítélés sem segít ezen igazán, hiszen egyes vélekedések szerint ez az év csak egy elnyújtott nyári szünet, ami csak a láblógatásról szól, vagy azt gondolják, hogy csak azok hagynak ki egy évet, akiknek nem sikerült a felvételi. Pedig ez egyáltalán nincs így! A gap year sokkal inkább szól arról, hogy a diák tapasztalatot gyűjtsön: akár azon a területen, amelyen szeretné kipróbálni magát, akár a munkaerőpiacon. Elvégezzen tanfolyamokat, így új készségekre, tudásra tegyen szert, vagy például fejlessze a nyelvtudását - sokszor ezért a kihagyott év része az utazás is, bár ezt a járványhelyzet valószínűleg 2021-ben sem teszi lehetővé.

Hogyan töltsd hasznosan a kihagyott évet a járvány ellenére?

A szabad év lehetőséget nyújt a fejlődésre, a tapasztalatszerzésre - akár a munka világában, az önkénteskedésre, a személyes függetlenség nagyobb megtapasztalására, olyan tervek, álmok megvalósítására, amire tanulás mellett nem volt ideje az embernek. Az érettségi hajrában még a világjárvány előtt is gyakran annyira kimerültek a tanulók, annyira csak a jó vizsgaeredmény, és felvételi lebeg a szemük előtt, hogy elfelejtik, hogy felfedezzék, mik is a céljaik.

Az élet értelmének felfedezésére nyilván nem elég egy szabad év, viszont közelebb lehet kerülni hozzá, mintha az érettségi után a diplomaszerzés, utána a munka lebegne valakinek a szeme előtt. Azonban a nagyobb önismeret megszerzésére is több tér nyílik egy szabad év alatt: kik vagyunk, mire vágyunk.

Ehhez azonban erőfeszítésekre, céltudatosságra és tervezésre van szükség. Anélkül nem is érdemes belevágni a szabad évbe, hogy ne határoznánk el: tevékenyen töltjük, kihasználjuk ezt az időt. Ez nem azt jelenti, hogy nap minden óráját be kell osztani előre, hanem inkább úgy kell elképzelni, mint egy főállást. Napi 8 órát érdemes szánni hétközben a kitűzött feladatainkra: lehet ez érettségire készülés, nyelvtanulás, munka, önkénteskedés - vagy önfejlesztés is. Be kell osztani, hogy ezek közül mivel mennyi időt tölt el az ember, és kitűzni célokat, elérendő mérföldköveket. Így maradhat végig motivált az ember.

Gyakorlati tanácsok:

Foglald el magad folyamatosan: önkénteskedj, jelentkezz állásokra, kreatívkodj, tanulj új készségeket (rengeteg online tanfolyam áll most rendelkezésre a fotózástól kezdve, a kreatív szövegíráson át az asszetív kommunikációig), tanulj meg vezetni, sportolj, találd meg a neked való közösséged, és légy ennek aktav tagja, stb.

Készítsd ela (covid-kompatibilis) önéletrajzodat, és frissítsd év közben azokkal a készségekkel, amiket már megszereztél! Akkor is, ha nem keresel folyamatosan állást a CV-d frissítése motivál a céljaid elérésében.

Tudatosan szánj időt a kikapcsolódásra, pihenésre. Ha ezt nem tervezed meg előre, akkor kimerülsz, és akkor is pihenni fogsz, amikor épp dolgod lenne, és ez egyáltalán nem lesz pihentető. Sokkal inkább stresszes! Fontos a járvány alatt, hogy lehetőséget adjon az ember magának, hogy felfedezze, milyen tevékenységek tudják kikapcsolni, hiszen lehetséges, hogy az eddig jól bevált eszközök már nem segítenek, vagy nem elegek. Ez is egy tanulási folyamat, önmagunk jobb megismerésével pedig mindig csak nyerhetünk!

Tervezd a jövőd! Gondold át a céljaidat, mit szeretnél tanulni, hová szeretnél utazni, akarsz-e majd például Erasmus-szal külföldre menni, ha erre lesz lehetőség, milyen programokon vennél részt szívesen. Bár a közeljövő még bizonytalan, lassan de biztosan úrrá lesz a világ a koronavírus járványon, és akkor neked már nem kell azon gondolkodnod, mihez fogj, hová utazz.

Gondolj az anyagiakra! Ahogy említettük, sokan arra is használják a kihagyott évet, hogy tőkét gyűjtsenek, amelyet majd a tanulmányaikra, jogsira, a lakhatásukra, utazásra, digitális eszközökre, stb. költhetnek. Gyakran egyetemista korában a "legszegényebb" az ember, hiszen jóval több kiadása van, mint középiskolásként, a keretek viszont szűkösek, ezért programokról, lehetőségekről kell lemondaniuk.

Arra buzdítunk mindenkit, aki az év kihagyása mellett döntene, hogy legalább pár órányi munkát vállaljon hetente, amivel pénzt keres, és amit félretehet, megspórolhat. A saját jövedelem által nagyobb függetlenségre, személyes szabadságra tehetnek szert a fiatalok, és - ismétlésképpen - a korai munkatapasztalatból a későbbiekben is csak profitálni lehet.

Gondolj másokra: önkénteskedj. Amellett, hogy jól mutat az önéletrajzban, új készségekkel szolgálhat, nagyban hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez. Magyarországon is sok számos olyan szervezet van, amely szívesen fogad önkénteseket, és a pandémia miatt csak még nagyobb szükség lett a segítő kezekre.