Szélessávra tör a Deutsche Telekom - hatások Magyarországra és a Matávra

Pénzcentrum

2004. február 2. 10:35

Meglehetősen progresszív, de mégis realista jövőt vázolt a világ elé múlt héten a Deutsche Telekom, amely egyértelműen új utakat adhat a növekedésnek. A szélessávú internethozzáférések mentén elképzelt jövő nem csak Németország és Nyugat-Európa, hanem Magyarország számára is jelentős változásokat hozhat az elkövetkező években. A Deutsche Telekom jövője egyben a Matáv jövője is, itthonról sem árt figyelemmel követni, hogy milyen vonalak mellett képzeli el jövőjét az anyacég.

Optimista jövőkép
2007-re a Deutsche Telekom csak Németországban 10 millió DSL kapcsolatot szeretne birtokolni, miközben iparági szakértők szerint 2008-ra 17 millió feletti szélessávú hozzáférést is elérhetően tartanak. Az üzleti szektor nem áll egyedül optimizmusával. Az Európa Bizottság az EU-t a világ élére akarja repíteni az információs társadalom témakörében, a német kormány 2010-re 20 millió szélessávú kapcsolatra számít. Az USA-ban 2OO8-ban 65 millió broadband kapcsolatra számíthatunk, miközben a világ legfejlettebb régiója továbbra is Ázsia. A távközlés vezető vállalatai előtt egy új jövőkép rajzolódik ki, amely új megközelítéssel párosul.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Erővonalak

A jövőkép progresszív, de mi szolgálja az optimista szolgáltatói véleményeket, s milyen vonalak mellett próbálják felépíteni az üzleti modellt?
A szélessávú kapcsolatok száma alig több mint 3.5 év alatt jutott el 10 milliótól 100 millióig a világon. Ehhez talán még a XX. század második felének egyik legnagyobb üzleti vívmányának, a mobiltelefonnak is 5.5 év kellett.
Egy OECD tanulmány szerint 2011-re az hatékonyságnövekedés harmada Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban kizárólag a szélessávú technológiának lesz köszönhető.
A T-Mobile és a Lucent Technologies közös pilot projektje alapján a UMTS az üzleti szférában 13%-os hatékonyságjavulást hozhat
A tömegszerűvé váló szélessávú technológia, amellett, hogy összekapcsolódhat a kábelTV és a videotelefon funkcióval nagy piacot jelenthet az online játékok, zene és videoletöltések területén. A kulcsszó a tömegpiac.

Értelmezési kérdések

A szélessávot a sávszélesség és a technológia által lehet megközelíteni.
A szélessáv és szélessáv fogalmát különbözőképpen lehet értelmezni. Európa egyes országaiban a 128 kbps is szélessávnak számít, miközben Japánban a kapcsolatok fele 5, fele 10 Mbps. A Deutsche Telekom DSL kapcsolatait 1Mbs alapsebességtől kínálja, amelyen a multimédia szolgáltatások java elérhető, igaz a videóhoz legalább 1.5 Mbps szükséges.

A technológia terén már jelenleg is elég széles a platform, a piacot a kábelTV (USA, Távol-Kelet) és a DSL (EU, USA) dominálja, a jövőben a WLAN és a UMTS egészítheti ki számos más alternatív technológia mellett. A KábelTV világszerte jelentősebbnek számít (amellett, hogy magasabb sávszélességet kínál), azonban a Deutsche Telekom határozottan a DSL-t támogatja (legalábbis a vezetékes területen), amelyhez most megnyerte a France Telecomot is (közös fejlesztés, technológiai egység)

Vágyak és realitásérzék, ellentét vagy harmónia?

Mindez nagyon szép, de a kritikus szemléletűek joggal emlékeztetnek a felfokozott akvizíciós és UMTS lázra. Vajon a szélessáv iránti fokozott elkötelezettség eredményezhet-e újabb felelőtlen magatartást?

A válasz egyértelműen nem. Az európai távközlési társaságok tanultak hibáikból, s új alapokra helyezik a beruházásaikat. Hangsúlyozottan csak megfelelő megtérülés mellett hajlandóak beruházni, a Deutsche Telekom soha nem felejti el megemlíteni, hogy a megtérülés nem csak az üzleti koncepción múlik. Európa vezető távközlési szolgáltatói máshogy állnak hozzá az iparágat nagyban meghatározható szabályozáshoz mint korábban. Míg korábban az ex monopóliumok azért küzdöttek, hogy a szabályozók méltányolják az elvégzett beruházásokat, most a jövőre helyezik a hangsúlyt; csak akkor hajlandóak fejleszteni, ha annak látszik a hozadéka. Az új megközelítés eredményesebb lehet a korábbinál, segítségével akár továbbra is biztosítani lehet a hatékony beruházásokat.

Bizalom

A Deutsche Telekomnál mindenesetre tisztában vannak azzal, hogy kétszer nem érdemes eljátszani a befektetők bizalmát. Miután sikerült teljesíteni a 2003. év végéig kitűzött középtávú célokat, a DT nem sokat változtatott. Kai-Uwe Ricke szerint a termelődő cash-flowt a cég 4 célra fogja fordítani (szigorú sorrendben): 1. további adósságcsökkentés 2. osztalék, 3. beruházások 4. kis akvizíciók. A DT most mérlegét konzervatívan tartja, miközben a storyt a szélessávú mobil és vezetékes kapcsolatokon keresztül kívánja biztosítani. Kérdés, hogy a befektetők mennyiben igazolják vissza a DT stratégiáját, amelynek eredménybővítő hatásairól eddig szó sem esett.

A szélessávú kapcsolatok világszerte tapasztalható fejlődése Magyarországon sem múlhat el nyom nélkül. A fejlődés elsőszámú haszonélvezője (a gazdaság egészén és a felhasználókon kívül) a Matáv lehet, amely azok után, hogy tavaly elérte a 100,000 (A)DSL kapcsolatot idén valószínűleg újabb babérokra tör ezen a területen. A fejlődést támogatja mind a Deutsche Telekom, mind az állam.

Hiába nő 9%-kal a minimálbér: ezek a dolgozók mindössze 3-8%-ban reménykedhetnek jövőre

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal 2025-ben.

Egyre nagyobb bajban a Volkswagen: jöhet a gigasztrájk, asztalra csapnak a dolgozók

December elejétől korlátozott sztrájkok kezdődhetnek a németországi Volkswagennél, miután a munkavállalói képviselők hivatalosan megszavazták a munkaügyi akciót.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír