Magyar börtönárak: ennyibe kerülnek nekünk a bűnözők

A büntetés-végrehajtási rendszer működtetése azonban ennél jóval többe kerül. Idén az ország költségvetésében 40,8 milliárd forintot különítettek el ilyen célokra. Ebből a pénzből működik a 31 büntetés-végrehajtó intézet, az ezekhez kapcsolódó 5 egyéb intézmény (egészségügyi, oktatási, rehabilitációs) valamint a 12 "rabgazdaság". Az összeg 94 százalékát az adófizetők adják össze, a fennmaradó hat százalékot maguk a börtönök "termelik meg".

Például úgy, hogy a rabok dolgoznak. Ezt azonban nem sokan teszik közülük. Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) osztályvezetője a Pénzcentrum.hu-nak elmondta: mintegy 6000 fogvatartott dolgozik. (Ez a fogvatartottak alig több, mint a harmada. A szerk) A rabok három területen tevékenykedhetnek, valamelyik "rabgazdaságban", a büntetés-végrehajtási intézmények valamelyikében, illetve civil cégeknél.

A büntetés - végrehajtás 12 gazdasági társasága körülbelül 3500 rabot foglalkoztat: a mezőgazdasági vállalkozásokban állatokat tartanak és növényt termesztenek, az ipari társaságokban pedig a ruhától és a cipőtől kezdve a precíziós elektronikus ágyemelőkön, egészségügyi papíron át a seprűig és a labdáig sok mindent gyártanak. Összesen 2100 fogvatartott dolgozik a büntetés végrehajtási intézményekben például szakácsként, karbantartóként, fodrászként vagy takarítóként. A külsős cégek pedig harminc helyszínen összesen 400 elítéltet foglalkoztatnak.

Meggazdagodni azonban a rabok által vállalt munkából nem lehet. A fogvatartottak a törvényben előírt munkadíjat kapják: az előző évi minimálbér harmadát. Jelenleg ez havi 23800 forint. Ebből a pénzből naponta 300 forinttal járulnak hozzá a saját fogva tartásuk költségeihez. (Tájékoztatásul: a fogvatartottak napi háromszori étkezése nettó 400 forintba kerül. A szerk.)

Nem mindegy azonban, hogy az elítélt hol tölti büntetését. A hazai börtönök többségében ugyanis nagy a zsúfoltság és nem éppen ideálisak a körülmények. Van azonban két olyan intézmény, amelynek lakóit irigyelheti a többi fogvatartott. Szombathelyen egy 800, Tiszalökön pedig egy 700 fős "luxusbörtön" működik. A két kopmlexum úgynevezett PPP konstrukcióban épült.

Ez azt jelenti, hogy az államnak nem kellett előre kifizetnie a teljes beruházás ellenértékét. Ehelyett a börtönök átadását követően az állam meghatározott időszakon keresztül díjat fizet az építőnek. Mindkét intézet esetében 15 éves futamidejű konstrukcióról van szó. Az éves bérleti díj összege (2004. évi árszinten) intézetenként maximum 1,91 milliárd forint. A bérleti díj mértékét az előző évi inflációval lehet növelni. Például a szombathelyi börtön finanszírozására ma már több mint 2 milliárdot fizet az állam évente.

A szombathelyi börtönben bolt, 10 ezer kötetes könyvtár, kilenc (!) sportpálya, tornaterem, színházterem, szakkörök (fazekas, festő, zene stb.) tartására alkalmas melléképületek, tanterem és ökumenikus imaterem szolgálja a rabok kényelmét. Ezen felül változatos étrend, minden szobában televízió és padlófűtés is jár az elítélteknek.

Luxusbörtön vagy sivatagi sátortábor?

Nagy kérdés, vajon a különböző bűncselekmények elkövetői megérdemlik-e, hogy a börtönben kényelmesebben éljenek, mint szabadlábon? Vannak olyan vélemények a világban, amelyek szerint igen. A "luxusbörtönökre" esküsznek például az osztrák Leoben városában.Ott hat évvel ezelőtt egy modern szállodára emlékeztető börtönt építettek, ami egyedülállónak számított a világ hasonló intézményei között.

A pazar látványt nyújtó üvegépületben az elítéltek mindent megkaphatnak, ami csak megkönnyíti a bent eltöltött idejüket. Számtalan sportolási lehetőség közül lehet válogatni: teremfocizhatnak, pingpongozhatnak, illetve használhatják a hatalmas, jól felszerelt edzőtermet is. A testmozgás után egyszemélyes, jól berendezett, tévével felszerelt, világos cellákban pihenik ki magukat. Látogatókat pedig egy kényelmes, ággyal ellátott szobában fogadhatják. A 2004-ben elkészült leobeni "erdőszéli klubszanatórium" alapterülete közel 17 ezer négyzetméter. Az intézmény mintegy 46 millió euróba került.

Az igazgató szerint az itt lakók ugyan bűnözők, de emberek is. Minél normálisabb életet nyújtanak nekik bent, a büntetés letöltése után annál kevésbé lesz szükségük különböző beilleszkedési programokra. A stájerországi börtönben természetesen a kisebb veszélyt jelentő bűnözők töltik büntetésüket, a maximum letöltendő szabadságvesztés tizennyolc hónap.

A másik végletre is van azonban példa. Az Egyesült Államokban élő Joe Arpaio sheriff másként gondolkodik, mint osztrák kollégája. Ő az arizonai sivatagban mindössze 100 ezer dollárból ( mai áron ez nagyjából 20 millió forint) építette fel Tent City-t. Az intézményben cseppet sem irigylésre méltó körülmények várják az elítélteket.

Napközben 50 fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála. Áram akkor van, ha a sátorban valamelyik elítélt tekeri az energiatermelésre szolgáló szobabiciklit. Az étkezésre a sheriff napi 60 centet azaz durván 120 forintot szán, ám ha a rabok közül valaki rosszul viselkedik, egy hétig csak kenyeret és vizet kap.

A tábort bekamerázták, így bárki megnézheti, hogyan jár az aki tilosba téved. Joe Arpaio alapelve rendkívül egyszerű: ne kövess el bűncselekményt, mert akkor nem kerülsz ide!