Nyugdíjba vonulás feltételei 2025-ben: így lehet igényelni az öregségi nyugdíjat Magyarországon

A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján található tájékoztatás szerint fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíj kerül megállapításra. Öregségi nyugdíjra jogosult a korhatár betöltésekor az is, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ebben az esetben öregségi résznyugdíj kerül megállapításra.

A nyugdíjkorhatár betöltése minden esetben - a nők 40 nyugdíjat kivéve - feltétele az öregségi nyugdíj igénylésének. Nem mindenkire vonatkozik azonban ugyanaz a nyugdíjkorhatár.

Nyugdíjkorhatár 2025-ben

Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint fokozatosan emelkedett:

• 1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév,
• 1952 –ben születettek esetében, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
• 1953-ban születettek esetében, a betöltött 63. életév,
• 1954-ben születettek esetében, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• 1955-ben születettek esetében, a betöltött 64. életév,
• 1956-ban születettek esetében, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• 1957-ben és később születettek esetében, a betöltött 65. életév.

Öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és a gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásban eltöltött idő, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső idő minősül. 

Mi számít szolgálati időnek?

Az öregségi nyugdíj igénylésének másik feltétele a 20 év szolgálati idő megléte a nyugdíjkorhatár betöltése mellett (illetve a nők 40 nyugdíj esetében ez nem feltétel). Öregségi résznyugdíj kerülhet megállapításra továbbá, ha valaki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt és rendelkezik 15 szolgálati idővel, a 20 évet viszont még nem érte el.

A szolgálati időnek a korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénylése esetén is jelentősége van, mivel ezeket az ellátásokat is az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez. Ezeket a jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja. Biztosítási jogviszony például a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, álláskeresési járadékban való részesülés, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony.

Egyes pénzellátások folyósításának az időtartama szintén szolgálati időnek minősül. Ilyen például az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás.

Vannak olyan időszakok is, amelyek nem tartoznak a fenti csoportokba, de a jogszabály biztosítja, hogy a nyugdíjhoz szolgálati időként beszámítsák. Ide sorolható például az egykori kötelező sorkatonai szolgálat, a szakmunkástanuló idő és a nappali képzésben folytatott felsőfokú tanulmányok 1998 előtti évei is. Mindezekre figyelemmel a nyugdíjra jogosító szolgálati idő típusai az alábbiak szerint csoportosíthatók:

• biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történő járulékfizetés esetén szerzett szolgálati idő,
• nyugdíjjárulék-köteles pénzellátásban való részesülés időtartama,
• a megállapodás alapján teljesített járulékfizetés időtartama,
• olyan biztosítással nem járó jogviszony vagy időszak, amelynek tartamát a jogszabályok szolgálati időnek minősíti.

Szolgálati idő lekérdezése

A szolgálati idő lekérdezéséhez használhatjuk az Ügyfélkaput, illetve papír alapon is benyújthatjuk a kérelmet a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás keretében postán vagy személyesen. Az adategyeztetés iránti kérelmet a www.magyarorszag.hu honlapon a „Nyugdíj” főmenü „Adategyeztetés, megállapodás” alpontban található „Nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése iránti kérelem (NY_AEKER_02)” nyomtatványon lehet elektronikusan, vagy postai úton benyújtani. 

Ha az adategyeztetési eljárást a hivatal lefolytatta, újabb kérelmet az egyeztetési eljárásban hozott határozat véglegessé válását követő egy év elteltével lehet kezdeményezni.

• Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal, külföldön élő, kérelmezőnek Budapest Főváros Kormányhivatala nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.
• Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és az 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni. Külföldön élő, vagy külföldön is szolgálati időt szerzett kérelmezőnek a nyomtatványt Budapest Főváros Kormányhivatala 1916 Budapest postacímre kell küldeni.
• Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a www.magyarorszag.hu honlapon nyújthatják be az adategyeztetési kérelmet.

A kérelmet a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.

Ha nem szeretnénk elindítani a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárást, de kíváncsiak vagyunk, hogy mekkora szolgálati időt szereztünk a munkaviszonyunk által, ezt is ellenőrizhetjük Ügyfélkapunk keresztül. Akár a társadalombiztosítási egyéni számla, akár a TAJ nyilvántartással összefüggő szolgáltatások között a Biztosítási jogviszony, vagy az Összes ügyleírás menüpont alatt a Biztosítotti jogviszony lekérdezés útján megbizonyosodhatunk róla, mit mutat a rendszer.

Hogyan kell igényelni az öregségi nyugdíjat?

Az öregségi nyugdíj megállapítását a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény nyomtatványon kell igényelni. Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.

Az öregségi nyugdíj igényt személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani.

• Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.
• Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.
• Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a www.magyarorszag.hu honlapon nyújthatják be az ellátás megállapítása iránti igényüket.

Nyugdíjba vonulás feltételei: mit kell mellékelni a nyugdíjigényhez?

Az igényhez mellékelhetőek olyan időszakra vonatkozó dokumentumok, amelyek korábban még el nem ismert szolgálati időre vonatkoznak. Ilyen igazolás lehet többek között:

• munkakönyv, foglalkoztatói igazolás, igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, bedolgozói kiskönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv,
• 1998 előtti időszakra vonatkozó főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés.

Az igénybejelentő nyomtatványhoz az alábbi pótlapok kitöltése is szükséges lehet:

• foglalkoztatásra és a korkedvezményes időszakokra vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap itt tölthető le,
• önálló tevékenységre vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap itt tölthető le.
  Mennyi idő alatt állapítják meg a nyugdíjat?

Az ügyintézési határidő 60 nap. A megállapított nyugdíjat a döntés kiadását követő 10 munkanapon belül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

Mikortól állapítható meg az öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíjat legkorábban a jogosultsági feltételek bekövetkezésének a napjától, illetőleg tetszőleges későbbi időponttól lehet igényelni. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető, ez azt jelenti, hogy az ellátás az igény benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától megállapítható, ha azon a napon a jogosultsági feltétel – a korbetöltés és a szükséges szolgálati idő – teljesül.

Hogyan számítják ki az öregségi nyugdíj összegét?

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. A nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért nettó kereset, jövedelem alapján kerül meghatározásra.

Az öregségi nyugdíj mértékének a megállapításához az arányos szolgálati idő számítást is alkalmazni kell. Csak a járulékfizetésnek megfelelő arányos időszak vehető figyelembe, ha a minimálbérnél alacsonyabb összeg után történt a járulékfizetés az alábbi esetekben:

• részmunkaidős foglalkoztatás,
• főállású kisadózói jogviszony,
• kisadózó vállalkozói jogviszony,
• őstermelői jogviszony.

 A nyugdíj összegét a szolgálati idő és a havi átlagkereset arányában az alábbiak szerint kell kiszámolni.

Szolgálati idő táblázat 2025

Ha az igénylő legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik és a nyugdíjkorhatár betöltését a követően a nyugdíj megállapítása nélkül további szolgálati időt szerez, akkor minden 30 nap után 0,5%-os nyugdíjnövelésben részesül. Kizárólag ebben az esetben lehet a megállapított nyugdíj összege a havi átlagkeresetnél magasabb.

Befolyásolja-e a magán-nyugdíjpénztári tagság az öregségi nyugdíj összegét?

A magán-nyugdíjpénztári tagság abban az esetben befolyásolja a nyugdíj összegét, ha az igénylő 2010. október 1-je előtti időszakra magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetett, és

• az öregségi nyugdíj megállapításakor a magán-nyugdíjpénztári tagsága fennáll, vagy
• a magán-nyugdíjpénztári tagsága úgy szűnt meg, hogy az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át az államháztartás részére.

Ebben az esetben az öregségi nyugdíj csökkentett összegben kerül megállapításra. A teljes összegű nyugdíj megállapítása érdekében vissza lehet lépni az állami nyugdíjrendszerbe a nyugdíj igénylésekor, vagy azt követően is. Ebben az esetben az átutalást követően az öregségi nyugdíj összege a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen csökkentés nélkül kerül megállapításra.

Az öregségi nyugdíj ismételt igénylése

Azok a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek, akik az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 napra szolgálati időt szereztek, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását. Az öregségi nyugdíj azonban csak abban az esetben kerül megállapításra, ha annak a nyugdíjkorhatár napjára számított összege kedvezőbb a folyósított korhatár előtti, illetve szolgálati járandóság összegénél.

Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet benyújtani, de a kérelem később is előterjeszthető.  Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának kezdő időpontja, de legkorábban 2012. január 1-je és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő nők igényelhetik a nők számára 40 év jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíjat is.
Az öregségi nyugdíj igénylése megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülés esetén
Az öregségi nyugdíj megállapítását azok a rokkantsági ellátásra jogosult személyek is kérhetik a nyugdíjkorhatárt betöltése után. A nyugdíj igénylésének nem feltétele, hogy az igénylő a rokkantsági ellátás folyósítása alatt további szolgálati időt szerezzen.

Az öregségi nyugdíj csak abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik. Ha az igénylőnek nincs legalább 15 év szolgálati ideje, vagy a kiszámított öregségi nyugdíj összege alacsonyabb a rokkantsági ellátásnál, és emiatt nem veszik igénybe, akkor élethosszig a rokkantsági ellátás kerül folyósításra. Az öregségi nyugdíj megállapításával egyidejűleg azonban a rokkantsági ellátás megszűnik.