Ki lép előbb? - "versenyben" a piac és a kormány

Pénzcentrum

2006. február 28. 22:15

A tartósan magas folyó fizetési mérleg hiány és a növekvő mértékű külföldi eladósodás a gazdasági folyamatok hosszú távú fenntarthatatlanságát jelzik - állapítja meg Antal Judit, az MNB elemzője tanulmányában. Antal szerint a költségvetési konszolidáció késése esetén a külső adósságráta trendszerű növekedésére lehet számítani, aminek komoly hatása van a pénzügyi piaci folyamatokra is. Változatlan költségvetési pálya mellett növekszik az esélye annak, hogy a fizetési mérleg korrekcióját a piac kényszeríti ki, azaz megnövekszik egy esetleges bizalomvesztés, így egy árfolyamgyengülés és hozamemelkedés valószínűsége. Az elemző úgy véli, hogy az államháztartás és a háztartási szektor együttes finanszírozási igényének jelentős, a GDP 3.5%-a körüli mértékben kellene mérséklődni ahhoz, hogy a külső adósságráta növekedése megálljon. A szükséges korrekcióhoz leginkább az államháztartás elsődleges egyenlegén kellene javítani.

Antal vizsgálatai szerint a külső adósságráta alakulását elsősorban a háztartás ás az államháztartási szektor együttes finanszírozási igénye és a privatizációs bevételek határozzák meg. A vállalati szektor finanszírozási igényét jellemzően fedezi a külföldi nem adóssággeneráló finanszírozás. Magyarországon a külső finanszírozási igény 2002 óta a historikusan magasnak tekinthető 8-9% körül ingadozik a GDP arányában. A nettó külföldi adósság három év alatt több mint 12%ponttal emelkedett, és mára meghaladja a GDP 30%-át.

Az ország külső finanszírozási igénye a belföldi szektorok - háztartás, államháztartás, vállalatok - el nem fogyasztott illetve be nem ruházott jövedelmeinek összege. Az egyik szereplő finanszírozási képessége egyben forrását is képezheti egy másik szereplő jövedelmet meghaladó költekezésének. Hazánkban éppen ez a helyzet. Elsősorban az államháztartás túlköltekezése miatt van szükség külföldi forrásbevonásra. Nemzetközi példákat vizsgálva Magyarország GDP-arányos külső finanszírozási igénye mind a fejlett, mind az újonnan csatlakozó Európai uniós tagországok viszonylatában magas.

Míg 2002 előtt a külső adósság csökkent illetve stagnált, addig azóta növekvő pályán van. Míg 2002 előtt az államháztartási szektor finanszírozási igényét a háztartási megtakarítások fedezték, addig 2002 után már negatív volt az egyenleg, a GDP 6%-át meghaladó együttes finanszírozási igény jelentkezett átlagosan (2002-2004). A nem adóssággeneráló tőkebeáramlás jelentősen elmaradt a külső finanszírozási igénytől. A költségvetési politika fellazulása az államháztartás finanszírozási igényének GDP arányában 8% fölé történő emelkedését eredményezte, a háztartási pozíció a kedvezményes lakáshitelek bevezetése, majd azok szigorítását követően a növekvő devizahitel kínálat által puhuló költségvetési korlát következtében romlott.

Fontos utalni arra, hogy a külső egyensúly fenntarthatósága nem csak az adósságdinamikától, hanem az adósság szerkezetétől is függ. Ha az ország (belföldi szektor) devizában vesz fel hitelt, akkor devizakitettsége nő meg. Ha az adósság hazai devizában keletkezik, akkor viszont a nyitott árfolyam pozíciót a külföldiek vállalják fel. Hazánkban az utóbbi időszakra az első variáns volt jellemző, tehát az árfolyam leértékelődése esetén az adósságterhek emelkednek. Az állam esetén azonban figyelembe kell venni, hogy a nettó devizakitettsége a devizatartalékok miatt a bruttó devizaadósságnál kisebb.

A nettó külső adósságon belül a nettó devizaadósság aránya 2003-ig csökkent, majd 2004-ben már emelkedett. 2004 végén a devizaadósság aránya a külső adósságban megközelítette az 50%-ot.

Antal Judit különböző szimulációkat végzett, hogy bizonyos kiigazítási lépések esetén illetve azok hiányában a külső adósságpálya hogyan alakulhat. Az elemző 50-50%-os deviza illetve forintarányt feltételez a nettó adóssággeneráló források bevonásánál. Általános megállapítás lehet az államháztartás adósságának alakulása szempontjából, hogy az adósságráta alakulása elsősorban az elsődleges egyenlegtől függ, tehát itt kell érdemi változásra törekedni ahhoz, hogy az államháztartás okozta külső finanszírozási igény hosszabb távon érdemben változzon.

Első változat: 2010-es euró

Ha a gazdaság fokozatosan visszatér az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges pályához (konvergencia program), akkor 2008-ig a külső adósságráta 32%-ra nő, majd 2010-re 30% alá mérséklődik. Ebben az esetben az államháztartás finanszírozási igénye 2008-ra a GDP 5.4%-ra mérséklődne, de ez a 3%-os határ teljesítését jelenthetné a 2.5%-ra becsült kvázifiskális kiadások miatt. A háztartások megtakarítási pozíciója kismértékben romolhat a kiadási oldali kiigazítás illetve az adóemelések hatására. Hosszú távon azonban az adósságráta feltehetően nem nőne, fenntartható pozíció alakulhatna ki.

Második változat: késik a konszolidáció

A második forgatókönyvben Antal azt vizsgálta, hogy hogyan alakul a ráta, ha a költségvetési konszolidáció késik, és az államháztartás finanszírozási igénye GDP arányosan szinten marad (ez esetben feltehetően jelentősen nőne a piac hozamelvárása az államadósság finanszírozásában). Ebben az esetben a háztartások pozíciója a magasabb kamatjövedelem miatt enyhén javulhatna, összességében a külső adósságráta folyamatosan emelkedne. A hozamkonvergencia megtörésére lehetne számítani. A külső adósságteher 2010-re a GDP 42%-ra emelkedne, melyben a várható árfolyamgyengülésnek és az említett hozamprémiumok növekedésének is érdemi szerepe lenne.

Harmadik változat: 10%-os árfolyamgyengülés és hozamemelkedés

A harmadik szimulációban költségvetési konszolidáció hiányában 10%-os árfolyamgyengülést és tartós hozamemelkedést tételezett fel Antal. A változatlan költségvetési politika ebben az esetben tehát már korai kedvezőtlen piaci reakciókat okozna. Rövid távon az adósságráta a külső finanszírozási igény ellenére tovább nőne a reálnövekedés lassulása miatt. Hosszabb távon azonban a fogyasztási és felhalmozási kiadások csökkennének, mely a külső finanszírozási igény további számottevő mérséklődését is előidézné. Ebben az esetben az adósságráta növekedése lassulna, de 2010-re így is 39% fölé emelkedne. A bizonytalanság növekedése és a tartós hozamemelkedés hosszú távon számottevő többletköltséget okozna ahhoz képest, mintha a folyamatok gazdaságpolitikai kontroll mellett mentek volna végbe.

Végkövetkeztetés: ha a kormány nem lép, a piac kényszerít

A tanulmány végkövetkeztetése, hogy változatlan fiskális politika és háztartási megtakarítási hajlandóság mellett a külső adósságráta további növekedésére lehet számítani. A jelenlegi pálya fenntarthatatlan, az idő múlásával nő a szükségszerűsége egy hiteles költségvetési hiánycsökkentésnek, ennek hiányában nő a piac által kikényszerített korrekció valószínűsége. Ahhoz, hogy az adósságráta stabilizálódjon, 2006-ban az államháztartás és a háztartási szektor együttes finanszírozási igényének a GDP 2%-ra kellene mérséklődni, hogy a 2005 végére várt 28%-os külső adósságráta ne emelkedjen. Ez 3.5%pontos (GDP arányában) csökkentést követelne meg a háztartások és az államháztartás részéről (2005-ben a két szektor együttes pozíciója 5.5% volt). Ha a háztartási pozíció változatlan marad, akkor ez gyakorlatilag a szükséges költségvetési konszolidáció mértékét mutatja.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír