Óriási tartalékok vannak a magyar munkaerőpiacon: mégsem kér belőlük senki?

Az elmúlt 3-4 év a súlyos munkaerőhiányról szólt: a magyar gazdaságban a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya volt a legnagyobb probléma. Ezekben az időszakokban a társadalom tartalékai felé nyúltak a toborzók, sőt a kormányzat is, megszólítva a nyugdíjasokat, a diákokat, a kismamákat és a megváltozott munkaképességű személyeket.

A pandémia a fogyasztás mérséklődését, azaz keresletcsökkenést okozott a gazdaságban, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világban, így a munkaerőpiaci helyzet azonnal megváltozott - mondta a Portfolio-nak még október végén Parragh László, az MKIK elnöke. A cégek úgy látják, hogy a koronavírus-járványnak hosszabb távú hatásai is lesznek.

Más vélemények szerint egyes szektorokban azonban igenis ismét felütötte fejét a munkaerőhiány, A Prohuman tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos ágazatokban már újra munkaerőhiányról lehet beszélni, így például feldolgozóipari, termelő és gyártó szektorokban. A vállalat szakemberei szerint jelenleg nem lehet tudni, hogy mindez mennyire lesz tartós, hiszen a járvány-helyzet számos kockázatot és bizonytalanságot rejt, és ez kihatással lehet a vállalatok teljesítményére, piacaira és beruházásokra, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a foglalkoztatást is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt már látni az alagút végét: ezeken a helyeken magyarok tízezrei kaphatnának munkát

A járvány-válság miatt munkakeresők tízezrei fordultak szinte egyik napról a másikra a munkaerőkölcsönző vállalatokhoz. Az elmúlt hónapok újraindulásának köszönhetően pedig már ezreket sikerült újra munkába állítani a különböző szektorokban. Bár szakértők szerint még nincs ok hátradőlni, de egyes szektorokban már újra munkaerőhiányról lehet beszélni.

Mindezektől függetlenül tény, hogy a megváltozott munkaképességű személyek minél szélesebb körű foglalkoztatása a mindenkori cél, nem csak gazdasági, de szociális megfontolások mentén is.

Az "MMK-sok"

Magyarországon 10 évente van népszámlálás, a köztes időszakban, félidőben egy ún. mikrocenzus, így a legfrissebb hivatalos statisztikai adatok 2011-ből, illetve 2016-ból vannak. 2011-es népszámlálás adatai alapján: 767 ezer fő vallotta magát megváltozott munkaképességűnek, közülük mintegy 200 ezer fő a fogyatékos személyek száma. (Kifejezetten az volt a kérdés, hogy megváltozott munkaképességű-e, a tartós betegségben szenvedő, illetve egészségkárosodott személyek nagyobb arányban lesznek megváltozott munkaképességűek).

 - mondta el a Pénzcentrumnak Facsar-Bencsik Orsolya, a Salva Vita Alapítvány munkatársa, majd hozzátette, hogy ez minden esetben egyéni élethelyzet, állapot függvénye, és olyan helyzetek, emberek is vannak, akik esetében nem feltétlenül indokolt a minősítési folyamat elvégzése. Ők az alapítványnál elsősorban értelmi fogyatékos/ autista és megváltozott munkaképességű személyekkel foglalkoznak.

Milyen esélyeik vannak?

A KSH a legutóbbi népszámláláskor megállapította, hogy  15-64 éves megváltozott munkaképességű személyek rendkívül alacsony, 18,1 százalékos foglalkoztatási rátája az iskolai végzettség növekedése mentén sem javul látványosan. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rátája az iskolai végzettség minden szintjén jóval alacsonyabb egészséges társaikénál, és még a munkavállalás szempontjából legkedvezőbbnek tekinthető felsőfokú végzettségűeket jellemző 31 százalékos érték is csak igen kis mértékben haladja meg a legfeljebb alapfokú végzettségű, de egészséges népesség foglalkoztatási rátáját (29,2%).

A legfrissebb hivatalos statisztika szerint, amely 2016-os, Magyarországon 408 ezer fogyatékos személy élt, 2011-ben 490 ezer. A fogyatékos lakosság számának csökkenésében több ok között feltételezhetően meghatározó szerepet játszik, hogy az egészségi állapothoz kapcsolódó szociális ellátások rendszere a vizsgált időszakban jelentős mértékben átalakult, megszűnt a rokkantsági nyugdíj, felülvizsgálták az érintettek visszahelyezhetőségét a munkaerőpiacra, az idősebbek ellátását öregségi nyugdíjra váltották, valamint átalakultak az ellátórendszer jogosultsági feltételei - olvasható a KSH 2016-os mikrocenzusában.

Közülük 2011-ben 13 százalék volt foglalkoztatott, 2016-ban 16 százalék a KSH adatai szerint, 2019-re pedig 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder becslése szerint. A megváltozott munkaképességű személyek többsége a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban, elsősorban humán és szociális területen dolgozik, 40 százalékuk részmunkaidőben látja el feladatait.

A 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok mintegy 80 százaléka foglalkoztat már megváltozott munkaképességű kollégát, a legmagasabb arányban Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (93, illetve 86%), a legalacsonyabb arányban pedig Nógrád megyében (55%).

Egy vállalatnak hol éri meg?

Egy vállalatnak, aki több mint 25 főt foglalkoztat, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie, ha a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak aránya kevesebb, mint 5 %. Tehát gyakorlatilag 25 munkavállalónként 1 megváltozott munkaképességű személyt kellene foglalkoztatni. Amennyiben ez nincs meg, a hiányzó létszám után a mindenkori minimálbér kilencszeresével megegyező összeget, 2020-ban 1.449.000 ft, ún. rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie.

Ám a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülésen kívül, egy vállalat megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetében mentesül a szociális hozzájárulási adó befizetése alól, ami most a bruttó fizetésének a 15,5 százaléka - ez leginkább a magasabb fizetésű munkavállalók esetében érdekes. Ám Facsar-Bencsik Orsolya szerint vannak ennél értékesebb hozadékai is:

- mondta el a szakember. Ami nemzetközi felmérések alapján is fontos szempont még, hogy a cégek vásárlói, ügyfelei között is vannak fogyatékos emberek, akiket jobban ki tudnak szolgálni azok, akiknek a munkatársaik között is vannak érintettek, hiszen saját tapasztalatból tudják, mire kell figyelni a velük való interakció során. Valamint ma már, főleg a fiatalabb generáció munkakeresése során kifejezetten szempont, hogy a cég mennyire elkötelezett társadalmi ügyek pl. az esélyegyenlőség, sokszínűség mellett. Abszolút presztízskérdés ma már, hogy egy cégnek jó legyen a hírneve ilyen téren is, ha igazán jó és elkötelezett munkaerőt akar.

Mennyire nyitottak a magyar cégek?

Ezek után adódik a kérdés, mennyire nyitottak a magyar cégek a mmk-sok irányába? Orsolya szerint a magyar cégek ma már sokkal nyitottabbak a fogyatékos személyek fogadására, mint 1993-ban, az alapítvány indulásakor. Bár természetesen még ma is sok cég van, amely hamarabb választanak egy nem fogyatékos személyt munkatársnak.

Az Alapítvány által szervezett találkozások, elsősorban a szemléletformálásról szólnak, létrehoznak egy személyes találkozást egy fogyatékos személy és egy nyitott munkáltató között. Ezekben az esetekben nem elsődleges szempont, hogy az a személy, akit odavisznek valóban megfelelő lehet-e munkatársnak. Ellenben amikor elhelyeznek valakit, azt a folyamatot komoly felmérés előzi meg, mely során kiderül, hogy a jelentkező milyen munkára alkalmas, mit szeretne csinálni, és a munkáltatóval is több találkozás történik a folyamat során.