18 ezer eladó hiányzik a magyar boltokból

A KSH kimutatása szerint az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben (amiben a bolti kiskereskedelem, a járműkereskedelem és a vállalkozókat kiszolgáló nagykereskedelem is benne van) négyezer-nyolcszáz felett volt 2016-ban. A Nemzetgazdasági Minisztérium 6-7 ezer fős létszámhiánnyal számol a kereskedelemben. A gazdaságkutatók jóval nagyobb arányú munkaerőhiányt jeleznek. A blokkk.com mérése a bolti, áruházi kiskereskedelemre irányul, részben elemezve a legfrissebb adatokat, részben természetesen megkérdezve a szakembereket is.

A nagy áruházláncok kivétel nélkül folyamatosan keresnek bolti dolgozókat, hiába kínálják a kiskereskedelem átlagkeresetének másfél-kétszeresét. A kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák megszaporodása két dolgot mutathat: vagy azt, hogy több eladó kellene, vagy pedig azt, hogy pénz hiányában már nem is tudnak újabb alkalmazottat felvenni, marad az az egy, vagy éppen már a tulaj, vagy a családtagok állnak a pult mögött.

A boltok munkaerőhiánya 2014-től ugrott meg, ezt a KSH adatai pontosan jelzik, mivel a kereskedelemben betöltetlen álláshelyek száma a háromszorosára nőtt. A boltosok az utóbbi három esztendőt jelölik meg, amikor már egyre többek számára vált lehetetlenné a létszám teljes feltöltése.

Létszám, munkaórák, túlórák - és amit a vásárló lát

A bolti kiskereskedelemben a 2014 és 2016 közötti három esztendőben az értékesítés évről-évre 5 százalék körüli mértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma 2014-ben 361 ezer fő volt, ami 2016-ra (az első három negyedév átlaga alapján) 370 ezerre nőtt.

A teljesített munkaórák száma a létszámnövekedéshez hasonlóan emelkedett a vizsgált időszakban. 2014-ben 310 millió munkaórát dolgoztak a bolti kiskereskedelemben, ami 2016-ban túlléphette a 320 millió órát (végleges éves adat még nincs 2016-ról).

Brutális mértékben megugrott ugyanakkor a túlóraszám. 2014-előtt ez általában 4 millió óra alatt mozgott, 2016-ban viszont bőven elérhette ennek a másfélszeresét is. A különbség másfél millió túlóra, közel 40 százalékos növekedés.

Túlórával persze csak kis részét lehet pótolni a hiányzó munkaerőnek. A vásárló a munkaerőhiányból a hosszú sorokat látja a pénztárak előtt és bizony észreveszi, hogy a polcokon időnként hiányzik a kedvenc portékája. De nem csak a kereskedők munkaerőhiánya okoz gondot a boltban, hanem a beszállítóké is, hiszen előfordul, hogy nem érkezik meg időben a gyártótól megrendelt áru.

A munkaerőhiány felmérésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a boltok száma. A teljesség kedvéért: tíz évvel ezelőtt 28 ezerrel több helyre lehetett menni vásárolni, mint ma, amikor már 140 ezer alá csúszott a boltok, áruházak száma. 2016 első felében kétezer-háromszáz volt a boltszám csökkenés. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a kisboltok mennek tönkre évről-évre, a nagyáruházak közben gyarapodnak. Ez azt is jelenti, hogy ugyanakkora árutömeget kevesebb alkalmazottal mozgat meg, értékesít a nagyobb alapterületű, korszerűen felszerelt és szervezett értékesítőhely.

18 ezer eladó hiányzik

A munkaerőhiány számításánál két fontos kérdést célszerű figyelembe venni, amire nem minden kutatás terjed ki és így nagyobb arányú munkaerőkeresletet festenek. Az egyik az, hogy viszonylag nagyarányú a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők vándorlása egyik boltból a másikba. Ez a bolt szintjén, ahonnan éppen elment az alkalmazott, hiányt jelent persze, de ha egy másik boltba áll tovább, máris enyhíti a létszámgondot. Néhány ezer forintért már mozdulnak az eladók, közben persze időt szánnak az álláshely megválasztására is. Van persze olyan, aki végleg lelép, vagy külföldre, vagy másik ágazatba, miattuk szakad be létszám előreláthatóan még egy jó darabig.

A másik kérdés, ami árnyalja a munkaerőhiányról festhető képet, hogy sok boltos - elsősorban a kisebbek - végleg ráállnak arra, hogy kevesebb emberrel kell dolgozniuk. A munkaerőhiány egyfajta termelékenységjavítást is kikényszerít, főleg a kisboltosoknál, például ráálltak a részmunkaidős alkalmazásra (lehet a dolgozók egy részét így is alkalmazni), vagy átvették a nagyáruházak több feladatot végző gyakorlatát. És jó néhány esetben jött már eddig is a tulajdonos, segítő családtag a pult mögé, nyilván a kisboltokban.

A Blokkk.com mérése szerint végül a boltokból, áruházakból 2017. elején 18 ezer eladó, pénztáros, árufeltöltő, vagy valamilyen más fizikai munkát végző alkalmazott hiányzik. A felmérés a munkaerőhiány arányára, súlyára irányult, kiszűrve lehetőség szerint a már említett torzító hatásokat. A munkaerőhiány belső megoszlását nem is lehet már tisztán mérni, hiszen sok boltban - nagyban és kicsiben egyaránt - többféle munkafeladatot is el kell látni, egyszer a pénztárban ülni, ha pedig rövidebb a sor, lehet szaladni árut feltölteni, vagy éppen takarítani.

Mit ad nekünk a minimálbér emelése?

A minimálbér emelésének az alkalmazottak nyilván örülnek, de a boltosoknak azt ki is kell fizetniük valamiből. Ez sajnos nem mindenkinek fog maradéktalanul sikerülni. A magasabb bérek, melyeket a munkaerőhiány is hajt, némileg enyhíthetik a munkarőhiányt, annak növekedési ütemét visszafoghatják, de hát eltüntetni nem fogják.

A boltosoknak, főleg a kisebbeknek olyan eszközökhöz is hozzá kell majd nyúlniuk, mint például az éjszakai, vagy a vasárnapi nyitva tartás. Lehet, hogy nem csak kevesebb eladó, hanem kevesebb hosszabb ideig nyitva tartó bolt várja majd a vásárlókat.