Ezzel az öt irattal te is sorba állhatsz az ajándékmilliókért

Január közepén jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy hamarosan beterjesztésre kerül egy, a CSOK-igénylőket érintő bürokráciamentesítő csomag. Ennél többet azonban csak február elején tudtunk meg, amikor elárulta, hogy a legfontosabb változás a nyilatkozati elv bevezetése lesz.

A jövőben tehát kevesebb dokumentum beszerzésére lesz szükség, helyette azonban nyilatkozniuk kell az igénylőknek, például a születés, a házasság időpontjáról, válás esetén pedig a jogerős bírósági döntés időpontjáról. Azt már Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára árulta el, hogy az új szabályok várhatóan február közepén léphetnek életbe, illetve azt is, hogy a könnyítéseket követően már csak 5 dokumentum benyújtására lesz szükség az eddigi 23 helyett.

Kérdésünkre az Emmi elárulta, hogy pontosan melyek lesznek azok a dokumentumok, melyeket a későbbiekben is be kell nyújtaniuk a támogatást igénylőknek:

• személyi igazolvány,
  

• lakcímkártya,

• adóigazolvány,
  

• vásárlás esetén adásvételi szerződés/építés esetén elektronikus építési napló,
  

• OEP jogviszony-igazolás.

Fontos, hogy ezen dokumentumok benyújtása abban az esetben lesz elegendő, ha meglévő gyerekek után igényeljük a CSOK-ot. Mindenesetre ez jelentős könnyítésnek tűnik, hiszen az első 3 okmányt többnyire egyébként is magánál hordja az ember, az adásvételi szerződést/építési dokumentációt pedig támogatás nélküli hitelkérelmek esetén is bekérik a bankok, tehát ez sem jelent többletadminisztrációt.

Úgy tűnik tehát, hogy az OEP igazolás lesz az egyetlen, külön beszerzendő dokumentum (egyelőre ilyen beszerzendő dokumentumok még például a NAV igazolások arról, hogy az igénylőknek nincsen köztartozásuk, illetve az erkölcsi bizonyítványok). Mivel a beszerzendő dokumentumok érvényességi ideje általában 30 nap, így eddig problémát jelenthetett mindegyik dokumentum időben való beszerzése, illetve leadása.

A részünkre elküldött válasz ezt nem tartalmazta, ám Novák Katalin korábbi nyilatkozatából tudni lehet, hogy a külföldről hazatérők esetében nem lesz szükség a 180 napos magyarországi munkaviszony igazolására. Helyette elegendő lesz vállalni, hogy valamelyik szülőnek 180 napon belül lesz itthoni állása.

Valóban gyorsabb lesz?

Fontos azonban kiemelni, hogy alapvetően nem a dokumentumok beszerzése vette igénybe a legtöbb időt az állami támogatások igénylésekor. Sőt, az igénylés tulajdonképpen a dokumentumok benyújtásával veszi kezdetét, tehát a dokumentumok körének csökkentése inkább csak a költségeket és úgy általában a bürokráciát csökkentheti majd a későbbiekben.

Ezzel nyilván kormányzati oldalról is tisztában vannak, hiszen a könnyítésről szóló bejelentéskor Lázár János azt is elmondta, hogy a bankokat is gyorsabb ügyintézésre fogják kötelezni: lakásvásárlás esetén a kérelem befogadásától számítva 30 napon belül, építkezés esetén pedig 60 napon belül kell döntést hozniuk a bankoknak.

Márpedig az igénylés igazán időigényes részei csak a kérelem benyújtását követően következnek: az értékbecslés elkészítése, ennek eredményének továbbítása a bank felé, ez alapján a döntés meghozatala, a szerződések kiküldése, megkötése mind-mind hosszú napokat (heteket) vehetnek igénybe.

Mit szólnak ehhez a bankok?

A fentiekből talán jól érzékelhető, hogy az ügyintézés gyorsításának megvalósítása nagyrészt a bankokon fog múlni. Megkérdeztünk néhány bankot azzal kapcsolatban, hogy mi a véleményük a küszöbön álló módosításokról: örülnek az egyszerűsítésnek, vagy pedig inkább a növekvő kockázatokat látják a lazításban?

A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a bankok egyöntetűen támogatják az egyszerűsítéseket, mivel az eddigi gyakorlat túl sok adminisztrációval járt. Az új szabályozás következtében várhatóan nem csak az igénylők, de a banki ügyintézők számára is sokkal egyszerűbb lesz egy támogatási igénylés nyomon követése illetve feldolgozása.

Persze akár jogosan is felmerülhet, hogyha elegendő nyilatkozni, akkor bárki azt hazudhat az igényléskor, amit csak akar. Ebben persze van igazság, de egyrészt érdemes tudni, hogy eddig is voltak olyan pontjai az igénylésnek, amelyről az ügyfél csak nyilatkozatot tett: például, hogy a gyerekek után korábban vettek-e igénybe a szülők támogatást.

Másrészt pedig nem árt tudni, hogy a NAV ellenőrizheti a kérelmek jogosságát. Azok esetében, akikről bebizonyosodik, hogy hazudtak a nyilatkozatukban, az adóhatóság fog eljárni. E téren egyébként optimisták kormányzati és banki oldalról is, hiszen az eddig benyújtott 66 ezer igénylésből Lázár János elmondása szerint csak 800 esetben merült fel a visszaélés gyanúja. De ahogyan említettük, a bankok sem gondolják, hogy jelentős számú csalásra kellene számítani:

 - tudtuk meg például a K&H Banktól.