Kiszámoltuk: így adózol jövőre

Milyen is lesz az új szja?

A személyi jövedelemadóban a hírek szerint az alábbi fontos változások történnek:

- megszűnik az 5 millió forintos (szuperbruttó) adóalaptól számított 32%-os adókulcs,
- ehelyett, és az alsó jövedelemkategóriában eddig érvényes 17%-os kulcs helyett egyetlen 16%-os terhelés lép életbe (továbbra is a szuperbruttó adóalapon),
- az adójóváírás kisebb lesz és szűkebb kört érint majd,
- az első két gyerek után havi 10-10 ezer forint, a három gyerek után 99 ezer forint adókedvezményt kap a szülő.

Mindezekből kitalálható, hogy a bruttó bérre vetítve mindenki megnyeri az 1,27 százalékpontos könnyítést, éves bruttó 3,9 millió forinttól pedig már 20,32 százalékponttal lesz kisebb a terhelés a mostaninál. A gyerekek után elszámolható adókedvezménnyel az ezt elszámolható szülő jár jól, igazi szigorítást csak az adójóváírás szűkítése jelenti. Nézzük tehát, ki hogy is jár!

Mostantól nagyon számít a gyerek az adózásban

Az alábbi ábrán az látható, hogy a havi bruttó jövedelem függvényében hány százalék adót kell fizetni. Kékkel jelöltük a mostani állapotot (az adójóváíráson kívül más kedvezménnyel nem számoltunk), és látható, hogy a gyerektelen adófizetők 280 ezer forintos jövedelemig erőteljesebb adóztatás alá fognak esni. Ennek oka, hogy ők az adókulcs minimális csökkenésével nem nyernek annyit, mint amennyit az adójóváírás szigorításán nyernek. (Az idén még 300 ezer forintos jövedelem mellett is járt minimális jóváírás, jövőre a 20 százalékkal kisebb összeg is hamarabb "cseng le", 260 ezer forintnál már eltűnik - már amennyiben a kiszivárgott információk pontosak.)

A módosabb gyermektelenek azonban már jól járnak: jövőre ugyanis (bruttó bérre vetítve) sohasem megy 20,3% fölé a terhelésük, míg az idén a jövedelem növekedésével párhuzamosan ütemesen emelkedik az átlagos adókulcsuk.

A gyermekesek viszont egyértelműen jól járnak jövőre. Egy gyerek csaknem 110 ezer forintig, két gyermek majd' 160 ezer forintig biztosítja az egyik kereső szülő adómentességét, és még ennél jóval magasabb jövedelemtartományban is annyira gáláns összegnek bizonyul, hogy érezhetően mérsékli az adófizetési kötelezettséget.

Külön kategóriát jelentenek a háromgyerekesek, nekik ugyanis olyan jelentős lesz a támogatásuk, hogy 480 ezer forint felett kell keresni ahhoz, hogy egyáltalán adóbefizetési kötelezettségük keletkezzen. (Ez természetesen azt is jelenti, hogy az ez alatt keresők nem is tudják teljesen érvényesíteni ezt a transzfert az adózáskor, legalábbis a nemzetközi gyakorlatban itt-ott felbukkanó negatív adó bevezetéséről nem szóltak a hírek.) Egyszerűen fogalmazva: azoknak, akik elég módosak a kedvezmények teljes érvényesítéséhez, 80 ezer forint havi többletbevételt jelent a harmadik gyerek vállalása. Erre jön még rá az alacsonyabb adóterhelésből fakadó előny, és így egyre jelentősebb a nettó jövedelem növekedése.

Az alábbi ábrán mindezt forintosítva is szerepeltettük. Néhány karakteresebb pontot kiragadva a következőket mondhatjuk. Az átlagbér körül (havi bruttó 210 ezer forintot) keresők havonta 4700 forintot buknának a jövő évi adótervekkel, bár valószínűleg ennél is jobban fájna a minimálbér körül keresőknek az 1500-2000 forintos tehernövekedés. Ugyanakkor kicsivel 400 ezer forint feletti bruttó fizetésnél már a gyerektelen adóalanyok is havi 20 ezer forinttal többet vihetnek haza.

Az átlagbér alatt kereső egy-gyermekesek 8-9 ezer forint többletjövedelemnek örülhetnek, és összességében a jövedelemskála minden pontjában 10 ezer forinttal jobban járnak mint a gyermektelenek, illetve ugyanennyivel rosszabbul, mint a kétgyerekesek. Hogy az utóbbi körben extrém példát is mondjunk: egy havi bruttó 700 ezret kereső kétgyermekes szülőnek havonta 100 ezer forinttal több marad adózás után jövőre. A háromgyermekes családokban ugyanilyen jövedelemnél 167 ezer forint a nyereség. Ők egyébként az alacsony jövedelemkategóriákban azért nem járnak jobban, mert 12 ezer forint adókedvezmény havonta most is megilleti őket.

Fontos kitételek

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a számítások a jelenlegi ismereteink alapján készültek, és statikusak. Nincs benne péádul figyelelmbe véve, hogy a bruttó jövedelmek évről évre emelkednek, vagy hogy például a kormányzat tervei között szerepel a minimálbér-emelés - éppen az erőteljesebb adóterhelést kompenzálandó.

Arról sincsen információnk, hogy vajon a kedvezmény megosztható lesz-e a szülők között - ahogy az családi adózásnál logikus lenne, de további jelentős többletterhet jelenene a költségvetésnek. Amennyiben nem, akkor értelemszerűen a kiskeresetűek korlátozottan tudják csak az adókedezményt érvényesíteni. Mivel a gyerektámogatások a személyi jövedelemadórendszerben élnek, ezért a szülők közül csak az egyik élhet teljes egészében vele, vagyis a fenti előnyök nem szorzódnak fel a családokban a keresők számával.

További kérdés, hogy megmaradnak-e a direkt transzferek a jelenlegi szinten, vagy a mostani adókedvezmnyek esetleg részben kiváltják etzeket (pl. családi pótlék). Ez esetben a családok összességében kevésbé járnának jól, az állami költségvetésben viszont enyhülne a feszültség. Ilyen ernyhítő lépés lehetne az is, ha esetleg az adójóváírás és a gyerekkedvezmények nem vehetők együttesen igénybe korlátlanul, mivel azonban erre való utalás nem történt, így ilyen korlátozással nem számoltunk.