Megdöbbentő a lista: ezek most a legolcsóbb városok, ahol ingatlant vehetsz

Országosan stagnált az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma. A községeket, kisebb városokat és vármegyéket csökkenés és stagnálás jellemezte, ugyanakkor Budapesten szerény mértékben, de fokozódott a kereslet. Ami viszont szembetűnő az az, hogy egyes megyékben kiugrott az eladó ingatlanok ára. Korábbi cikkünkben éppen ezért annak jártunk utána, hogy mi áll a drágulás mögött, melyek a legdrágább megyék, illetve városok. Erről ide kattintva lehet többet olvasni.

A mérleg másik oldalát is érdemes megnézni, mivel sokakat érdekel az is, mely megyékben, városokban vehetünk a legolcsóbban ingatlant. Ennek mentén cikkünkben most annak néztünk utána, hogy alakul a legolcsóbb ingatlanok ára, illetve az ország mely részén érdemes nézelődni utánuk.

Hol lehet most a legolcsóbban ingatlant venni?

Míg a legdrágább megyeszékhelyek jellemzően – Debrecen kivételével - a Dunántúlon találhatók, addig a legolcsóbbak az ország keleti felében

- kezdi Futó Péter a Portfolio ingatlanpiaci elemzője, majd hozzáteszi, az elmúlt évtizedben azonban ezen megyeszékhelyek lakásai is nagy áremelkedésen mentek keresztül. Ma már a 400 ezer forint alatti négyzetméterár a megyeszékhelyek szintjén is olcsónak számít, 2022-ben – az OTP Jelzálogbank felmérése szerint - mindössze hat település volt, ahol ennél alacsonyabbak voltak az árak.

A Dunántúlról Kaposvár és Szekszárd az, ahol nem érte el ezt a szintet az átlagos négyzetméterár, előbbiben 381 ezer, utóbbiban 377 ezer forint az átlag. Ennél is olcsóbb Szolnok, ahol 373 ezer forintba kerül egy négyzetméter, míg a legolcsóbbak dobogójára Miskolc, Békéscsaba és Salgótarján került. Itt is van azonban egy lefelé történő ugrás: míg előbbi kettőnek 359 ezer és 324 ezer forint az átlaga, addig Salgótarjánnak mindössze 191 ezer. A nagy árkülönbség munkaerőpiaci és demográfia okokkal magyarázható. Bár a munkanélküliség nem kiugró, de a jövedelmek alacsonyabbak az országos átlagnál, így értelemszerűen a lakások iránt sincs akkora fizetőképes kereslet, miközben az elvándorlás miatt a lakosságszám is csökken, ami szintén alacsony kereslethez és alacsony árakhoz vezet

- magyarázza a szakember.

Több mint háromszoros a különbség

Több mint háromszoros árkülönbség alakult ki a legolcsóbb és a legdrágább vármegyék között az ingatlanpiacon. Ez legalább akkora meglepetés, mint az, hogy a Balaton lekörözte a budapesti agglomerációt. A veszprém vármegyei lakóingatlanárak ugyanis lenyomják a Pest megyeieket is. Az öt legolcsóbb vármegyékben élők számára jó hír lehet, hogy az eladó lakások ára 20 millió forint alatt maradt. Ez annak is köszönhető, hogy vannak olyan települések, ahol már néhány millió forintért lakható ingatlant lehet vásárolni

- magyarázza Balogh László az ingatlan.com elemzője.

Nem elég, ha csak olcsó egy ingatlan

Bővült a kínálat az elmúlt hónapokban, van miből válogatniuk a vevőknek. És habár a legnagyobb mértékben az árak határozzák meg a keresletet, úgy tűnik, hogy még egy-egy olcsó ingatlan után sem feltétlenül kapkodnak.

A vevők most nagyon válogatnak a felduzzadt kínálatból, mely továbbra sem minőségi ingatlanokból áll

- jelezte Nagy Csaba, a Balla Ingatlan régiós vezetője, aki szerint az “impulzusvásárlások” teljesen eltűntek, és míg korábban sokan a lehetőségeikhez képest drága ingatlanoknál a hitelfelvétel eszközéhez nyúltak, most ez nem jellemző.

Leginkább a kisebb, 1-3 szobás tégla- és panellakásokat keresik, valamint az újszerű, korábban épült lakóparkokban található lakásokra is van igény, melyeknek a környezete is némileg magasabb életminőséget ígér. Természetesen ezeknél a vevők meg is fizetik az indokoltan magasabb árat. Az agglomerációt sem kerülik el az érdeklődők, ahol a családi házak piacán jelentős alkukkal lehet találkozni. Kivételt itt az energiahatékony ingatlanok képeznek, melyekből nagyon kevés az eladó, és “horroráron” kínálják őket. Ugyanígy az újépítésűek iránt sincs most túl nagy kereslet, mely abból a szempontból érthető is, hogy az átlag négyzetméterárak ebben a szegmensben 1,2-1,3 millió forint környékén járnak

- fogalmazott a szakértő.

A Balatonnál sincs ez másként. A legkeresettebb ingatlanok most az “olcsó ingatlanok”, melyek azért viszonylag közel találhatók a tóhoz, és többnyire garzonlakások vagy 40-50 négyzetméteres, önálló nyaralók. Ezeket 40-60 millió forintért keresik a vevők

- mondta Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője.

Emellett érezhető az igény az újépítésű, energiatakarékos, ugyanakkor panorámával és extrákkal - például napelemmel, szaunával, pezsgőfürdővel, medencével - felszerelt ingatlanok iránt is. Az újépítésű ingatlanok iránt is visszaesett ugyanakkor a kereslet, hiszen eltűntek a hitelre vásárlók, de a jó minőségű, jó helyen épülő ingatlanok azért gazdára találnak

- tette hozzá.

Ismét egyre több a csokos érdeklődő

Az ingatlan.com szolgáltatása, a Hitelintéző adatai szerint a csokos érdeklődések 26 százaléka irányult kétszobás lakóingatlanokra, a 20 százaléka pedig háromszobásokra. A múlt év egészében előbbieknél 27 százalékos, utóbbiaknál pedig 18 százalékos volt ez az arány. Az idén a csokos érdeklődések 50 százalékánál lakás volt a célpont, szemben az egy évvel korábbi 35 százalékkal. A házakra irányuló csokos érdeklődések aránya közben 58 százalékról 47 százalékra csökkent míg a telekvásárlásra csokot igénylők aránya pedig 6 százalékról 3 százalékra.

Ebben szerepet játszhat, hogy a családi házak méretükből adódóan magasabb áron szerepelnek a piacon. A telek iránti érdeklődések csökkenése pedig az építkezési költségek emelkedésével magyarázható

- tette hozzá Balogh László.

A csokos érdeklődések legnagyobb része, 44 százaléka a budapesti ingatlanokat érintette az idén. A második helyen állnak a Pest vármegyei lakóingatlanok 17 százalékkal, majd Hajdú-Bihar vármegye következik 11 százalékkal, utána pedig Győr-Moson-Sopron és Fejér vármegye 3-3 százalékkal

- mondta a szakember.