Erre nagyon figyelj a katánál, sokat nyerhetsz vele!

Mint arra a Pénzcentrum.hu július közepén felhívta a figyelmet, eredeti formájában a munkaviszonyos foglalkoztatás megszüntetésére sarkallhatta volna a munkáltatókat a kisadózó vállalkozások tételes adója. Változatlan összegű havi juttatás mellett a munkáltató több tízezer, vagy akár százezer forint költséget is megspórolhatna, miközben a munkavállaló is nagyobb jövedelemhez jutna.

Eredetileg ezt azzal próbálta meg kiküszöbölni a kormány, hogy nem lehetett volna elszámolni a kisadózók által kibocsátott számla ellenértékét. Mint azt lapunk megírta, a kisadózást még akkor bőven megérte volna választani, ha az ebbe a körbe tartozó vállalkozások 10 százalékkal olcsóbban kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat. Az elfogadott törvényből viszont már kikerült ez a korlát, teljes egészében el lehet számolni a kisadózók által kibocsátott számlákat, ellenben jelentős megkötéseket iktattak be a jogalkotók.

A január elsejétől hatályba lépő rendelkezések szerint a kisadózóval szerződő vállalkozásoknak 2014 januárjára vonatkozó havi bevallásukban adatot kell majd szolgáltatniuk az adóhatóságnak minden kisadózóról, akinek a részére 2013-ban 1 millió forintnál nagyobb összeget fizettek ki. Nyilatkozni kell a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a részére az adott évben juttatott összegről, illetve termékértékesítés esetén annak tényéről, szolgáltatásnyújtás esetén pedig a szolgáltatás TESZOR számáról. A parlament költségvetési és számvevőszéki bizottsága szerint erre azért volt szükség, hogy a tételes adót fizető vállalkozások ne állítsanak ki fiktív számlákat, melyek a kisadózó vállalkozások számára pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményeznek, de a számlát befogadó társaság adóalapját eltüntetik.

Az adóhatóság mindaddig azt vélelmezi, hogy a kisadózóval 1 millió forintnál nagyobb összegben kötött szerződés valójában munkaviszonyt leplez, amíg annak az ellenkezője nem bizonyosodik be. Ez azt jelenti, hogy ha a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalany számára éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor nem az adóhatóságnak, nem is a vele szerződő vállalkozásnak, hanem a kisadózónak kell bizonyítania, hogy nem színlelt szerződésről van szó.

A színlelt szerződésre vonatkozó vélelem akkor dől meg, ha a törvényben felsorolt hat körülmény közül egynél több megvalósul. A törvény szerint a következő körülmények a mérvadóak:

- a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

- a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

- az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

- a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

- a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

- a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Nagyon fontos, hogy nem elég csak az adóhatósági ellenőrzés során szóban állítani legalább két feltétel meglétét, azt a vállalkozói szerződésbe is bele kell foglalni! - figyelmeztet Angyal József okleveles adószakértő. Az adóhatóság által folytatott ellenőrzési gyakorlat szerint ugyanis adóügyekben elsődleges bizonyító ereje az okiratnak van. Senki ne próbálkozzon tehát azzal, hogy az általa végzett tevékenység esetében legalább kettő teljesül a fenti kitételek közül.

A törvény rendelkezései szerint az sem zárja ki a kisadózást, ha a vállalkozás csak egy forrásból szerzi a bevételeit. Elég ugyanis például az utolsó három kitételt beleírni a vállalkozói szerződésbe, vagyis, hogy a kisadózó a saját székhelyén, telephelyén végzi a tevékenységét, a saját eszközeivel dolgozik, és önállóan határozza meg a tevékenység végzésének rendjét.

Nézzünk egy példát, mikor lehet problémás és mikor nem a munkaviszonytól való megkülönböztetés! Ha egy könyvelő a saját számítógépén, az általa megvásárolt szoftverrel, a saját telephelyén dolgozik, akkor ez a két feltétel elegendő ahhoz, hogy kisadózóként szerződjön akár egyetlen céggel. Az sem zárja ki feltétlenül a kisadózást, ha valaki a megbízó vállalkozás telephelyén végzi a könyvelést. Ebben az esetben úgy lehet például két feltételt teljesíteni, ha a könyvelő viszi a saját laptopját, notebookját, amelyen az általa vásárolt szoftverrel dolgozik. Ekkor mindenképpen bele kell írni a szerződésbe, hogy a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Megszűnik a munkajogi védettség

A kisadózás egyik hátránya a munkaviszonyos foglalkoztatással szemben, hogy megszűnik a magánszemély munkajogi védettsége, és az esetleges sérelmeit csak polgári peres úton tudja érvényesíteni. A másik hátulütője lehet, hogy a főállású kisadózó ugyan biztosítottnak minősül, de bármekkora is a bevétele, legfeljebb havi 81 300 forint után részesülhet társadalombiztosítási ellátásokban. Mindazonáltal a biztosítási jogviszony is hozzájárulhat - a meglehetősen kedvező mértékű adóteher mellett - a feketén, zsebbe fizetett jövedelmek visszaszorításához - véli Angyal József.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az újfajta átalányadózás választása előtt azt is mérlegelni kell, a magánszemély jogosult-e a személyi jövedelemadó alapját csökkentő családi kedvezményre. Azt ugyanis az új tételes adó mellett nem veheti igénybe, míg például egyéni vállalkozóként, illetve betéti társaság személyesen közreműködő tagjaként érvényesítheti.