Vége a konzultációnak - patrióta állam sok szabadsággal?

Reális helyzetértékelés?

A hét végén lezárult a Fidesz kezdeményezésére indult gazdasági konzultáció. A program célja az volt, hogy egyfajta felmérés készüljön a hazai vállalkozások valós gazdasági igényeiről. Elkészült. A válasz: alacsony adók, kiszámíthatóság, olcsóbb adminisztráció, tőkejuttatás. Meglepetés? Aligha. Legyen kisebb olcsóbb az állam, de védjen meg a versenytől és adjon ingyenes tőkejuttatást. Ezzel párhuzamosan persze legyen kiszámítható és versenysemleges. Ellentmondó fogalmak, mégis keretbe kell tenni őket. Egy választási program máshogy nem működhet, de mi lesz a megvalósítással? Elég lesz, hogy a kevesebb adót többen fizetik majd (ha többen fizetik)?

Patrióta állam, hitel helyett tőkejuttatás

Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasási minisztere is utalt rá, hogy a Fidesznek egyelőre nincs gazdaságpolitikai programja. A legnagyobb ellenzéki pártnak természetesen vannak ötletei és elképzelései, de az még programmá nem állt össze. Hol járnak most?

A Fidesz is adócsökkentést akar, melytől 700 ezer munkahelyet remél. A képviselők felét elküldenék, megvédenék a magyar vállalkozásokat a külföldi multiktól, új támogatási politikát alakítanának ki. A Fidesz szerint most (is) a patriotizmus a "trendy" Nyugat-Európában, nekünk is erre kell fordulnunk. A gazdaság nem áll a saját lábán, az államnak mankót kell adni a globalizációval küzdő hazaiak kezébe.

Matolcsy szerint 1990 óta mást sem csinálunk, mint hogy a tőkeszegény magyar gazdaságot megpróbáljuk tőkejuttatás nélkül ilyen-olyan hiteleszközökkel "látszat-piacgazdasági" állapotba hozni. Ez nem fog menni - állította. Egy apróság azonban mintha kimaradt volna a gondolatmenetből. A tőkejuttatáshoz is szükség van forrásra, amit nem mérnek ingyen, annak költségeit is valakinek meg kell fizetni. Ezen túl az ingyenes tőkejuttatás sokszor nagy igazságtalanságot szül a meglevő források elosztásán keresztül. Versenysemleges-e egy ilyen magatartás. Az igények a vállalkozások részéről az ilyen forrásokra mindig korlátlanok, így azokat kielégíteni sem lehet. Igazságos rendezőelvet találni viszont nehéz, azt a piac az eddigi tapasztalatok szerint saját törvényszerűségei szerint jellemzően jobban megoldotta (ez természetesen nem zárja ki, hogy az állam bizonyos tőkejuttatásokat eszközöljön, de a vállalatok forráspolitikájának többségében nem szabad egy ilyen elemre alapozódni).

700 ezer munkahely

A párt által növekedésorientáltnak nevezett politika egyik fő eleme a munkahelyteremtés. Orbán Viktor már korábban is felvetette a teljes foglalkozatás megteremtésének kérdését, melynek mostani olvasata a 700 ezer fős foglalkoztatotti létszám növekedés. A közterhek csökkentése, ezen keresztül az élőmunka fajlagos költségének mérséklése feltehetően elősegíti a foglalkoztatás növekedését, de kérdés, hogy a vállalatok milyen mértékű tehercsökkenésre reagálnak érezhető módon, illetve ezen tényező változtatása önmagában - illetve néhány egyéb kisebb volumenű intézkedéssel - elegendő-e. Feltételezhető, hogy az érdemi reakciókhoz drasztikusabb lépésekre lenne szükség (a konzultáció szerint a jelenlegi terhek megfelezése), és a teljes vállalkozási környezetet kellene összehangolt politikával javítani.

Egykulcsos adót akarnak, de a Fidesz családbarát politika mellett érvel

A Fidesz konzervatizmusa továbbra is elsősorban a családbarát adópolitikában domborodik ki. A párt elsősorban emiatt ellenzi az egykulcsos adó bevezetését, mert ez a lakossági jövedelmeknél nem - vagy csak korlátozott - teret enged a differenciálásnak. A vezető kormánypárt politikájához képest továbbra is van egyfajta megközelítésbeli különbség az MSZP inkább alanyi jogú megközelítése és a Fidesz elsősorban adórendszeren keresztül kompenzáló módszere között.

Mi szűrhető le a konzultáció eredményeiből és a Fidesz törekvéseiből? Teljesen természetes, hogy a vállalkozások kevés adót szeretnének fizetni, emellett vissza nem térítendő támogatásra vágynak mindenféle állami védőernyővel. Egy konzisztens gazdaságpolitikában azonban ezeket egymás mellé helyezni nehezen lehet. Az egyre intenzívebb globalizálódás körülményei között Nyugat-Európában és a folyamatok élén álló USA-ban is erősen megjelennek protekcionista elemek, ugyanakkor egy tőkeéhséggel küzdő kis nyitott ország esetében ezek az eszközök lényegesen erőtlenebbek lehetnek. Ennek ellenére nem kell máglyára küldeni, akik ilyen típusú elemeket is belekevernek egy gazdaságpolitikai programba, a döntő hangsúly az arányokon van. Ha az állam protekcionizmussal kívánja megvédeni a piaci szereplőket úgy, hogy azok gazdasági erejüknél fogva erre hosszú távon képtelenek (átmeneti védőernyő bizonyos körülmények között nyújtható), azzal csak egy életképtelen torzult szerkezet kialakulását érik el.

Matolcsy György, az Orbán kormány volt gazdasági minisztere, a gazdasági konzultáció elnöke versenysemlegességrőlbeszélt, ugyanakkor kérdés, hogy ezzel a fogalommal a már említett patriotizmus, a vissza nem térítendő támogatások korlátos rendszere hogyan egyeztethető össze.

A munkahelyteremtésben az élőmunka költségnek illetve a közterheknek meghatározó szerepe van, ugyanakkor számos más tényező is szerepet játszik a telephelyválasztásban, a beruházási döntésekben. A GDP 8-10%-ra rúgó államháztartási hiány mellett kérdéses, hogy mennyiben nyílik lehetőség egy hirtelen és radikális adóreformra Brüsszel erős kritikája mellett? Matolcsy arról beszélt, hogy a bevételi és kiadási oldal együttes változtatására van szükség, de amikor patrióta államot tervezünk jelentős állami támogatások mellett, akkor hogyan képzelhető el a kiadások drasztikus csökkentése, az állam méretének zsugorítása. Megítélésünk szerint a munkahelyteremtésnek a gazdasági racionalitáson, a munkaerő termelékenységen kell alapulnia. Ennek növeléséhez az állam adhat segítséget, de csak ezek az eszközök nem elegendőek. Sokkal bonyolultabb rendszerről van szó, melynek része az oktatás, az átképzési rendszer, az infrastruktúra, a vállalkozók innovativitása.

Összességében azt láthatjuk, hogy a gazdasági konzultáció megállapításai és a Fidesz elképzeléseiben az erősen protekcionista, sok esetben a szocialista gazdaságot visszaidéző elvek keverednek liberális szólamokkal. Ez a polémia egy piaci felmérés részéről teljesen természetes következménynek tekinthető, ugyanakkor a választási pártok gazdaságpolitikai programjaiban majd törekedni kell(ene) némi gyakorlatiasságra, az ígértek megvalósíthatóságára is. Ez természetesen nem csak a legnagyobb ellenzéki pártra, hanem a vezető kormánypártra is érvényes.