Recesszióhoz vezet a fizetési mérleg probléma?

Pénzcentrum

2005. szeptember 13. 12:20

A jelentős külső egyensúlytalanságok és ezek következményeinek lehetséges számbavétele volt az MNB Klub tegnapi témája. A jegybanki elemzők a nemzetközi példák és a szakirodalom alapján úgy vélték, hogy a jelenlegi külső egyensúlytalanság (a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8%-a körül van) előbb-utóbb korrigálódik, mely a gazdaság növekedési ütemének látványos lassulásával járhat. Kérdéses,

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

hogy a korrekció milyen mechanizmuson keresztül történik, az árfolyam jelentősebb és hirtelen gyengülésére fel kell-e készülni. Különös kockázatot jelent, hogy a lakosság és a vállalatok a devizahiteleken keresztül jelentős nyitott pozícióval rendelkeznek. Ezen adósok helyzete a forint gyengülésével jelentősen romolhat, mely érdemi hatással lehet a fogyasztási, beruházási döntésekre. Az államháztartás jelentős hiánya nem ad teret a fiskális politika anticiklikus viselkedésének, mely a reáláldozatokat növelheti.

A témához kapcsolódó három hasznos cikkünk:

2004.12.16 08:11
Árfolyamsokk a devizahitelek visszaesésének hátterében? - Mit tanulhatunk a lengyel példából?

2005.02.23 14:12
A magyar devizahitelezés és kockázatai külföldi elemzői szemmel (DrKW)

2005.05.09 08:00
A fizetési mérleg hiány és az euró-bevezetés - kimenetelek, kockázatok és megoldási irány

Nemzetközi példákat kutatva Tóth Máté, az MNB Közgazdasági főosztályának elemzője azt találta, hogy a magas folyó fizetési mérleg hiányok szinte minden esetben korrigálódtak, melyek a reálgazdasági teljesítmény romlásával kapcsolódtak össze. Egyes országoknál a fizetési mérleg korrekció az árfolyam kontrollálatlan gyengülésével párosult, de máshol a fejlett intézményrendszer, az alacsony fedezetlen árfolyamkockázat, a kedvező fiskális pozíció mellett sikerült a reáláldozatot minimalizálni, az árfolyam kontrollált módon gyengült.

Az utóbbi esetben döntő volt, hogy az egyensúlyban illetve többletben levő költségvetés képes volt stimuláló hatást kifejteni az extra kereslet teremtésén keresztül. Ahol a költségvetéssel problémák vannak, ott a fiskális politika nem képes az ilyen anticiklikus viselkedésre, emiatt a reáláldozat a hitelességéért küzdő megszorító költségvetés mellett átmenetileg magasabb is lehet. A két szélsőséges eset mellett léteznek még köztes reakciók is, ilyennek volt tekinthető pl. a magyar eset is 1995-ben.

Ahhoz, hogy az árfolyam jelentősen és kiszámíthatatlan módon gyengüljön, nem szükséges tartós és magas folyó mérleg hiány. Az utóbbi azonban mindenképpen növeli a volatilis árfolyampálya valószínűségét és kockázatát.

Kockázatnövelő tényezőnek tekinthető:

- a fedezetlen árfolyamkockázat a gazdasági szereplők mérlegeiben;

- a likviditási kockázat (rövid forrásból hosszabb beruházásokat finanszíroznak);

- a fejletlen pénzügyi közvetítő rendszer;

- kockázatvállalást torzító implicit fiskális és monetáris politikai garanciák;

- politikai kockázatok és sokkok.

Magyarország esetében a magas folyó mérleg deficit ellenére a tipikus feltörekvő piaci "betegségek" számos összetevője már nincs jelen. Ilyen pl. hogy a pénzügyi rendszer meglehetősen fejlett, a politikai kockázat minimális. Ennek ellenére a sebezhetőség jelentős, ugyanis a tőkeáramlások hirtelen megállása, a finanszírozási környezet megváltozása az árfolyamra érdemi hatást gyakorolhat.

Egy árfolyamgyengülés érdemben érintheti a gazdaság minden szereplőjét a különböző mértékű devizaeladósodottság miatt is. A háztartásoknál az árfolyam jelentősebb gyengülése érdemben változtathatja meg az eladósodás dinamikáját, illetve a rendelkezésre álló jövedelmet érezhetően csökkentheti. Emiatt feltételezhető a fogyasztási magatartás változása is. Ilyen helyzetben az államháztartás széles értelemben vett (kvázi fiskális tevékenységekkel kiegészített) GDP arányosan 8-9%-os hiánya már nem igen enged teret a fiskális expanziónak, mely a kieső keresletet pótolhatná. Ilyen körülmények között az import(dinamika) lényegesen csökkenhet.

A tankönyvi példa szerint a külső egyensúlytalanságok az árfolyamgyengülésen keresztül úgy oldódnak meg, hogy a leértékelődött árfolyam mellett az export versenyképesebb lesz, az import drágul, a külkereskedelmi mérleg hiánya csökken, az exporton keresztül dinamizálódik a gazdaság.

Hazánk esetében ez a folyamat feltehetően nem így bontakozna ki, mely több tényezőre vezethető vissza. Az egyik fontos tétel, hogy a lakosság és a vállalatok is jelentős devizahitelekkel rendelkeznek, így az árfolyam gyengülése a finanszírozást nagymértékben drágítaná. Kérdés, hogy a háztartások az árfolyam miatti jövedelemváltozást mennyiben tekintenék tartósnak, és ennek hatására fogyasztásukat mennyire simítanák. A másik tényező, hogy az említetteknek megfelelően a vállalatok is jelentős devizahitelekkel rendelkeznek. Kérdéses, hogy hazánk esetében az export árfolyamérzékenysége milyen, emellett fontos, hogy az importhányad a termékek többségénél jelentős.

Az MNB szakértői igyekeztek megvizsgálni, hogy az árfolyamváltozás államháztartásra történő hatása milyen lehet. A vizsgálatban segítségül hívták a 95-ös kiigazítás tapasztalatait is a létező különbségek ellenére. Míg 95-ben az árfolyamgyengülés jelentős meglepetés-inflációt okozott, mely jelentős extra bevételeket generált a büdzsének, addig most ez feltehetően jóval kisebb lenne. Emiatt innen az államháztartás pozíciója lényegesen kevésbé javulhatna.

A kiadási oldalon a nyugdíjak és a kamatok feltehetően gyorsan alkalmazkodnának, mely extra kiadásokat jelenthetne, ezt fokozhatná a nyíltvégű kör (önkormányzatok, nyíltvégű alapok) kiadási többlete. A bevételi oldal változása nagymértékben függne a magánszektor alkalmazkodásától, az árak milyen gyorsan és mennyire emelkednének az árfolyamgyengülés következtében.

Emiatt tehát az árfolyamgyengülés a 95-ös példához képest feltehetően lényegesen kevésbé javítaná a költségvetés helyzetét, tehát a deficitcsökkentést inkább a kiadások jelentősebb visszavágásával kellene elérni. Ezzel a külső finanszírozási igény, az ikerdeficit probléma is enyhülhetne. Az MNB szakértői szerint az államháztartási hiány csökkenése a külső finanszírozási igényt a hiánycsökkenés mértékénél valamivel enyhébb mértékben enyhítené.

Összességében elmondható, hogy előbb-utóbb várható majd, hogy a külső egyensúlytalanság miatt bekövetkezik egy korrekció. Jelenleg a GDP kb. 8%-ra rúgó folyó mérleget megfelelően finanszírozza a működőtőke beáramlás, de egyre hangsúlyosabbak az adóssággeneráló tételek. Az állam, a vállalatok és a háztartások külföldi eladósodása egyre jelentősebb mértéket ölt, az ikerdeficit probléma látványos méreteket öltött. Ha a háztartások devizahitel-kereslete mérséklődik, ezzel egy jelentős finanszírozó tétel eshet ki a tőkemérlegből.

Jelenleg a külföldi szereplők a hazai GDP 30-40%-nak megfelelő forint értékpapír állománnyal rendelkeznek (10% állampapír, 25% részvény), a befektetői hangulat változása az árfolyamban érdemben érződhet. A folyó fizetési mérleg korrekció feltehetően az árfolyamban is érződik majd, de hogy pontosan milyen mértékű és sebességű mozgásokra kell felkészülni, az nehezen előrejelezhető. Az árfolyamelmozdulás jellemzőit a finanszírozási szerkezet változása nagymértékben meghatározhatja. Az egyes vélemények szerint túlértékeltséggel küzdő tőkepiacok miatt a külföldi profitrealizálás, tőkekivonás egy árfolyamgyengülés esetén ugrásszerű lehet.

A forintgyengülés minden hatást együtt véve nagy valószínűséggel csökkenti majd a növekedési ütemet. Az államháztartás jelentős hiánnyal küzd, emiatt egy innen jelentkező anticiklikus viselkedés (fiskális expanzió) nem reális alternatíva, sőt ennek ellenkezője, egy jelentős deficitcsökkentés kell, hogy megvalósuljon. A fiskális politika elemi érdeke a hitelesség visszaszerzése, mégha ez a rövid távú reáláldozatot növeli is.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír