Mi lesz azzal a sok pénzzel?

Pénzcentrum

2005. november 9. 17:49

A globális likviditás felduzzadása a világ pénzügyi piacainak egyik legfontosabb kérdése napjainkban. A pénzügyi válságok természetesen komoly reálgazdasági következményekkel is járhatnak, ezért kezelésük a gazdaságpolitika minden szintjén kiemelt fontossággal kell bírjon. Joachim Fels, a Morgan Stanley elemzője ezt a problémát igyekszik körbejárni, és a lehetséges megoldási verziókat igyekszik

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

felvázolni.

Az utóbbi időszakban elindult egy szigorítási hullám a pénzügyi piacokon, melynek legprominensebb jele a FED sorozatos kamatemelése. A nagy bankok közül az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of Japan egyelőre nem nyúlt az irányadó rátákhoz, ennek következménye, hogy a FED lépései ellenére sem beszélhetünk a likviditás valódi szűküléséről. Elmondható, hogy a likviditás fő forrása most a FED kamatemelései után az EKB.

Az emelkedő infláció és a lassuló gazdasági növekedés miatt a kilátások egyelőre igen borúsak a kötvénypiacokon, ugyanakkor más eszközpiacokon további áremelkedés, esetleges buborékok kialakulása illetve tovább fújódása várható (ingatlan, részvény). Fels szerint jelenleg a leginkább alulértékelt eszközpiac a részvénypiac. Az elemző szerint a monetáris hatóságok részéről új megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a hatalmas likviditásfelesleget kezelni tudják. Erre az inflációs célkitűzés rendszere az elemző szerint nem alkalmas.

Ben Bernanke, a FED leendő elnöke szerint a kialakult helyzet egyik oka, hogy a világgazdaságban a megtakarítások magasabbak a beruházásoknál. Míg az ázsiai országok elsősorban nettó megtakarítók néhány nagy európai országgal egyetemben, addig az USA pl. nettó forrásbevonó. Az ázsiai megtakarítások célpontja többnyire az amerikai kötvénypiac.

Módszertani szempontból nem egyszerű meghatározni, hogy a probléma elemzése szempontjából milyen mutatók használhatók. Erre legegyszerűbb megoldás, ha a különböző pénzaggregátumokat illetve ezek GDP-hez mért arányát vizsgáljuk az idő függvényében, majd összehasonlítjuk a nominális GDP bővüléssel. Azt mondhatjuk, hogy a GDP jó változó arra vonatkozóan, hogy a gazdaságban mekkora a tranzakciók pénzigénye. Míg a jegybankok a szűkebb értelemben vett pénzmennyiségre viszonylag jól tudnak hatni, a bővebb aggregátumoknál (készpénz mellett betétek, pénzpiaci jegyek egyéb rövid instrumentumok) ez már sokkal összetettebb és nehézkesebb.

Túlzott likviditásról akkor beszélhetünk, ha a pénzmennyiség a nominális GDP-nél jobban nő. Sokan úgy vélik, hogy ha pénzünkért pénzügyi instrumentumokat veszünk, akkor ezzel a likviditás csökken. Ez annyiban nem igaz, hogy ez az összeg a másik oldalon elkölthetővé válik. Ily módon a túlzott likviditás inflációt gerjeszt. A likviditás fogalmát a piacok integrálódásával egyre globálisabban kell kezelni.

Még mindig nő a likviditás

A Morgan Stanley elemzése szerint a likviditás egyelőre továbbra is nő a világban. 1995 és 2005 között a hitelek GDP-hez mért aránya 25%-kal emelkedett, az M3/GDP arány 35%-kal, a szűk pénzaggregátum/GDP arány 55%-kal lett nagyobb. A jelentős likviditásbővülés minden eszközosztályban felértékelődést okozott. A FED 2004-ben indult kamatemelési hulláma ellenére a likviditás tovább bővül, melynek fő forrása az említett EKB.

Mielőtt a változatokat néznénk Fels kijelenti, hogy rövid időn belül erre kevés az esély. Most nézzük a javaslatokat röviden:

1. nagyon restriktív monetáris politika
Ez nem jelent mást mint agresszív kamatemeléseket. Erre kicsi az esély a recessziós félelmek miatt, illetve olyan mértékű kamatemelést is csak időben jelentősen elnyúlva lehetne végrehajtani, melynek érdemi hatásai lehetnek a pénzmennyiségre.

2. Magasabb fogyasztói infláció
Az infláció emelkedésével természetesen a nominális GDP is növekszik, emiatt adott pénzmennyiség mellett az arány csökken. Amíg azonban a kereskedelem és az alacsony bérnövekedés mérsékelten tartja az árnyomást, addig az infláció felpörgetésére kevés az esély. Úgy tűnik, hogy ez sem életképes megoldás.

3. Bankcsődök és adósságválság
Az eszközpiacok értékcsökkenésével (pl. ingatlanpiaci zuhanás) párhuzamosan a bankok eszközei (az ügyfelek hitelei) is leértékelődnek, amivel hitelezési politikájuk lényegesen szigorúbbá válhat. Ennek hatására a pénzmennyiség a korábbinál lényegesen mérsékeltebben nőhet vagy csökkenhet is. A 30-as évek tapasztalatai illetve a 90-es években a Japánban bekövetkezett válság nyomán azonban a központi bankok ma már jóval felkészültebbek az ilyen helyzetek kezelésére mint korábban.

Fels szerint az inflációs célkitűzés rendszere ma már nem egy jó módszer a fent említett problémák elkerülésére. Az alacsony inflációs ráták alacsony kamatszintet szülnek, melyek az eszközpiacokon buborékokat kelthetnek. Ezzel a reálgazdaság stabilitása is veszélybe kerül. A kiút két módon keresendő: vagy a célkitűzések időhorizontját kellene kitolni (3-5 év), amivel a kamatpolitika lényegesen rugalmasabb lehet, vagy az EKB technikájához hasonlóan folyamatosan és részletesen elemezni kellene monetáris és hitelfolyamatokat annak érdekében, hogy a túlzott likviditásnövekedést megakadályozzák.

Összegzés

Összességében tehát továbbra is túlzott likviditásbővülésről beszélhetünk a világban. A nagy központi bankok feltehetően nem emelnek agresszívan kamatot, hogy ez érdemben fékezhető legyen. Az EKB várhatóan hamarosan kamatot emel, emellett a Bank of Japan is pénzmennyiség növekedést korlátozó intézkedéseket tehet. Ezek azonban nem lesznek elegendők az említett célok eléréséhez. A FED szigorított, de még nem eléggé. Ami várható, hogy az eszközpiacok tovább értékelődnek fel. Fels szerint pénz leginkább a most relatív alulértékeltnek tűnő részvénypiacra áramolhat.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír