Magyar melósokat keresnek: 450 ezres fizetés, de nőket nem vesznek fel

• Bruttó 200-250 ezer forintos havi bérrel keresnek anyagmozgató rakodót Bács-Kiskun megyében,

• ugyanezen munkahelyre bruttó 250-450 ezer forintos fizetéssel gépkezelők jelentkezését is várják,

• egy Somogy megyei baromfi-feldolgozóban pedig nettó 1050 forintos órabérrel keresnek betanított munkásokat.

A fenti hirdetéseket az Irányár országos hirdetési hetilap aktuális számában találtuk, közös bennük, hogy 

Mindemellett a baromfi-feldolgozóba jelentkezhetnek nők is, de a hirdetés szerint ők közel 5 százalékkal kevesebb bérre számíthatnak majd, mint a férfi munkavállalók. Mutatjuk a konkrét hirdetéseket, melyekből azokat az adatokat kitakartuk, amelyek a hirdető cégek azonosítására szolgálhatnának, mivel a jelenséget tartjuk fontosnak és nem azt, hogy egyes cégek HR-gyakorlatát pécézzük ki:

Bár érthető, hogy egy baromfi üzemben a nehezebb munkára erősebb fizikumú munkavállalók jelentkezését várják, ahogy az is, hogy rakodni is egyszerűbben tudnak erősebb emberek, de ha egy átlagos munkahelyen körbenézünk, akkor nem biztos, hogy azt látjuk, hogy a férfiak mind izompacsirták, a nők pedig mind gyengék. Ennek megfelelően furcsa, hogy a fenti álláshirdetések ilyen nyilvánvalóan különbséget tesznek férfiak és nők között.

A különbségtételnél persze tovább is mehetünk, hisz a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  úgy fogalmaz, hogy

Ezen kívül az álláshirdetésekről külön is szól a törvény, mely szerint az

E passzusokból már egyértelműen következhetne, hogy a törvény betartása fölött őrködő Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) el is járhatna az ügyben, azonban van egy körülmény, ami ezt akadályozza.

erre csak akkor van lehetősége, ha a törvénysértés gyanúja

• a magyar államnál, 

• a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, továbbá ezek szerveinél,

• a hatósági jogkört gyakorló szervezeteknél, valamint

• a Magyar Honvédségnél vagy a rendvédelmi szerveknél

merül fel.

- tájékoztatta a Pénzcentrumot Gregor Katalin, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Hatósági és Jogi Főosztályának vezetője. A vezető azonban azt is hozzátette, hogy az eljárás megindításához a törvény alapján nem szükséges, hogy valaki jelentkezzen is az állásra és elutasítsák a jelentkezését a jogszabály által védett tulajdonsága miatt, azaz a fenti esetekben azért, mert a jelentkező éppenséggel nő. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a hatóság a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indítson a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében, az ehhez szükséges bejelentést pedig akár egy civil-érdekképviseleti szervezet is megteheti.

- mondta el a Pénzcentrumnak Gregor Katalin, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egy bejelentésnél nem elégséges, ha a bejelentő leírja, hogy mely telefonszámon vagy email címen lehet jelentkezni az adott állásra, hanem a munkáltató cég nevét is fel kell tüntetni ahhoz, hogy megindulhasson az eljárás.

A Pénzcentrum megkereste Fodor T. Gábor ügyvédet, munkajogászt is, aki lapunk érdeklődésére elmondta, hogy 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársai 1423 szakmai üggyel foglalkoztak 2017-ben - olvasható a hatóság éves tájékoztatójában. Az EBH-sok 65 budapesti és 39 vidéki tárgyalást tartottak, 61 esetben alkalmaztak szankciót, amelyek 15 esetben foglaltak magukban pénzbüntetést, összesen 7,9 millió forint értékben. Közülük kiemelkedik annak a 62 éves targoncavezetőnek az ügye, akit nem vettek fel belsős munkavállalónak dolgozni egy olyan céghez, ahol már régóta dolgozott kölcsönzött munkavállalóként.

Munkáját példamutatóan végezte, volt munkaerő-felvétel a cégnél és minden feltételnek megfelelt, mégsem vették fel belsős munkatársnak, mikor pedig ezt másodszorra is szóvá tette a kölcsönbeadó munkáltatónak írt levelében, még megtorlás áldozata is lett, kikölcsönzését ugyanis néhány héttel később (és nem mellesleg két évvel nyugdíjjogosultságának elérés előtt, amikor már nehezen helyezkedik el egy új cégnél) meg is szüntették. A kölcsönvevő céget kétmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a hatóság, mivel bizonyítottnak találta, hogy az a munkavállalót csupán életkora miatt nem vette fel belsős munkavállalónak. A hatóság döntését később a bíróság is fenntartotta.

Visszatérve a nemi identitás miatti megkülönböztetésre, a hatóság 3 esetben állapította meg 2017-ben, hogy ezen tulajdonsága miatt ért valakit jogsérelem Magyarországon.