A rehabilitációs járadékból is nyugdíjjárulékot kell fizetni

Ki jogosult rehabilitációs járadékra?

Rehabilitációs járadékra a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki

- 50-79 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy
- a keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodás bekövetkezését megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál (2009. július elsejétől akinek az egészségkárosodása a szolgálati idejét megelőzően keletkezett, annak az igény bejelentés időpontját megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetét kell vizsgálni), továbbá
- rehabilitálható,
- a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte és
- nem részesül egyéb társadalombiztosítási, pénzbeli egészségbiztosítási, nyugdíjszerű rendszeres, vagy munkanélküli ellátásban.

Az ellátás megállapításánál az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni.

Ki nem jogosult rehabilitációs járadékra?

Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki

- öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,
- terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben,
- munkanélküliség esetére járó ellátásban,
- átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban részesül.

Hol és milyen formában kell igényelni a rehabilitációs járadékot?

Az igényt az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-270/D. számú igénybejelentő lap, vagy K26 számú űrlapon és az ONYF. 3515-278. (N16) számú NYILATKOZAT egyidejű kitöltésével kell előterjeszteni a kérelmező a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az igény elektronikus úton is előterjeszthető. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Az igény bejelentésével egyidejűleg az igénylőnek az elbíráláshoz szükséges iratokat és igazolásokat is elő kell terjesztenie.

Az igénybejelentő laphoz az egészségkárosodás mértékének a megállapításához csatolni kell az orvosi dokumentációkat is:

- az egészségi állapotra, gyógykezelésre, rehabilitációra vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt ("Beutaló"),
- ha korábban részesült egészségügyi ellátásban, az erről szóló zárójelentést,
- ha foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvos) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján a jelenlegi munkakörében tovább foglalkoztatható-e.

Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) állapítja meg.

Az ORSZI a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére komplex minősítést végez és szakhatósági állásfoglalást ad az igénylő

- egészségkárosodásának mértékéről,
- szakmai munkaképességéről,
- a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, valamint az ehhez szükséges időtartamról, illetőleg
- arról is, ha nem rehabilitálható.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során az ORSZI szakhatósági állásfoglalásához kötve van.

Mikortól állapítható meg a rehabilitációs járadék?

A járadék attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, de legkorábban az igénybejelentés napjától. Amennyiben az igénylő azon a napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének a napjától állapítható meg.

Milyen összegű a rehabilitációs járadék?

A rehabilitációs járadék összegét a III. csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjjal megegyező módon kell megállapítani. Az ellátás összege, a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül, megegyezik a III. csoport szerint járó rokkantsági nyugdíj összegének 120%-ával. A rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatát követően megállapított rehabilitációs járadék összege nem lehet kevesebb a jogosultság utolsó hónapjára járó rokkantsági nyugdíj összegénél.

Milyen időtartamra állapítható meg a rehabilitációs járadék?

A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg. A hároméves időtartam nem hosszabbítható meg. Ha a rehabilitáció a maximális időtartam lejártáig sem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli, szociális ellátásra válhat jogosulttá.

Mire szolgál a rehabilitációs megállapodás?

A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködésre köteles. Ennek keretében írásbeli megállapodásban kell vállalnia, hogy teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékletében meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat. A megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállításához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzítésre kerül, hogy az ellátásban részesülő személynek mit kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve, hogy ehhez milyen állami segítséget kap.

A megállapodás tartalmazza, pl., hogy

- a járadékos vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget, továbbá
- az önálló munkahely-keresés formáit,
- a járadékos részére nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat, valamint
- a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.

Az együttműködési kötelezettség teljesítése a járadék folyósításának feltétele. A rehabilitációs járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. A járadék összegéből nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Adózás szempontjából a rehabilitációs járadék a rokkantsági nyugdíjjal esik egy tekintet alá. Egészségügyi ellátásra a járadékban részesülők a rokkantsági nyugdíjasokhoz hasonló módon jogosultak.

Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs járadékban részesülő személynek?

A járadékban részesülő 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha

- az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, illetve
- kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve
- a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be.

Mely esetben kell csökkenteni a rehabilitációs járadék összegét?

A járadék összegét 50%-kal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személynek 3 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

- a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90%-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét,
- de legalább mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

A jogosultság vizsgálatánál az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni. Ezzel kapcsolatban a nyugdíjasnak bejelentési kötelezettsége van, aminek elmaradása esetén az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő nyugellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Mikor szűnik meg, illetve mikor kell megszüntetni a rehabilitációs járadékra jogosultságot?

Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha a járadékos
- kérte,
- az ellátás időtartama letelt,
- 3 naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, vagy bejelentett magyarországi lakóhelye megszűnik,
- kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90%-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét (az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni),
- egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következik be, amely rehabilitációját lehetetlenné teszi,
- a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit felróható módon nem teljesíti,
- az elrendelt felülvizsgálaton nem vett részt, vagy nem járult hozzá a szükségesnek tartott vizsgálatok elvégzéséhez.

Az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítésére, a járadékból történő levonásra - ha a rehabilitációs járadékról szóló törvény másképpen nem rendelkezik - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás illeték- és költségmentes. A rehabilitációs járadékigényt elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha a döntés kiadására azért került sor, mert az egészségkárosodás nem érte el a jogszabályban meghatározott mértéket, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.