Megünnepelték a törvényt

Konferenciával és rektori kinevezésekkel ünnepelte a szakminisztérium, hogy mától hatályos az új felsőoktatási törvény (ftv). A törvény létrejöttét, fogadtatását, végrehajtásának módját és társadalmi hatásait elemezték azon a konferencián, amelyet március 1-jén tartottak a Parlament Főrendiház termében.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az Új utakon a magyar felsőoktatás című rendezvény megnyitóján Bazsa György, a Felsőoktatási Tudományos Tanács elnöke kifejtette, a 21. század első felében a magyar felsőoktatás teszi le névjegyét a magyar oktatás, kultúra és művelődés asztalára.

Az elmúlt tizenöt év megteremtette Magyarország felzárkózásának esélyét, a következő években pedig a versenyképességet kell erősíteni, kihasználva a lehetőségeket - erről Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt. Az egyik legfontosabbnak nevezte a törvény azon pontját, amely a gazdasági tanácsok felállításáról és az egyetemi autonómia megteremtéséről rendelkezik. A kancelláriaminiszter a professzori karhoz is szólt: szerinte csak a teljesítmény tarthatja fenn a professzorok tekintélyét. Hozzátette, aki 62 éves kora után is akar és tud dolgozni, azt nem kell nyugdíjba küldeni, de ne csak a múltbeli teljesítmény alapján maradjon valaki az egyetemen. "Ugyanez vonatkozik a fiatalokra is, ott is a teljesítmény számít" - tette hozzá.

Miért kellett új törvény a felsőoktatásban? - erre a kérdésre próbált meg választ adni Magyar Bálint. Az oktatási miniszter kiemelte, hogy sikerült szakmai konszenzust kialakítani a különböző szervezetekkel, a Magyar Akkreditációs Bizottságtól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján át a szakszervezetekig. A bolognai folyamat szerinte hasonló az integrációhoz - legalábbis ami a bevezetés folyamatát illeti. "Amikor integrálódtak az egyetemek, sok helyen megmaradt a régi struktúra - volt például hat filozófia tanszék, majd ezeket néhány éven belül megszüntették vagy összevonták. Hasonló a bolognai képzés is: öt-tíz év telik majd el, mire a szemlélet is megváltozik és azt tükrözi, amit végre akartunk hajtani."

Lehet vállalkozni, céget alapítani, rendelkezni forrásokkal, tulajdonképpen fölszámoltuk az állami gyámkodást - említette Magyar Bálint a törvény egyik sokat vitatott pontját, az intézmények gazdasági önállóságát. "Mini államháztartási reformot hajtottunk végre" - jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a közszféra többi intézményének is jó példa lehet a felsőoktatási reform. A törvény életbe lépésével azonban nem csak az egyetemek és főiskolák gazdasági működése változik meg. A hallgatókat érintő szabályozások egyike, hogy "nagykorúsították" őket, azaz vitás ügyekben akár a bírósághoz is fordulhatnak - erre korábban nem volt lehetőségük. Szintén a törvényben szerepel a többciklusú képzés bevezetése, a bolognaiként is emlegetett folyamat, amely alap-, mester- és doktori képzésre osztja a képzéseket. A következő lépések között pedig az egyik leglényegesebb az egyetemi infrastruktúrák további bővítése: 2007 végéig például 13 ezer új kollégiumi férőhely épül. A hallgatóknak és az oktatóknak több új ösztöndíjat hirdetnek meg, és átalakul a K+F intézményrendszere is.

A felsőoktatás eddigi szabályozásáról is beszélt Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Elmondta, hogy az egyetemek a középkorban is nemzetköziek voltak, hiszen a diákok vándoroltak egyikről a másikra. Az első hazai egyetem viszonylag későn, 1635-ben alakult meg Nagyszombaton, ezt húsz év múlva követte a kassai felsőiskola. Az MRK elnöke azt is elmesélte, mikor, mennyire függtek az egyetemek az ország irányítóitól. A származást alapul vevő felvétel például a második világháború után is érvényben volt, és egészen a rendszerváltásig központilag irányították az intézményeket, ráadásul több minisztérium látta el a felügyeletet. A demokratikus átalakulást az 1993-as ftv hozta meg, ekkor megszüntették az addig széttagolt irányítást, és megalakult a Felsőoktatási Tudományos Tanács is.

A konferencia után Magyar Bálint rektori kinevezéseket adott át - az új törvény szerint a főiskolák vezetőit is rektornak hívják ezentúl, majd az intézményvezetők zárt ülésen alakították meg az új Magyar Rektori Konferenciát.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír