Nyugtalan öregkor, avagy hová tűnik el a pénzem - Hák-Kovács Tamás (Commerzbank) írása

Pénzcentrum

2004. október 6. 14:00

Nyugdíjpénztári megtakarítás: Hová tűnik a nyugdíjam kétharmada? - teszi fel a kérdést Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója, miután elégedetlen volt az utóbbi hónapokban e témában megjelent cikkekkel. Szerinte ezek az elemzések vagy mentegették a pénztárak rossz teljesítményét, vagy rezignáltan tudomásul vették azt. Jelen írással egy harmadik úton szeretnék elindulni, alternatívát kínálnék, mégpedig az eredeti nyugdíjreform-elképzeléseknek megfelelőt. A nyugdíjreform kialakításakor, 1997-ben sok koncepció versengett a tőkefedezet második pillérének lerakására, s ezek közül azért nyert a magán-nyugdíjpénztárak bevezetése, mert a kormányzat feltételezte, hogy a hozamelőny nagyobb lesz a megemelkedő adminisztrációs költségeknél. Egyelőre ez nem jött be, vagyis azt a módszert kell megkeresni, amivel a hozamszintet meg lehet emelni.

A társadalombiztosítás felosztó-kirovó rendszerében a járulékfizető nyugdíjba vonulásakor az állam garantálja a meghatározott képlet alapján kiszámított nyugdíjat. Ez az ígért juttatás az állam jövőbeni kötelezettségének tekinthető, amely pénzügyi szempontból olyan, mintha államkötvényben megtestesülő adósság lenne. A különbség csak az, hogy egy kötvény törlesztésére vonatkozó ígérvény sokkal nehezebben módosítható, mint egy nyugdíjígérvény. A felosztó-kirovó rendszer hozama azonban alapesetben - mivel állami kötelezettségvállalásról van szó - az állampapírok hozamával azonos.

A tőkefedezet második pillérét alkotó magán-nyugdíjpénztáraknál az évek során felgyűlt betétek és azok befektetéseinek hozamai adják ki a nyugdíj összegét. Nyilván azt a rendszert kell előnyben részesíteni a kettő közül, amely várhatóan a magasabb hozamot képes generálni. Ha azonban vetünk egy pillantást a magán-nyugdíjpénztárak befektetési portfóliójára, rögtön felmerülhetnek bennünk az első kételyek. Hogyan generálhatna a rendszer az állampapíroknál magasabb hozamot, ha e portfólió háromnegyedét ugyanezekben az állampapírokban tartja, miközben az eredményt még a saját, elég jelentős költségeivel is megterheli? Az elmúlt öt esztendőben csak a vagyonkezelés költsége a generált hozamok mintegy ötödét, az adminisztrációs költségekkel együtt pedig közel kétharmadát emésztette fel.

Fáradságot nem kímélve kiszámoltam, hogy az utóbbi öt és fél év alatt milyen gyümölcsöket termett szorgos nyugdíj-előtakarékoskodásom. A sajtóban nyilvánosságra hozott átlaghozamok már önmagukban is lehangolóak, de nekem - mint minden nyugdíjpénztári tagnak - ezek irreleváns adatok, mert azokat az összes befektetett tőkére vetítve számolják ki. Nekem, mint minden magán-nyugdíjpénztári tagnak, az a fontos, hogy az én befizetéseim és az én számlámon jóváírt hozam hogyan aránylik egymáshoz.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Első nyugdíjpénztári befizetésemet 1998 augusztusában regisztrálta az egyik jelentősnek nevezhető, nagy pénzügyi csoport berkeiben működő nyugdíjpénztár, amely sem a költségek, sem a hozamok tekintetében nem tűnik ki társai közül, s így neve nem lényeges. Az azonban annál inkább, hogy összes eddigi befizetésem és a 2003. december 31-i záró egyenlegemből számított belső megtérülési ráta (IRR) havi 0.23 százalék. Ezen időszak átlagos inflációs rátája havi 0.60 százalék volt, míg a bankbetéteken 0.74 százalékos hozamot érhettem volna el. Kiábrándító eredmény. Ha a munkában letöltendő következő mintegy 35 évem alatt is hasonló lesz a teljesítmény, akkor életem alkonyán nyugdíjjogosultságom mindössze egyharmada lesz annak, amit egy egyszerű bankbetéttel szerezhetnék!

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír