Nagy bajba kerülhetnek a vidéki városok: erre lehet jó az új vármegye- és országbérlet

Májustól vezetik be az új vármegye- és országbérleteket, amelyek 30 naposak lesznek, és a MÁV-Start, a Volánbusz, a MÁV-HÉV és a GYSEV helyközi járatain lehet velük utazni. A teljes árú vármegyebérlet 9450 forintba kerül majd, míg az országbérlet a duplájába, 18 900 forintba. A szokásos kedvezmények érvényesek lesznek, így a diákok 90 százalékos kedvezménnyel 945, illetve 1890 forintért válthatják meg az újfajta bérleteket, írja a 24.hu.

A MÁV közleménye szerint ezek bevezetésével elég lesz egyetlen 30 napos bérletet váltani, ami a helyközi buszokra és vonatokra, és Csongrád-Csanád vármegyében a Szeged és Hódmezővásárhely közötti vasútvillamosokra is érvényes.

Ehhez képest felemás megoldásnak tűnik, hogy az újfajta bérleteket nem fogadják el a településhatárokon belül közlekedő helyi járatokon, viszont a helyközi járatokon városon belül is lehet velük majd utazni. Kivétel Budapest, ahol csak a közigazgatási határon kívül lesznek érvényesek. Ha a busz vagy vonat két megyét is érint, de a célállomás ugyanabban a vármegyében van, mint az indulás, és az utas nem száll le másik vármegyében, akkor elég lesz egy vármegyebérlet is.

Az új bérletektől azt várják, hogy bevezetésének köszönhetően az ingázók közül egyre többen használják majd a tömegközlekedést.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesületet (VEKE) sem vonták be az előkészítésbe, előzetes egyeztetésbe. Dorner Lajos elnöktől megtudta a lap, hogy az újfajta, ingázást segítő bérlet bevezetése már bő két éve tervben volt, igaz, nem vármegye- és országbérletről, hanem úgynevezett zónaalapú megyebérletről folyt akkoriban a szakmai egyeztetés.

Még nem tudni, hányan váltják majd meg az új bérletet, illetve mekkora lyukat fog ütni a közlekedési cégek bevételein a bevezetése, sem azt, hogy a kiesést teljes egészében megtéríti-e a kormány. Eddig ez nem volt jellemző, például a 65 év felettiek számára a Horn-kormány óta biztosított ingyenes utazás ellentételezése is csak töredékes, vagyis nem tételes és meg sem közelíti a bevételkiesést, ráadásul 15 éve változatlan az átalányösszeg – mondott példát az elnök.

Bajban lesznek a vidéki városok, van, ahol bedőlhet a helyi tömegközlekedés

Bizonyosan bevételt fog elvenni az amúgy is finanszírozási gondokkal küzdő helyi közlekedési cégektől, illetve a kiadásokat álló önkormányzatoktól. Ennek mértéke a városszerkezettől is függ, de például Debrecenben 5 százalék feletti bevételkieséssel számolnak. Őket ezért nem fogja kompenzálni senki – borítékolta Dorner.

A vidéki városokban mindenhol őrült tempóban épül le a közösségi közlekedés, járatokat ritkítanak, árat emelnek. Szolnok például akkora bajban van, hogy már azon gondolkoznak, a helyi közösségi közlekedést is átadják az államnak, Debrecenben pedig a kiegészítő bérletek megszüntetésén gondolkodnak. Budapestre lőttek, de a vidéki városokat találták el

– jelentette ki.

Dorner úgy véli, még mindig nem lenne késő kijavítani a hibákat, kiküszöbölni az igazságtalanságokat, egyúttal be kell fejezni a helyi közlekedési társaságok ellehetetlenítését. Előírhatnák szerinte például, hogy a munkáltatók a helyi közösségi közlekedés díját is kötelezően térítsék meg. Májusig van idő arra, hogy pontosítsák a zónahatárokat, a nagyvárosok agglomerációjából ingázóknak kialakítsák a zónabérleteket, mellétéve a helyi és a helyközi közlekedési szolgáltatást nyújtók ellentételezését is. A vármegyebérlet csak a városhatárig legyen érvényes, és kiegészítő helyi bérletet lehessen hozzá venni. Ezt ugyanúgy hívhatja a kormány vármegyebérletnek, ha akarja, a lényeg az, hogy hol érvényes. Most úgy tűnik, csak annyi volt a pénzügyi tervezés, hogy a vármegyebérlet legyen olcsóbb (50 forinttal), mint a Budapest-bérlet – jegyezte meg, hozzátéve, ha a tárca igényli, szívesen együttműködnek, segítenek rendbe rakni a bérletet.