Őrült veszély leselkedik a Balatonra: videóra vették az agresszív támadókat

Olyan idegenhonos fajok vannak, amelyeknek már régen lezajlott az inváziója, gyakorlatilag már együtt élünk velük, ez jellemzi a fajok a többségét

- mondta el az InfoRádióban Erős Tibor, a filmet készítő Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.

Vannak ugyanakkor olyan balatoni fajok is, melyek inváziója az elmúlt években zajlott: Erős Tibor példája szerint ilyen volt az amurgéb, valamint a fekete törpeharcsa.

Az amurgéb Távol-Keletről származik, 1997-ben mutatták ki először a Tisza vízgyűjtőjéről, a Balaton vízgyűjtőjén pedig 2008-ban találtuk meg először a Marótvölgyi vízfolyásban. 2008 óta pedig szépen terjed a déli befolyókban és sajnos Magyarországon az egyik legproblémásabb inváziós faj, mert egy őshonos, endemikus fajunknak, a lápi pócnak az állományát veszélyezteti jelentős mértékben

- árulta el a szakértő. Az amurgéb nemcsak fogyasztja a lápi pócok ivadékait, de verseng is a fajjal az élőhelyért és a táplálékért, nagyon agresszív inváziós fajként.

Állatok mellett növények is jelen vannak a Balaton környékén inváziós fajként: ezek annyira elszaporodhatnak, hogy egy-egy domináns inváziós növény- vagy állatfaj uralhatja a teljes parti közösséget.

Vannak olyan makroszkopikus, gerinctelen rákfajok, amelyek már teljesen kiszorították innen az őshonos rákokat: úgymond beépültek a közösségbe

- mondta Erős Tibor, figyelmeztetve arra a veszélyre, hogy egyes fajok eltűnhetnek vagy akár már el is tűntek az invazív fajok hatására. Már most akadnak olyan fajok, amelyeket a befolyókban még megtalálhatunk, de egyébként kiszorították őket a tóból az inváziós fajok.

Az idegenhonos fajok további terjedésével kapcsolatosan a limnológiai intézet igazgatója elmondta: fontos lehet a csónakok tisztán tartása mellett az is, hogy ha a horgászok ilyen fajokkal csaliznak, azokat ne dobják vissza a vízbe.

Aligátorteknőst vagy bármi más házi kedvencet, ami nem őshonos, sem lenne szabad a vízbe bebocsátani

- tette hozzá Erős Tibor.