Vizsgálódást rendelt el az Ítélőtábla: mégis veszélybe kerülhet Debrecen ivóvízellátása az akkugyár miatt?

A Fővárosi Ítélőtábla a napokban kiadott másodfokú végzésével megsemmisítette azt a korábbi döntést, amelyben a törvényszék megtagadta a kínai óriáscég 3000 milliárdos debreceni beruházásának leállítását, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot.

A hatalmas víz- és energiaigényű CATL környezethasználati engedélyét összesen hat magánszemély és két civil szervezet támadta meg a bíróságon.

Az egyik magánszemély az engedély visszavonása mellett azonnali jogvédelmet is kért a bíróságtól, vagyis azt, hogy a CATL a per ideje alatt ne folytathassa az építkezést, írja a 24.hu.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal február 13-án közölte, hogy lezárták a kínai cég kérelmére indított összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati eljárást, az engedélyt megadták, és ezzel lényegében zöld utat biztosítottak a beruházásnak.

Az engedély kiadása újabb lökést adott a gyár elleni tiltakozásoknak. Az ipari park közelében fekvő települések lakossága számos demonstrációt tartott Debrecenben, de az ellenzéki pártok is akciózni kezdtek. A Védegylet és az LMP márciusban saját keresettel támadta meg a környezethasználati engedélyt a Debreceni Törvényszéken, a Momentum pedig helyi civilekkel kezdett együttműködésbe. A párt szerint a gigaberuházás ügye egyértelműen országos jelentőségű probléma, a bíróság azonban a közigazgatási per során ki fogja zárni az eljárásból a nem lokális szereplőket.

Az egyik legutóbbi debreceni tárgyaláson az derült ki, hogy az engedély felülvizsgálatára időben beadott hét keresetből egyet már valóban kizártak: a bíróság egy magánszemély esetében jogerősen megállapította, hogy nem felel meg a perindítás jogi feltételeinek. A többiek keresetének vizsgálata még folyamatban van.

Bírósági úton próbál szembeszállni a CATL akkumulátorgyár-beruházásával a gyárterület szomszédságában fekvő település egyik ingatlantulajdonosa, Moczok Gyula is. A Moczok családnak Tégláskerten van a háza, amit éppen akkoriban újítottak fel, amikor a kormány bejelentette a kínaiakkal kötött megállapodást. Az ingatlan kevesebb, mint két kilométerre fekszik a majdani akkugyártól. A tégláskerti háztulajdonos, aki egyébként korábban az MSZP egyik helyi választókerületi elnöke volt, a Litresits András által készített keresetben részletes környezeti hatáselemzést mellékelve azt kéri, hogy tárgyalják újra kormányhivatal és a katasztrófavédelem környezethasználati engedélyét.

Féltjük az egészségünket, ráadásul a környék ingatlanainak értéke is csökken

- mondta Moczok Gyula a 24.hu-nak hozzátéve, szerinte a gyár elleni fellépés nem azért politikai ügy, mert neki ellenzéki múltja van, hanem azért, mert a környéken élők, szomszédok a kormányzati nyomást látva nem mertek nyilvánosan kiállni a környezetük védelmében, holott a személyes beszélgetésekben ők is jelezték, szívesen csatlakoztak volna a keresethez.

A Fővárosi Ítélőtábla azt kifogásolta a Moczok Gyula által kért azonnali jogvédelem elutasításában, hogy „az elsőfokú bíróság nem végezte el Debrecen csúcsidőszakban történő vízellátásának ellátásbiztonsága közvetlen veszélyével kapcsolatos mérlegelést.”

Az új végzés meghozatala során az elsőfokú bíróságnak (…) az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt kell mérlegelnie, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. A felek szempontjai mellett figyelemmel kell lennie (…) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához, valamint (…) Debrecen város közműves vízellátása ellátásbiztonságához fűződő közérdekre egyaránt

- indokolta az ítélőtábla, hogy miért adott utasítást az új végzés meghozatalára.

A 24.hu korábban írt arról, hogy Debrecenben az engedély kiadása előtti napokban visszavonták a kormányhivatal oldaláról azt a szakértői tanulmányt, amely a gyárakhoz vezető új vízvezeték építésének előkészítéséhez készült. Abban akkor azt írták, hogy a CATL napi vízigénye csúcsidőben akár 60 ezer köbméterre is felugorhat, ami hozzáadódva a város lakossági fogyasztásához már megközelítené a debreceni kutak maximális teljesítményét. Az adatokat később módosították, és azt közölték, hogy a déli ipari park fogyasztása maximálisan 24 ezer köbméter/nap lesz, ahogy azt a debreceni városvezetés eredetileg megígérte.