Kilója milliókat ér, bárki termeszhetné itthon, mégsem teszi: a szakértők elárulják a titkot

A sáfrány kétségtelenül luxusfűszernek számít, amit jól mutat az, hogy kilójáért milliókat kell fizetni. A kérdés, hogy mi teszi ennyire drágává? Többek között azért, rendkívül munka -és energiaigényes. Egy kilogramm sáfrányhoz mintegy 100 ezer darab bibére van szükség, ráadásul a bibéket kézzel takarítják be - írta az Agrárszektor.

A lap korábban a Gyógynövény Szövetség és Terméktanácstól megtudta, hogy a sáfránynak nem a termőhelyi igénye a speciális. Közepes minőségű talajon, mediterránnak megfelelő éghajlati viszonyok között, mérsékelt vízellátás mellett termeszthető. A kézi munkaerő jelenti a szűk keresztmetszetet. Magyarországon már az ennél kisebb megerőltetést és fizikai igénybevételt jelentő mezőgazdasági és kertészeti munkára sem könnyű elegendő idénymunkást, kézi munkaerőt találni - gondoljunk például a cseresznyeszedésre és gyógynövénykultúrák betakarítására -, ez pedig annál sokkal komolyabb kézimunkaerő-szükségletet igényel. Már a telepítés is költséges, a szaporítóanyag beszerzése sem egyszerű, és mindezt 2-3 évente meg kell tenni, az állományok ugyanis nem tarthatók fenn hosszabb ideig a betegségek miatt

A növénynek a virágait szedik le, és abból kicsipkedik a bibét, ami a tényleges termék. Ez pedig rendkívül lassú, sok kézi munkát igénylő folyamat, amit ráadásul kíméletesen kell végezni. Mindezen kívül igen kíméletes módon is kell szárítani, hagyományosan parázson szokták. Értékét növeli az is, hogy nem produkál túl nagy hozamot, hektáronként mindössze 3-20 kilogrammot lehet betakarítani. Ráadásul őszre (októberre és novemberre) esik, amikor más mezőgazdasági munkálatok is javában zajlanak, és az időjárás is kihívást jelenthet, mind a betakarítás, mind pedig a szárítás szempontjából.

Ezeknek ne dőljünk be

A boltokba betérve szinte bárhol találkozhatunk sáfránnyal, ugyanakkor tulajdonképpen aprópénzért juthatunk hozzá. A Tescoban például 0,12 gramm 490 forint, az Auchanban 460 forint, és más boltokban is hasonló árakkal találkozhatunk. Ez pedig azért is lehet meglepő, mivel, mint említettük, a legdrágább fűszerek egyike.

Ha ennyiért vásároljuk meg, biztosak lehetünk benne, hogy nem valódi sáfránnyal van dolgunk.

A fűszert könnyen felismerhetjük, hiszen jellegzetes vörös, apró, vékony szálakból áll. Minél hosszabb, sötétebb, annál jobb, ám nem tartalmazhatja a bibének a virág szárában futó fehér, vagy sárgásfehér, alacsony hatóanyag és aromaanyag tartalmú részeit. Nem lehet benne porzódarab, sziromdarab, kosz, tehát semmilyen idegen anyag sem. Nem ritka az sem, sáfrányos szeklicével keverik, ami szintén értékcsökkentő lehet. A szeklice/hamis sáfrány egyébként enyhén keserű, és illatra, illetve ízre is teljesen más, mint a drága társa.

A gasztronómián kívül a gyógyászatban és a gasztronómiában is használják.

A teljes cikk az Agrárszektoron olvasható, ITT!