Adót fizethetünk a sárga csekk és az ATM-használat után is?

Minden bankszámla-tulajdonos, a diákhitelt felvevő egyetemistától kezdve a munkavállalón és a hitelét törlesztő személyen át a járandóságát bankszámlára kapó nyugdíjasig bezárólag viselheti a pénzügyi tranzakciós adó terhét.

A pénzügyi tranzakciós adó a tervek szerint alsó hangon 100 milliárd forintot hozna az állam konyhájára, de akár ennek a duplája is beszedhető lenne. Ezt nem a határidős ügyletek után kellene fizetni, hanem olyan pénzügyi műveletek után, amelyet a lakosság és a termelő vállalatok java része végez.

Megint a magyar nyugdíjasokon csattan az ostor? - KATTINTS!

Az origo úgy tudja, a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások (például amikor megérkezik a bankszámlára a munkabér), készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, beleértve a bankautomatából való készpénzfelvételt is, a hiteltörlesztés, és akár a folyószámlavezetés után is adót kellene fizetni. A cégeknek amikor elutalják folyószámlájukról a járulékokat, társasági adót, áfát, a dolgozók utáni közterheket az adóhatósághoz, akkor ezen tranzakció után még ezt az új pénzügyi adót is meg kellene fizetniük.

A hírportál információi szerint az adó nem érné el a tranzakciók értékének 1 százalékát. A tervek szerint adó halmozódhat, például amikor valaki megkapja a munkabérét, abból pedig kifizeti a rezsit, akkor előbb a munkaadóját terhelik az adóval, aztán a magánszemélyt.

Az adót a bankok fizetnék be, de azt továbbháríthatják az ügyfeleikre, vagyis a tényleges terhet az ügyfelek viselnék.

Reagált az NGM

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy szerepelt-e a tranzakciós adó a kormány szerdai ülésén, illetve, hogy mikor vezetnék be és mekkora bevételt várnak az intézkedéstől, az NGM azt válaszolta: "a kormány döntése előtt nem tudunk részletes tájékoztatást adni a jelzett kérdésekben".

A tranzakciós adóról még nem kezdődtek egyeztetések a Magyar Bankszövetséggel - felelte a szervezet főtitkára az MTI kérdésére. Kovács Levente elmondta: a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodása alapján minden, a bankokra vonatkozó adóváltoztatást szakmai egyeztetéseknek kell megelőzniük. A tranzakciós adó esetleges bevezetése kapcsán a bankszektor természetes alapfeltételnek tekinti, hogy minden most létező bankadót azonnal kivezessenek - tette hozzá.

A főtitkár véleménye szerint a magyar és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddig bevezetett bankadók visszafogták a reálszféra hitelezését, így kontraproduktívnak bizonyultak. Ezért csak olyan típusú és mértékű bankadót szabad bevezetni, ami nem gátolja a jövőbeli hitelezési aktivitást és a gazdasági növekedést - mondta Kovács Levente.

A bankszövetség úgy látja, hogy a pénzforgalmi tranzakciós adótípus újszerűsége miatt a gazdaságra gyakorolt hatások előzetes megismerése érdekében részletes hatásvizsgálat szükséges - magyarázta Kovács Levente, hozzáfűzve, hogy az Európai Unió is hatásvizsgálatot végzett, amikor terítékre került a tőkemozgások megadóztatása, az úgynevezett Tobin-adó.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője - megjegyezve, hogy csak értesülésekről van szó - üdvösebbnek tartaná, ha az április második felében esedékes konvergenciaprogramban hangsúlyosabbak lennének a kiadáscsökkentő intézkedések.

Egy ilyen adó nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálná - mondta, utalva a bankok mérsékelt hitelezési aktivitására. Kétségesnek nevezte, hogy egy hasonló elképzelés hogyan hatna az IMF/EU-tárgyalások előtt, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek strukturális, kiadáscsökkentő intézkedéseket várnak.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a nem szokványos gazdaságpolitikai lépések közé sorolna egy ilyen kivetésű adónemet, amelyek, mint mondta, nem szoktak pozitív visszhangra találni. Annak a feladatnak azonban, hogy a kormány úgy szorítson meg, hogy az ne tűnjön megszorításnak, megfelelne egy ilyen intézkedés - tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor: minél több kiadáscsökkentő lépést tartalmaz a konvergenciaprogram, annál pozitívabb lehet annak megítélése.