Ez lesz az új norma a vidéki Magyarországon: lassan a pestiek is elmormolhatnak egy imát

Két hétnyi tárgyalás után a legújabb COP26 következtetések kiemelték, hogy sürgősen többszintű és kooperatív cselekvésre van szükség az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amiben fontos szerepet kapnának a vidéki térségek. Az ehhez kapcsolódó hivatkozást a korábbi tervezetekből valamilyen okból törölték, ám most visszahelyezték, miután a Régiók Európai Bizottsága (CoR) a Helyi Önkormányzatok és Önkormányzatok Választmánya nevében felszólalva megszorgalmazta annak beépítését az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának plenáris ülésén.

A legutóbbi tervezet arra is sürgeti a feleket, hogy jobban integrálják az alkalmazkodást a helyi, a nemzeti és a regionális tervezésbe, miközben ismerjék el ezeknek a fontos szerepét a Párizsi Megállapodás céljaihoz való hozzájárulásban. A szakemberek ugyanis úgy vélik, hogy a többszintű együttműködés az előfeltétele annak, hogy korlátozni tudják a hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius fokos határértéken belül maradását a század végére. A HelloVidékhez eljuttatott anyagban kiemelték, hogy a Glasgow-ban tett ígéretek és kötelezettségvállalások csak akkor válhatnak valósággá, ha a kormányzat minden szintje részt vesz azok végrehajtásában. A Régiók Európai Bizottságának fő üzenete: „csak közös munkával tehetjük fenntarthatóbbá és ellenállóbbá városainkat, falvainkat és településeinket.”

A városok számlájára írható az üvegházhatású gázok világszerte történő kibocsátásnak 70 százaléka, ugyanakkor a helyi önkormányzatok felelősek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló intézkedések több mint 70 százalékáért és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó fellépések akár 90 százalékáért. Ennek ellenére még mindig nincs hivatalos helyük az ENSZ klímatárgyalásain, jogilag és pénzügyileg sem. Emiatt egyszerűen nem várható el, hogy a régiókban, a városokban és a falvakban élő polgárok támogassanak egy ilyen túlzottan bürokratikus, felülről lefelé irányuló folyamatot

– mondta Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottságának elnöke és a Közép-Makedónia régió kormányzója.

A skóciai nyilatkozatban felszólították a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt aláírókat, hogy a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások (tehát az egyes országok által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tett kötelezettségvállalások) kiegészítéseként építsék be a gondolkodásukba és a tervezésbe a regionális és helyileg meghatározott hozzájárulások rendszerét az éghajlatváltozás kezelésére. Ahogy arra a szakemberek rámutattak: az országok jelentéseinek tartalmazniuk kellene egy beszámolót a 2015. évi Párizsi Megállapodásban meghatározott célok elérése érdekében végzett munkájukról, az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásokról, valamint a szubnacionális szintű önkormányzatok (azaz a régiókat, megyéket, kerületeket, városokat és településeket) által vállalt intézkedésekről és eredményekről. A Párizsi Megállapodásból ugyanis hiányzik egy olyan rendszer, amely nyomon követné a városok és régiók kötelezettségvállalásait és eredményeit a szén-dioxid-kibocsátások csökkentése terén, illetve beszámolna ezekről.

Fáradhatatlanul dolgoztunk azon, hogy a többszintű együttműködés megfelelően szerepeljen az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának végső döntéseiben. Úgy érzem, jelentős lépést tettünk előre, de a haladás túl lassúnak látszik, ami azonban ellentmond az éghajlati változásokkal kapcsolatos, szükséges fellépés felgyorsításának. A városok, illetve régiók szerepét azonban nem lehet egyetlen, az utolsó pillanatban hozzáadott mondatban összefoglalni: meg kell valósítani a szubnacionális hatóságok strukturális elismerését. Először azonban a városoknak és régióknak elismerést és eszközöket kell biztosítani a megvalósításhoz

– magyarázta Juan Espadas, a spanyolországi Sevilla polgármestere, a Régiók Európai Bizottsága Környezetvédelmi, Éghajlatváltozási és Energiaügyi Bizottságának (ENVE) és a Green Deal Going Local Munkacsoportjának elnöke.

Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján a helyi önkormányzatok és települési szintű hatóságok delegációja (LGMA) azt kérte, hogy a Párizsi Megállapodást aláírók ismerjék el jobban a szerepüket a globális felmelegedés lassításában és megakadályozásában. Mindez az egy, az éghajlati tárgyalásokon való, úgynevezett „formális helyet” jelent, valamint a többszintű együttműködés teljes elismerését, amely előfeltétele annak, hogy a hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius fokra tudják szorítani a század végére. Az LGMA a tanácskozás nyitónapján közzétett nyilatkozatában ismertette a „Time 4 Multilevel Action Roadmap” nevet viselő, többszintű cselekvési ütemtervét. A 2015-ös Párizsi Klíma Megállapodásban megfogalmazott célkitűzések teljesítése kapcsán egy „új évtizedre szólít fel, ahol a többszintű együttműködés válik az új normává”.