Nyugtalan öregkor, avagy hová tűnik el a pénzem - Hák-Kovács Tamás (Commerzbank) írása

Pénzcentrum

2004. október 6. 14:00

Nyugdíjpénztári megtakarítás: Hová tűnik a nyugdíjam kétharmada? - teszi fel a kérdést Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója, miután elégedetlen volt az utóbbi hónapokban e témában megjelent cikkekkel. Szerinte ezek az elemzések vagy mentegették a pénztárak rossz teljesítményét, vagy rezignáltan tudomásul vették azt. Jelen írással egy harmadik úton szeretnék elindulni, alternatívát kínálnék, mégpedig az eredeti nyugdíjreform-elképzeléseknek megfelelőt. A nyugdíjreform kialakításakor, 1997-ben sok koncepció versengett a tőkefedezet második pillérének lerakására, s ezek közül azért nyert a magán-nyugdíjpénztárak bevezetése, mert a kormányzat feltételezte, hogy a hozamelőny nagyobb lesz a megemelkedő adminisztrációs költségeknél. Egyelőre ez nem jött be, vagyis azt a módszert kell megkeresni, amivel a hozamszintet meg lehet emelni.

A társadalombiztosítás felosztó-kirovó rendszerében a járulékfizető nyugdíjba vonulásakor az állam garantálja a meghatározott képlet alapján kiszámított nyugdíjat. Ez az ígért juttatás az állam jövőbeni kötelezettségének tekinthető, amely pénzügyi szempontból olyan, mintha államkötvényben megtestesülő adósság lenne. A különbség csak az, hogy egy kötvény törlesztésére vonatkozó ígérvény sokkal nehezebben módosítható, mint egy nyugdíjígérvény. A felosztó-kirovó rendszer hozama azonban alapesetben - mivel állami kötelezettségvállalásról van szó - az állampapírok hozamával azonos.

A tőkefedezet második pillérét alkotó magán-nyugdíjpénztáraknál az évek során felgyűlt betétek és azok befektetéseinek hozamai adják ki a nyugdíj összegét. Nyilván azt a rendszert kell előnyben részesíteni a kettő közül, amely várhatóan a magasabb hozamot képes generálni. Ha azonban vetünk egy pillantást a magán-nyugdíjpénztárak befektetési portfóliójára, rögtön felmerülhetnek bennünk az első kételyek. Hogyan generálhatna a rendszer az állampapíroknál magasabb hozamot, ha e portfólió háromnegyedét ugyanezekben az állampapírokban tartja, miközben az eredményt még a saját, elég jelentős költségeivel is megterheli? Az elmúlt öt esztendőben csak a vagyonkezelés költsége a generált hozamok mintegy ötödét, az adminisztrációs költségekkel együtt pedig közel kétharmadát emésztette fel.

Fáradságot nem kímélve kiszámoltam, hogy az utóbbi öt és fél év alatt milyen gyümölcsöket termett szorgos nyugdíj-előtakarékoskodásom. A sajtóban nyilvánosságra hozott átlaghozamok már önmagukban is lehangolóak, de nekem - mint minden nyugdíjpénztári tagnak - ezek irreleváns adatok, mert azokat az összes befektetett tőkére vetítve számolják ki. Nekem, mint minden magán-nyugdíjpénztári tagnak, az a fontos, hogy az én befizetéseim és az én számlámon jóváírt hozam hogyan aránylik egymáshoz.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Első nyugdíjpénztári befizetésemet 1998 augusztusában regisztrálta az egyik jelentősnek nevezhető, nagy pénzügyi csoport berkeiben működő nyugdíjpénztár, amely sem a költségek, sem a hozamok tekintetében nem tűnik ki társai közül, s így neve nem lényeges. Az azonban annál inkább, hogy összes eddigi befizetésem és a 2003. december 31-i záró egyenlegemből számított belső megtérülési ráta (IRR) havi 0.23 százalék. Ezen időszak átlagos inflációs rátája havi 0.60 százalék volt, míg a bankbetéteken 0.74 százalékos hozamot érhettem volna el. Kiábrándító eredmény. Ha a munkában letöltendő következő mintegy 35 évem alatt is hasonló lesz a teljesítmény, akkor életem alkonyán nyugdíjjogosultságom mindössze egyharmada lesz annak, amit egy egyszerű bankbetéttel szerezhetnék!

Nincs mit szépíteni, brutális munkaerőhiány tombol Magyarországon: ezek a cégek keresik a legtöbb embert

A WHC kommentárja szerint több szektorban is látszik a szakképzett munkaerő komoly hiánya.

Megszólalt Bill Gates: ez a 3 szakma élheti túl a mesterséges intelligencia hatalomátvételét

Az AI egyre több munkakört vált ki, Gates szerint mégis létezik három olyan szakma, amely nemcsak túléli ezt a technológiai forradalmat, de kulcsszerepet is játszik...

Több ezer magyar kerülhet lapátra: brutális leépítés jön a Dunaferrnél

A Dunaferr utódcégeinél csoportos létszámleépítést jelentettek be, amely akár 2 600 munkavállalót is érinthet.

Érik az összeomlás? Fejvesztve menekülnek a képzett dolgozók ezekről a hazai munkahelyekről

A régen tudottakon kívül, mint amilyen az oktatás vagy az egészségügy, még több lett az olyan nemzetgazdasági szféra, amelyben egyre súlyosabban fenyeget a munkaerőhiány.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt adnak érte: heti 20 óra munkáért 220 ezer forintot is fizetnek itthon

Tavasszal újra felpörög a diákmunka-piac: az adminisztratív gyakornoki állások, a home office-ból végezhető feladatok, valamint a könnyű fizikai munkák a legnépszerűbbek.

Lehullt a lepel arról, miért érzik úgy sokan, hogy a fasorban sincs a bérük az átlagkeresettől

A foglalkoztatottak keresete több elemből állhat össze. Vannak, akik csak alapbért kapnak, másoknál ez különböző pótlékokkal egészül ki.

Így keresheted degeszre magad 3 óra munkával egy hétvégi napon: pofon egyszerű, bárkinek beválik

Akinek hét közben fix munkahelye van, az is könnyen be tud iktatni egy ilyen műszakot a hétvégéjébe.

Óriási veszélyben leszünk, ha ez a trend folytatódik: nagy a baj a munkaerőpiacon

Bár sok a középiskolás, de kevesen választják közülük a mérnöki szakokat.

Nem semmi állásra keresnek magyarokat: ez az egyetlen nagy elvárásuk

Mindazok számára, akik rajonganak a történelemért, különösen Erzsébet királynéért, most izgalmas lehetőség nyílt meg.

Erre nem számítottak a magyar melósok: hiába kevés, nem is olyan rossz a magyar minimálbér?

Óriási különbségek a minimálbérek között az Európai Unióban, ha viszont az árszínvonalbeli különbségeket kiiktatjuk, árnyaltabb képet kapunk.

Hol van ehhez képest Ausztria és Svájc? Ez az ország lehet a menekülő magyarok új Paradicsoma

Új-Zéland évről évre egyre vonzóbb célpont a külföldi – köztük magyar – munkavállalók számára, köszönhetően a magas életminőségnek és a versenyképes béreknek.

Rengeteg melóst keresnek most a magyar cégek: ezek a hiányszakmák, a fizetés nem kevés

A hazai vállalatok számára gyakran jelent kihívást a munkaerő gyors pótlása, különösen akkor, amikor hirtelen piaci vagy gazdasági változásokra kell reagálniuk.

Már elkezdődött, rövid időn belül rengeteg magyar munkáját veheti el az AI: senki sincs biztonságban?

A mesterséges intelligencia egyre inkább átalakítja a munkaerőpiacot, és bizonyos iparágakban már most is érzékelhető a hatása.

KPMG: 2025 a transzformáció éve lesz, a zavarodottság és a permakrízis évei jönnek

A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás mind nagyobb szerepet kapnak a vállalati kommunikációban.

Műsorvezető, videószerkesztő kollégát keres a Pénzcentrum

A Pénzcentrum vlogja, a CashTag új műsorvezető, videószerkesztő kollégáját keresi.

Te tudod mennyit keres a polgármester a településeden? Végzettség nem kell, szép a fizu

A magyar önkormányzati vezetők keresete jelentős eltéréseket mutat attól függően, hogy választott vagy kinevezett pozíciót töltenek be.

Ezekben az állásokban degeszre kereshetik magukat a magyar nyugdíjasok: tömegével várják őket

Az elmúlt években egyre több magyar nyugdíjas tér vissza a munka világába: 2024 első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti dolgozott.

Ez ám az álommeló! Kiderült, ezek a magyarok közel egymilliót keresnek havonta

A nemzetközi fuvarozás szinte minden kategóriában magasabb fizetést biztosít a belföldinél.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír