Ki emlékszik rá, mikor volt utoljára fehér a karácsony? Már látni, milyen lesz az idei

Az ünnepek közeledtével sokan eltöprengenek azon, hogy vajon fehér lesz-e az idei karácsony. Az emberek nagy része szerint havazás nélkül nincs is igazi karácsonyi hangulat. De tényleg régen többször volt fehér karácsonyunk? A Klímapolitikai Intézet most utánanézett, mi okozza ezeket a sok esetben téves emlékeket:

1. Azok a gyermekmesék, azok tehetnek mindenről!

A legtöbb karácsonyi mese és történet a 18-19. századból eredeztethető. Ekkor Európa éghajlata hűvösebb és hidegebb volt, mint most. Ezt nevezzük a kis jégkorszak időszakának, ami a 14. században kezdődött és a 19. században ért véget. Az átlaghőmérséklet Európában, ebben az időszakban 1,5-2,5 °C-kal maradt el az 1991–2020 közötti időszak átlagától. Európában a telek hidegebbek, csapadékosabbak voltak. Jóval nagyobb volt az esély tehát arra, hogy az év utolsó napjaiban Közép-Európában is hideg, havas napok legyenek. A prágai feljegyzések szerint 1741-1870 között minden karácsonykor hó borította a (mai) Óváros teret.

2. A 20. század elejének emlékei

A 20. század első felében a mainál alig volt hidegebb a karácsonyi időszak (december 24-26.) középhőmérséklete, mint napjainkban, ennek ellenére arányaiban kicsivel több fehér karácsony volt, mint a 2000-es években. Sokak számára téves képet mutatnak az I. világháború idején, a frontokon készített téli és karácsonyi képek, melyeken a katonák mindig hóban és téli felszerelésben láthatók.

Magyarországon ekkor kezdett a lakosság teljes körében elterjedni a karácsonyfa állítás, megjelentek a népszokásokban az angol-szász és a német nyelvterületekről származó havas, karácsonyi történetek.

A múlt század első felében volt a leghidegebb évtized is az 1940-es, a leghidegebb téllel, mely 1939-40-ben volt és a legenyhébb decembereket is a 20. század első felében jegyezték fel.

3. A 20. század második felének emlékei

Az 1960-2000-ig tartó négy évtized volt hazánkban az elmúlt 110 év leghidegebb decemberi periódusa.

Ha megnézzük, hogy az ország területének legalább 2/3-át mikor borította karácsony (december 24-26.) idején hó, akkor megállapítható, hogy 1960-2000 átlagában az egy évtizedre jutó fehér karácsonyok száma 3, ami jóval magasabb, mint a 2000-2020 közötti 1 nap. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 10 évből 1-szer fehér a karácsony az ország legalább 2/3 részén.

Ha az 1990-es éves statisztikáját vizsgáljuk, akkor arra lehetünk figyelmesek, hogy ebben az évtizedben volt a legtöbb fehér karácsony az 1950-es évek óta. Emlékezetes az 1993-as karácsonyi hóvihar, nagyon sokunk emlékében megmaradt az az év.

4. „White Christmas” és az amerikai álom karácsony

A II. világháború után Észak-Amerikában, majd Nyugat-Európában erős piac települt a karácsonyra, mely ideál szerint csak akkor lehet boldog és tökéletes ez az ünnep, ha fehér. Nem hiába minden dal, sláger, film központi szerepe a „White Christmas”. (Az tény, hogy az Egyesült Államok középső és északi államaiban a sajátos fekvés miatt, jóval nagyobb az esélye a fehér karácsonynak, mint nálunk, ugyanazon a szélességen)

Az elmúlt 110 év során mindössze 38 alkalommal fordult elő olyan, hogy az ünnep mind három napján volt legalább lepelnyi hó és csak 19 évben volt legalább 5 centiméteres hóréteg az ország 2/3 részén.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelései alapján 1951 és 2020 között mindössze az esetek közel negyedében fordult elő olyan alkalom, hogy az ország legalább 2/3 részét hó borította a december 24-26. közötti időszakban.

Északkelet-Magyarországon 2-szer akkora az esélye, hogy hótakarós legyen az ünnep három napja, mint az ország dél-keleti vagy dél-nyugati részén.

Az ország hegyvidéki, vagy magasabban fekvő területein nagyobb eséllyel fordulhat elő fehér karácsony. Kékestetőn 1951-2010 között szinte minden évben volt hótakaró karácsonykor, azonban 2010-től kezdve összesen 3 évben.

A fővárosban, Budapesten a külvárosi pestszentlőrinci állomáson megfigyeltek szerint az elmúlt 70 évben, átlagosan minden harmadik, negyedik karácsony idején borítja hótakaró a várost, ám olyan karácsony, amikor a három nap mindegyikén 5 cm-nél vastagabb a hó, átlagosan hét évente következik be. A belvárosban még ritkább ennek az előfordulása, a hőszigetek miatt.

Néhány város december 24-26.-i adatai 1951-2020 között:

Budapesten 18-szor volt hótakarós, 9 alkalommal volt 5 cm-nél vastagabb, Szegeden 17-szer volt hótakarós, 9 alkalommal volt 5 cm-nél vastagabb, Pécsett 12-szer volt hótakarós, 6 alkalommal volt 5 cm-nél vastagabb, Szombathelyen 21-szer volt hótakarós, 8-szor 5 cm-nél vastagabb, Debrecenben 24-szer-szer volt hótakarós a karácsony és 10 alkalommal 5 cm-nél vastagabb a lehullott, megmaradó hó vastagsága.

Hazánkban korábban sem volt jellemző a mindig havas, hótakarós karácsony az elmúlt évtizedekben, de az a rossz hírünk, hogy a fehér karácsonyok aránya még tovább csökken majd a klímaváltozási előrejelzések ismeretében. Téli időjárásunk még hasonlóbb lesz a tőlünk délre fekvő mediterrán területekéhez, havat legközelebb – szerencsés esetben – középhegységeink magasabban fekvő területein láthatunk, vagy a Kárpát-medence magas hegységeiben. De karácsony akkor is lesz, akkor is lesz mit ünnepelnünk és a mai fiatal generációk ahhoz a környezethez fognak alkalmazkodni, amilyenben majd élnek - jegyezte meg cikkében a klimapolitikaiintezet.hu.

Fehér lesz a karácsony?

Az Időkép előrejelzése szerint egyre kisebb az esély rá. Most a hétvégén is szombat este és éjjel keleten, északkeleten szállingózhat a hó. Nagy mennyiség viszont sehol nem várható.