Belebukhatsz, ha utolsó pillanatra hagyod az adóbevallást

A legnagyobb fejtörést a tavaly bevezetett szuperbruttósítás jelenti az adózóknak. A jövedelmek nagy részénél nem a bruttó összeg, hanem annak az 1,27-szerese után kell megfizetni az adót. Egyes jövedelmek (mint például a nyugdíj, a gyes, a gyermeknevelési és az anyasági támogatás, a nevelőszülői díj), amelyek beleszámítanak ugyan az összevont jövedelembe, de nem kell bruttósítani őket. Vannak viszont olyan jövedelmek, amelyek után a magánszemélynek kell megfizetni a járulékokat. Ezért nem a bruttó jövedelmet, hanem annak a 78 százalékát kell megszorozni 1,27-tel, és az lesz az adó alapja. Ilyen például a külföldről származó, illetve a külföldön szerzett jövedelem, valamint a magánnyugdíj-pénztártól kapott, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés.

A különféle jövedelmeknél eltérő bruttósítási szabályokat úgy próbálta meg orvosolni az adóhatóság, hogy egy plusz "a" oszlopot iktatott be az adóbevallási nyomtatványba. Ez munkajövedelmeknél lényegében a bruttó bért jelenti. Ezt kell 1,27-tel megszorozni, és akkor kapja meg az adózó az összevont adóalapot, vagyis az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet, amelyet a "d" oszlopban kell feltüntetni.

Nem lehet automatikusan kitölteni a bevallásokat a munkáltatóktól kapott igazolások alapján. Előfordul, hogy a 10M30-as igazoláson nincs is feltüntetve az "a" oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja, akkor azt a magánszemélynek kell kiszámolnia. Ekkor az igazolás "d" oszlopában feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el.

Kismamák, figyelem! Jól nézzétek meg, mit, hová kell írni!

Jól meg kell nézni a munkáltatói igazolásokat azért is, mert egyes bérszámfejtő szoftverek a "d" oszlopba írták a bruttó jövedelmet és az "a" oszlopba az adóalapot. Például az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott igazolásokon is a "d" oszlopba írandó jövedelemként tüntetik fel a gyermekgondozási díj bruttó összegét, amelyet a bevalláson az "a" oszlopba kell beírni. Azt kell megszorozni 1,27-tel, és úgy jön ki a "d" oszlopban szereplő szuperbruttósított összeg. Az adózóknak fő szabályként arra kell figyelniük, hogy az "a" oszlopba írják a kisebb, a "d" oszlopba pedig a nagyobb összeget - tanácsolja Angyal József adószakértő.

A külföldről származó, illetve a külföldön szerzett jövedelmeknél, valamint a magánnyugdíj-pénztári, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetéseknél viszont csak a kapott összeg 78 százalékának megfelelő összeget kell az "a" oszlopba beírni. Ezt kell 1,27-tel szorozni, és a "d" oszlopba beírni az adó alapjaként.

Kisebb a hiba lehetősége azoknál, akik az internetes bevalláskitöltő program segítségével próbálnak megbirkózni a feladattal. Az "a" oszlop kitöltéséhez segédszámításokat végez a program, ha az adózó kéri. Ezt az 1053-as bevallás A oldalának jobb felső sarkában lévő négyzetben X-szel kell jelölni.

Az adóhatóság egy kisfilmet készített, amellyel a szuperbruttósítás kiszámításához próbál segítséget nyújtani:

Ne felejtsd el aláírni a bevallást, és feltüntetni a szükséges számlaszámokat!

A bevallások kevesebb, mint egyharmadát küldik be az adózók az interneten keresztül. A postázott irományoknál továbbra is a leggyakoribb hiba, hogy nem írják alá az adózók a bevallást - hívja fel sokadjára a figyelmet Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője.

Gyakran érkezik az adóhatósághoz olyan kifogás, hogy valaki nem kapja meg a visszaigényelt adóját. Később kiderül, hogy az érintett magánszemélynek saját magában kellett volna keresnie a hibát. Sokszor előfordul, hogy a bevallók nem jelölik meg a dokumentum főlapján, ha a többlet adóbefizetést vissza szeretnék kérni. Ráadásul se bankszámlaszámot, sem lakcímet nem adnak meg, ahová szeretnék visszakapni a pénzüket. Ebben az esetben a 1117-es átvezetési kérelmet kell az adózónak kitöltenie, és azon tudja kérni a visszaigényelt adó kiutalását. Honyek Péter nyomatékosítja, hogy mindenfajta adó-visszaigénylésnél mindig meg kell jelölni a számlaszámot vagy a postacímet.

Hasonló hiba, hogy az adózók nem tüntetik fel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár számlaszámát, amelyre kérik az átutalását az egyéni számlára befizetett munkáltatói hozzájárulás utáni adójóváírásnak. Az önkéntes biztosító pénztári befizetések után járó adókedvezményt nem lehet visszaigényelni, hanem azt az egyéni számlára utalja az adóhatóság. Kellemetlenül érinti a költségvetést is, ha az adózó nem jelöli meg a számlaszámát, mert a 30 napon túli kifizetéseket késedelmi kamat terheli. Ugyanígy a nyugdíj-előtakarékossági számlaszámot is fel kell tüntetni, ha valaki az ilyen célú befizetések után járó adókedvezményt jóvá kívánja íratni a számláján.

Bírság vár a mulasztókra

Az említett típusú hibáknál egyértelmű, hogy nem adóelkerülési szándékkal töltötték ki hibásan a bevallásaikat az adózók, így nem kell adóbírságra számítaniuk - válaszolta kérdésünkre a szóvivő. A szándékos tévedésért viszont büntetés jár. Alapesetben az adóbírság a feltárt adóhiány 50 százaléka. Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor 75 százalékos a bírság. A minősített adózóknál az első jogsértéskor 20 százalék a bírság, kivéve a szélsőséges esetekben, amikor szintén az adóhiány 75 százaléka a büntetés. Akár 200 ezer forint mulasztási bírsággal is büntetheti az adóhatóság, ha valaki nem nyújtja be a május 20-ai időpontig a bevallását.

1 millió 438 ezren versenyeznek az idővel

Az adózók pedig idén sem sietnek. Tavaly összesen 4,5 millió magánszemélytől érkezett szja-bevallás, s idén is ezzel számol a NAV. A legfrissebb adatok szerint eddig 2 millió 117 ezer elszámolás érkezett meg az adóhatósághoz. Emellett 800 ezer bevallásra számítanak a munkáltatóktól, és 144 700-an kérték a NAV-tól, hogy állapítsa meg az adókötelezettségüket. Eszerint 1 millió 438 ezren hagyták az utolsó napokra az adóbevallást.

Rendkívüli nyitva tartás egyes adóigazgatóságokon

Rendkívüli nyitva tartással segíti az adóbevallások elkészítését a NAV Észak-budapesti, Kelet-budapesti, Dél-budapesti és Pest Megyei Adóigazgatósága május 20-án, pénteken. Ezen a napon a felsorolt központi ügyfélszolgálatokon a megszokott nyitvatartási időn (8.15 - 12.00) túl, 12.00 és 18.00 óra között kizárólag a bevallások benyújtásával kapcsolatos ügyintézés céljából várják az ügyfeleket.

A hosszított félfogadási idővel érintett ügyfélszolgálatok:

* 1096 Budapest, Vaskapu u. 33-35. tel: 06-1-299-4000
* 1139 Budapest, Petneházy u. 6-8. tel: 06-1-412-7400
* 1144 Budapest, Gvadányi u. 69. tel: 06-1-467-7100
* 1132 Budapest, Kresz Géza u. 15. tel: 06-1-450-4000

A 06-40/42-42-42 kékszámon hívható Általános Tájékoztató Contact Center (TCC) munkatársai 2011. május 20-án 13.30 helyett 16.00 óráig fogadják az ügyfelektől érkező hívásokat.

A NAV összegyűjtött néhány példát, hogy további támpontot adjon az adó megállapításához. A részletekről a következő oldalon olvashatsz.

Példák az adóalap kiszámítására

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegének megállapítása
(adóalap-kiegészítés számítása)

1. példa:

A munkavállalónak 2010-ben munkaviszonyból származó bérjövedelem adóalapjaként 3 810 000 forintot igazoltak a 10M30-as igazolás 1. sor ("d") oszlopában, mely összeg az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg. Az igazolás 1. sor ("a") oszlopában szereplő 3 000 000 forint az adóalap-kiegészítés alapja (a bér összege).

A bevallás kitöltése:

Az 1. (a munkaviszonyból származó bérjövedelem) sor ("a") oszlopba a 3 000 000 forintot beírva a program az 1,27-tel való szorzást elvégzi és a ("d") oszlopban megjeleníti a 3 810 000 forintot.

Ha a 10M30-as igazoláson nincs feltüntetve az ("a") oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja, akkor azt a magánszemélynek kell kiszámolnia. Az összevont adóalap összegét a jövedelem 1,27-szereseként kellett meghatározni. Ezért a példa szerinti esetben a bevallás ("a") oszlopába írandó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az igazolás ("d") oszlopában feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el. A bevallás ("a") oszlopába írandó összeg kiszámítása a példa szerinti esetben: 3 810 000: 1,27 = 3 000 000.

2. példa:

A magánszemély más bérjövedelem címén 2010-ben külföldi illetőségű foglalkoztatótól 1 000 000 forint - biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel - járulékalapot képező jövedelmet szerzett.

A bevallás kitöltése:

Ebben az esetben, a magánszemély köteles a társadalombiztosítási járulék bevallására és megfizetésére (költségként nem számolhatja el, és nem is térítik meg számára), ezért a bevallás 4. (más bérjövedelem) sorának az ("a") oszlopába az 1 000 000 forint 78%-át kell írnia, azaz 780 000 forintot. A program a beírt összeget felszorozza 1,27-tel és a ("d") oszlopban megjelenik a 990 600 forint.

3. példa:

Az adózó részére 2010. évre nevelőszülői díj címén 240 000 forintot fizettek, amely összeg adóterhet nem viselő járandóság, ezért az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik rá, változatlan összegben kell az összevont jövedelmekbe beszámítani! A 19. (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj, anyasági támogatás) sor ("b") oszlopba a 240 000 forintot kell beírni.

4. példa:

Az igazolás alapján a magánszemély az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól 2010. október 4-én 635 000 forint nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb jövedelemként (17. sor) adóköteles.

A bevallás kitöltése:

A 635 000 forint egyéb jogcímen adóköteles kifizetés után a magánszemély köteles a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe venni, azaz 495 300 forintot.

A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőig kell (kellett) megfizetnie a magánszemélynek (és a 1053-09-es lapon kell/kellett bevallani a 287. sor ("e") oszlopában).

Ezen kívül a magánszemély 2010-ben önkéntes kölcsönös biztosító pénzár tagjaként 100 000 forint munkáltatói adományban részesült. A 100 000 forint egyéb jövedelem az adóalap-kiegészítés alapja is egyben, mivel a magánszemélynek nem kell ezen összeg után egészségügyi hozzájárulást fizetnie.

A fenti jövedelmek esetében a segédprogram a ("b") - ("c") oszlopok különbözetének 100%-át írja az ("a") oszlopba, melyet a magánszemélynek kell felülírnia (495 300 + 100 000) 595 300 forintra. A felülírást követően a program elvégzi az 1,27- tel történő szorzást, és a ("d") oszlopba beírja az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget.