Az APEH rendszeresen ellenőrzi: lehet, hogy neked is fizetned kéne?

A járulék eredeti célja a művészet támogatása volt. A "divatcuccok" ugyanis sokszor háttérbe szorították a valóban művészi tárgyakat, így adott volt a kérdés, hogy mivel is kellene ezt kompenzálni? Ennek megoldására született meg a kulturális járulék. Az 1993-as bevezetés óta viszont folyamatosan bővült azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a köre, amelyek a hatálya alá tartoznak, és ma már olyan termékekre is fizetni kell, amire nem is gondolnánk.

A Nemzeti Kulturális Alap a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap pótlólagos forrást biztosít a célja szerint megvalósítandó feladatokhoz. Ezt többek között a különböző termékek, szolgáltatások, építmények után befizetett kulturális járulékból, a központi költségvetés által biztosított összegekből, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetéseiből finanszírozza.

Mi után kell fizetni és mennyit?

A termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele után kell a kulturális járulékot megfizetni. A járulék mértékét az erre vonatkozó törvény határozza meg. A teljesség igénye nélkül például 1 százalékos járulékot kell fizetni a festmények, tükrök, és hasonló tárgyak fakerete után a gyártónak, a szótárak, enciklopédiák, újságok, folyóiratok után a kiadónak.

Ezen felül 3 százalékot kell fizetni a nyomtatott naptár, naptárblokk kiadójának, szintén 2 százalék megfizetésére kötelezett a hanglemezek kiadója, de 3 százalékot kell fizetni valamilyen kártya piacra dobása esetén is.

Vannak azonban kivételek a fizetés alól. A művészeti zsűrik által minősített képző-, iparművészeti alkotások például járulékmentesek, ezzel próbálva ösztönözni a valóban művészi tárgyú dolgok létrehozását. Ezen felül nem kell fizetni akkor sem, ha szerzőként adunk el szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotást és szolgáltatást.

Nem kell fizetni azon termékek esetén sem, amelyek az áfa-törvény Közösségen belüli értékesítés vagy Közösségen kívülre történő értékesítés miatt mentes az általános forgalmi adó alól. Szolgáltatásoknál az ad mentességet, ha nem belföldi teljesítésről van szó, mivel ebben az esetben sem Magyarországon kellene megfizetni az áfát.

A termékkör bővülésével ugyan arra számíthatnánk, hogy a kötelezettek köre is bővül, ezzel szemben az APEH információi alapján szinte már évek óta nem változott a járulékfizetők száma. 2006-ban közel 7 ezren fizettek kulturális járulékot, ami összesen 8,2 milliárd forint bevételt eredményezett a költségvetésnek.

Tisztázták a problémás kérdéseket?

A 2008 január 1-től hatályos változások szerint a járulékalap megállapítása során csökkentő tétel azoknak a járulékköteles termékeknek az értékesítése, amik a vevő általi Közösségen belüli és kívüli értékesítés miatt szintén áfa-mentes kategóriába tartoznak.

A 2005 óta hatályos szabályok szerint a járulékalapot csökkenti a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás érdekében beszerzett járulékköteles termékek és szolgáltatások áfa nélküli beszerzési ára. Vagyis olyan formában működik, mint az áfa, ha a beszerzéshez is kötődik járulékfizetési kötelezettség, illetve az eladáshoz is, akkor levonható a járulék összege, így kerülve el a kettős járulékfizetést.

2008-ban az áfa-törvény változásaival összhangban pontosításra került az importőr fogalma is. A Nemzetközi Kulturális Alapról szóló törvény szerint ugyanis ha valaki külföldről hozza be a meghatározott termékeket, akkor mint importőr fizeti meg a kulturális járulékot. Korábban ugyanis problémát okozott annak a megállapítása, hogy kinek kell tulajdonképpen befizetnie a kulturális járulékot, legfőképpen az olyan esetekben, ha alvállalkozók, viszonteladók is részt vettek a termék előállításában vagy a szolgáltatás nyújtásában.

A legújabb törvényi meghatározás szerint az a természetes vagy jogi személy, illetve gazdálkodó szervezet köteles fizetni a szóban forgó járulékot, aki először szerzi meg az importált termék vagy szolgáltatás feletti rendelkezési jogot, ha nincs ilyen, akkor az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az árut birtokolja.

Buktatók

Mint már szó volt róla, a kulturális járulék mértéke általában 1 - 3 százalék között van, építmények esetén pedig 0,2 százalék. Viszont vannak olyan tételek, amelyekre 25 százalékot vetnek ki, mint például az erőszaktartalmú művek. A járulék összegét a kötelezett állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A fizetési kötelezettséget az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi, bár nem kiemelt céllal, de rendszeresen.

Az önbevallás azonban komoly problémákat is okozhat. Ha valaki nincs tisztában azzal, hogy fizetnie kellene valamely termék vagy szolgáltatás értékesítése után, az problémát jelenthet egy esetleges APEH ellenőrzés során. Ilyen termék lehet például az asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru, vagy a rádiótelefon, rádiótávíró, rádió- és tévéműsor- adókészülék is. A tudatlanság ugyanannyiba kerül, mintha bármilyen más adót nem fizettünk volna be, így mulasztási bírság, és adóbírság is jár, kamatokkal együtt.

Ez a kockázat leginkább a nagyobb beruházások esetén okozhat problémát, ugyanis meg kell fizetni a kulturális járulékot például a szállodaépületek, a hivatali, ipari, kis- és nagykereskedelemi épületek után, aminek a 0,2 százaléka bizony már nem olyan kis összeg. A korábbi problémák, miszerint nem igazán volt tiszta, hogy ki is fizesse be a járulékot legtöbbször itt merültek fel, mivel az építkezések esetén van jelen sokszor több alvállalkozó is. Bár ezt a részt 2008-ban a törvényhozók igyekeztek helyrehozni, még mindig belefuthat valaki abba, hogy nem tudott a fizetési kötelezettségéről...