Brutális adatok: ez a diplomások sorsa?!

Október folyamán 24,2 ezer új állást jelentettek be a munkáltatók, amely 3,1 ezerrel (11,2%-kal) kevesebb az előző havi adatnál. Az előző év azonos időszakához képest továbbra is igen nagy mértékű (39,1%-os) elmaradás mutatkozik az új munkaerőigények számát tekintve. Az új bejelentett állások több mint fele, 53,9%-a volt nem támogatott álláshely, a többi állást (46,1%) valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták a munkáltatók betöltetni.

Összességében továbbra is megfigyelhető a munkaerő-keresletnek a válság óta tapasztalt jelentős szűkülése, melynek következtében a nem támogatott állás-kínálat hónapról-hónapra lényegesen elmarad az előző év azonos időszakához képest: idén októberben ez a csökkenés 48,2%-ot tett ki. A régiók közül a legnagyobb mértékű csökkenés egy év alatt Észak-Alföldön (75,1%), Dél-Dunántúlon (67%) és Közép-Dunántúlon (61,3%) volt megfigyelhető.

A támogatott álláshelyek tették ki októberben az összes új bejelentett állás 46,1%-át (11,2 ezer darabot). A támogatott állásigények jelentős részét (4,3 ezer darabot) ebben a hónapban is az Út a munkához program keretében meghirdetett közcélú állások tették ki.

A hónap folyamán összesen 43,4 ezer állás állt a rendelkezésre közvetítéshez, ez 4,9%-kal kevesebb az előző havi és 37,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbi adatnál. Ebből az októberi zárónapig 17,1 ezer állás maradt betöltetlen.

Októberben is emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma az októberi zárónapon 569,7 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe, 0,6%-os (3,3 ezer fős) növekedést mutat. Az álláskeresők száma július óta mutat emelkedést, mely eddig főként a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlásának volt a következménye, az októberi növekedés mögött azonban már a pályakezdők számának 2,4 ezres csökkenése és a nem pályakezdők számának 5,7 ezres emelkedése áll.

A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Dunántúlon (66,3%), Nyugat-Dunántúlon (69,7%) és Közép-Magyarországon (72,1%) emelkedett a legnagyobb mértékben, vagyis a legfejlettebb régiókban. Ennek ellenére még mindig sokkal jobb ezeknek a régióknak a helyzete, mint a többi régióé.

Az álláskeresők különböző csoportjai között érdekes különbségek vannak: egy év alatt a férfiak száma 38,4%-kal, a nőké "csak" 29,9%-kal emelkedett; a szakképzetlenek száma 23%-kal, a diplomásoké viszont 50%-kal (!) nőtt. Ez utóbbi kiugró adat azt jelzi, hogy a válság hatására sok diplomás is elvesztette az állását és - ettől nem függetlenül - a munkaerőpiacra most kikerült sok pályakezdő diplomás is igen nehezen talál munkát.

Októberben minden negyedik álláskereső számított a tartósan regisztráltak közé. Ők azok, akik több mint egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban. Kedvezőnek tűnő tendencia, hogy éves viszonylatban számuk csak 1%-kal nőtt, arányuk pedig még csökkent is, 8,2 %ponttal. Valójában ez is a válság hatása, mivel a nagyarányú beáramlás értelemszerűen leviszi a tartósak részarányát. Ugyanezzel függ össze az is, hogy az átlagos regisztrációban töltött idő 350 napról 286 napra (18,2%-kal) csökkent egy év alatt.

Október 20-án 352,4 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra, számuk az utolsó hónap alatt 6,7 ezer fővel nőtt. 150,8 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói) járadékban, álláskeresési segélyt pedig 54,5 ezer fő kapott.

A nyilvántartott pályakezdők száma októberben már csökkent

Októberben a pályakezdő álláskeresők száma már 4,1%-kal (2,4 ezer fővel) csökkent az előző hónaphoz képest. A pályakezdő álláskeresők száma június, az iskolaév befejezése óta mutatott emelkedő trendet, ami most fordult át csökkenésbe.

A zárónapon 55,7 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 29,8%-kal (12,8 ezer fővel) több, mint egy évvel korábban. Továbbra is jellemző, hogy a pályakezdő álláskeresők száma - éves összevetésben- azon területeken nőtt nagyobb mértékben, ahol az összes álláskereső számában is kiemelkedő volt a növekedés (így Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon, ahol 45 és 67% közötti mértékű volt a pályakezdők számának egy év alatti emelkedése).

Az előző hónapokhoz képest októberben már lényegesen kisebb volt a belépő pályakezdők száma: a tárgyhónapban már csak 7,7 ezer fős volt a pályakezdő beáramlás. Ugyanakkor már beindult a kiáramlásuk is, októberben 10,0 ezer pályakezdő került ki a nyilvántartásból, ami 2,3 ezerrel meghaladta a beáramlásukat.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 12,9%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,5% volt az októberi zárónapon. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke továbbra is Észak-Magyarország (20,9%) és Észak-Alföld (19,9%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarországon vette fel (6,1%), de a régiókon belül is igen nagy különbségeket találunk. A megyék között a legrosszabb helyzetűeknél ez a mutató még nagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében 24,2%, Borsod-Abaúj-Zemplénnél pedig 23,2%, miközben a fővárosi arányszám csak 5,2%.

Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiók közötti különbség kissé csökkent, de az olló záródása a kedvezőbb helyzetben lévő régiók mutatói átlagon felüli növekedésének köszönhető és nem a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának.

Októberben 1,7 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz: 25 cég, összesen 1727 főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest újra csökkent a bejelentett elbocsátandó létszám.